horn gyula
Kivel fogjunk össze? A Jobbikkal...? – Ma lenne 89 éves Horn Gyula (VIDEÓ)
Egyedül vagyunk, Tibor! Kivel álljunk össze? A Thürmerékkel...? A Jobbikkal...? – tette fel a kérdést az akkor még szocialista politikusként tevékenykedő Szanyi Tiborral közös, 2006-os lakossági fórumán Horn Gyula, aki ma lenne 89 éves. A volt szocialista miniszterelnök kérdésére a történelem adta meg a választ...
Horn Gyula „italos állapotában” bukott le „Harcosként” – A szovjet hátterű pufajkásnak már Szófiában is az alkohol volt a gyengesége
A bolgár hálózat leginkább Dobrev Klára néhai apjának, Apró Piroska férjének, Petar Dobrevnek köszönhetően került be a köztudatba. De a bulgáriai évek mások pályafutására is „serkentőleg” hatottak. Említsük csak a miniszterhelyettes fiát, Juszt Lászlót vagy éppen Horn Gyulát. A fiatal Horn a szovjet tanulóévek után pufajkásként vett részt a forradalmat és szabadságharcot követő megtorlásban, majd a megszállók tolmácsaként dolgozott a Külügyminisztérium szovjet főosztályán. Ezután került Szófiába, ahol párttitkárként és besúgóként is dolgozott. Bár dossziéit feltételezhetően eltüntették, a szintén az állambiztonságnak dolgozó konzul munkadossziéjából kiderül, hogy Horn „Harcos” fedőnéven szolgálta a hálózatot. A jelentés szerint Horn már akkor is „becsülettel” alkoholizált, a jelentés szerint „italos állapotában” bukott le az állambiztonság egy másik ügynöke előtt.
„Harcosék” kalandjai Bulgáriában – Apró Piroska, Horn Gyula, avagy az el nem tüntetett, időzített bombaként ketyegő iratok
A bolgár hálózat leginkább Dobrev Klára néhai apjának, Apró Piroska férjének, Petar Dobrevnek köszönhetően került be a köztudatba. De a bulgáriai évek mások pályafutására is "serkentőleg" hatottak. Említsük csak a miniszterhelyettes fiát, Juszt Lászlót vagy éppen Horn Gyulát. A fiatal Horn a szovjet tanulóévek után pufajkásként vett részt a forradalmat és szabadságharcot követő megtorlásban, majd a megszállók tolmácsaként dolgozott a Külügyminisztérium szovjet főosztályán. Ezután került Szófiába, ahol párttitkárként és besúgóként is dolgozott. Bár dossziéit feltételezhetően eltüntették, a szintén az állambiztonságnak dolgozó konzul munkadossziéjából kiderül, hogy Horn „Harcos” fedőnéven szolgálta a hálózatot. A szófiai nagykövetségen egyébként hemzsegtek az állambiztonsági tisztek, későbbi szt-tisztek és a Hornhoz hasonló törtetők. Ez azért is érdekes, mert évekkel Horn után Apró Piroska is megérkezett a bolgár fővárosba. A Bulgáriában feltűnt káderek közül ő is azok közé tartozott, akik a Szovjetunióban tanultak. Miután ő már egyetemistaként is besegített az állambiztonságnak, erősen feltételezhető, hogy ezzel a hetvenes évek elején sem hagyott fel.
„A vértől nem kell félni! A vér – acél: erősíti a proletár-öklöt!” – A kommunista diktatúrák áldozatainak emléknapjára
Éppen hetvennégy éve, 1947. február 25-én tartóztatták le Kovács Bélát, a Független Kisgazdapárt főtitkárát. Őt tekintik a második világháborút követő magyarországi bolsevik terror első politikai áldozatának, ezért 2000 óta ez a nap hivatalosan is a kommunista diktatúrák áldozatainak emléknapja lett Magyarországon. Az emléknap alkalmából ezúttal különleges formáját választottam a rémtettek felidézésének. Összeállítást készítettem a kommunisták – és örököseik – megnyilvánulásaiból, hogy a saját szavaik által táruljon fel a történelmi tény: a kommunizmus fogantatása pillanatától kéz a kézben jár a halállal, a terrorral, az embertelenségekkel.
Az I. katasztrófa: eddig három választást nyertek meg a kommunistából lett liberálisok...
A nyilasoktól a liberálisokon át a posztkommunistákig ívelő ellenzéki összefogás létrejöttével és Dobrev Klára miniszterelnök-jelöltségével reális veszéllyé vált, hogy a magyar szuverenitás ellenségei visszaszerzik a főhatalmat Magyarországon. Most, hogy összefogtak azok, akik az elmúlt bő száz évben mindig az oroszoknak és/vagy a németeknek akarták eladni Magyarországot, érdemes emlékeztetnünk magunkat és mindenki mást arra, hogy mi történt az elmúlt három alkalommal, amikor ezek az erők, vagyis tulajdonképpen a külföldi gazdáik nyerték meg a magyar országgyűlési választásokat.
Kivéreztették az Új Magyarországot – Amikor Horn bizalmasa, az olajügyes Kelemen irányította az egyetlen jobboldali napilapot
Egyetlen jobboldali napilap volt a Horn-kormány pusztítása alatt, és az is a pufajkás ügynök-miniszterelnök bizalmasáé volt. Kelemen Ivánnak hívták, ő volt a Kordax feje, nyakig benne az olajügyekben és az adósságokban. Kelemen végül teljesítette a feladatát, kivéreztette az Új Magyarországot. Stefka István visszaemlékszik azokra az időkre, amikor kabátban írták a cikkeket, mert kikapcsolták a fűtést. Folytatjuk a médiaháborús sorozatot, itt a 28. rész, avagy a legnagyobb sötétség ideje a hajnalhasadás előtt.
Popper, az ellenforradalmár: antiszemita provokációnak tartotta ötvenhatot, ezért gépfegyverrel védte a pártházat
Popper Péter, a szeretet, a béke szellemi guruja valójában a huszadik század egyik nagy átverése. Előző cikkünkben megírtuk, hogyan került egy bűnbandába és hogyan mentette meg őt a Gerő Ernő fontos emberének számító apja a börtöntől. Most bemutatjuk az ÁVH-sok és szovjetek mellett harcoló katonát. Popper saját bevallása szerint antiszemita provokációnak, ellenforradalomnak látta ötvenhatot, de ez nem elég: a hatalom képviselőjeként gépfegyvert kért és kapott a rezsimtől, amellyel a forradalmárok ellen harcolt. Állítása szerint nem lőtt senkire. Egyik nagy tette az volt, hogy eltüntette azokat az iratokat a pártirodából, amelyek nehéz helyzetbe hozták volna őt és szüleit. Popper szerint a megtorlásban nem vett részt, mert nem hitte, hogy éppen rá van szüksége a szovjeteknek. Logikája mentén amúgy benne lett volna. Megkapta a hírhedt Munkás-paraszt Hatalomért emlékérmet, amelyet jóbarátja, a pufajkás Horn Gyula is átvehetett. Popper még a kétezres években is szajkózta a kommunista propaganda hazugságát, például annak a katona-komisszár Sziklai Sándornak a felkoncolását, aki valójában magával és apósával végzett. Popper nyomában, 2.
Kádár: Kár, hogy nem semmisítettünk meg sokkal több embert – Kivégzések, bebörtönzések, gyilkos sortüzek
1956. november 4-én hajnalban a szovjet hadsereg megindította támadását a magyar forradalom és szabadságharc leverésére. Ezt megelőzően, még előző este, tehát november 3-án megalakult a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány, Kádár János vezetésével, méghozzá a Szovjetunióban. A kommunisták kegyetlenül vérbe fojtották a magyarság szabadságtörekvését. Bár a közvetlen harcok hamar elültek, a terror tovább folytatódott. A manapság sokak által nosztalgiával emlegetett Kádár János tudtával, sőt, iránymutatásai alapján százakat végeztek ki és közel 200 ezer honfitársunkat üldözték el a hazájából. Írásunkban a megtorlás legfontosabb eseményeit idézzük fel.
Horn Gyula kormányzása alatt adták el a stratégiai ágazatokat – Boomerlázadás (videó!)
A Boomerlázadás múlt heti részében Tisóczki Flóra műsorvezető az európai uniós intézményekről, a Magyarországot ért brüsszeli támadásokról, valamint a hatalomról is beszélgetett vendégeivel. Stefka István, a PestiSrácok.hu lapigazgatója felvetette: vajon mi lehet az oka annak, hogy az ellenzék hiába tölt be bizonyos pozíciókat, mégsem tesz semmit? Csintalan Sándor, az MSZP egykori ügyvezető alelnöke arról beszélt, hogy pályatévesztett embernek tartja magát, és inkább színésznek kellett volna mennie. A Boomerlázadásban izgalmas titokra is fény derült: Surján László, volt európai parlamenti képviselő (KDNP) ugyanis feltette azt a kérdést, amire már 1994 óta szeretett volna választ kapni Csintalantól.Ajánljuk még
Betűnként egymillió forintot fizettek egy parkolófeliratért - Újabb részletek Karácsonyék Budapest Brand botrányából
Az EU-ból is kiraknák Magyarországot a budapesti béketárgyalások miatt
Megérkezett az első súlyos fenyegetés, Magyarországot kizárnák az EU-ból a budapesti békecsúcs miatt.
Ezért nevezték el Kuplungnak a hadseregben Ruszin-Szendi Romuluszt
Többször előkerült a "Szívem" vagy a "Cica" megnevezés a parancsnoki értekezleten.Karácsonyék nagyon megsértődtek Orbán Viktor kritikáján
