horn gyula
Horn Gyula kormányzása alatt adták el a stratégiai ágazatokat – Boomerlázadás (videó!)
A Boomerlázadás múlt heti részében Tisóczki Flóra műsorvezető az európai uniós intézményekről, a Magyarországot ért brüsszeli támadásokról, valamint a hatalomról is beszélgetett vendégeivel. Stefka István, a PestiSrácok.hu lapigazgatója felvetette: vajon mi lehet az oka annak, hogy az ellenzék hiába tölt be bizonyos pozíciókat, mégsem tesz semmit? Csintalan Sándor, az MSZP egykori ügyvezető alelnöke arról beszélt, hogy pályatévesztett embernek tartja magát, és inkább színésznek kellett volna mennie. A Boomerlázadásban izgalmas titokra is fény derült: Surján László, volt európai parlamenti képviselő (KDNP) ugyanis feltette azt a kérdést, amire már 1994 óta szeretett volna választ kapni Csintalantól.
Szétvertek mindent, ami keresztény és magyar – Hornék és Petőék bosszúja, avagy a nemzeti média kivéreztetése
Mi volt a bűne A Hétnek, miért kellett szétverni 1994-ben, az MSZP-SZDSZ hatalmi váltás után? Az, hogy igazat szólt. Bemutatta, mi vár az országra akkor, ha visszajönnek a posztkommunisták. A Nyilvánosság Klub lejárató elemzésében csupa blöfföt, hazugságot gyűjtött össze Stefka Istvánékról. Például arról az Egyenleg-ügyről, amelyet sem akkor, sem később nem tudtak megbocsátani. Stefka Istvánéknak akkor, a teljes balliberális fölény idején még válaszolni sem volt lehetőségük, de az Öreg nem felejt. Médiaháború, 25. rész.
Előbb lefejezték a nemzeti újságírást, aztán a Kenedi-féle Nyilvánosság Klub hirdetett ítéletet
Itt a médiaháború-sorozat 24. része. Ott hagytuk abba, amikor Horn Gyuláék 1994-ben lefejezték a nemzeti újságírást, elzavarva, kirakva, nyugdíjazva, margóra rakva közel kétszáz olyan rádióst és újságírót, akik antikommunisták, konzervatívok voltak. De ez a győzelem sem volt elég, meg kellett alázni az „ellenséget”, azaz azokat, akik nem tapsoltak a kommunisták, posztkommunisták hatalomra kerülésekor. A Soros-féle Nyilvánosság Klub „független” elemzést készített az addig igen népszerű A Hétről, különböző nevetséges vádakat felsorolva. A Nyilvánosság Klub alapítói közé tartozott a szadeszos Kenedi János, Lengyel László és az a Sólyom László, aki valamiért konzervatívként volt ismert, de több tettével a kommunisták hatalomátmentését segítette. Stefka István nem felejt, mi pedig visszarepülhetünk a kilencvenes évek közepébe.
Havas: Leszerepeltünk, leköphetjük egymást – Amikor Hornék megpróbálták kiirtani a nemzeti újságírást
Horn Gyuláék nem kegyelmeztek a nemzeti újságírásnak 1994-ben, akkor, amikor a magyar társadalom érintett része visszaszavazta a pufajkás, posztkommunista brigádot a hatalomba. Mindenki sejtette, hogy a bolsevik hagyományokhoz méltó, kegyetlen bosszú következik, és így is történt. Horn utasítására kirúgták az MDF-kormányhoz lojális újságírókat, Chrudinákot alkalmazták, de szerepelni nem szerepelhetett. A kegyetlen szőnyegbombázás láttán még Havas Henrik is felemelte a szavát (feltehetőleg csak pózból), azt ígérte, hogy visszavonul, ha ez folytatódik. Természetesen nem tette. Az sem titok, hogy sok ellenzékbe került konzervatív képviselő is csak hallgatott, semmit sem tettek a kirúgott tévések és újságírók védelmében. Stefka István nem felejt és szembesít. Médiaháború, 23. rész. A háborút követő kegyetlen megtorlás kulisszatitkai.
Amikor „Etus férje” posztkommunista bosszút állt: Horváth Ádámék 180 embert kirúgtak a tévétől
Volt egyszer egy szörnyű, sokak által ma is visszasírt sorozat, a proletár-kispolgári életérzést összegző Szomszédok. A sorozatot Horváth Ádám, a diktatúra sokat foglalkoztatott rendezője rendezte. A történetbe beleírta feleségét, a borzasztóan tehetségtelen és irritálóan színészkedő Csűrös Karolát. Ő volt az ország „Etusa”. Kevesen tudják, hogy „Etus férje”, a nemrégiben elhunyt Horváth volt az, aki levezényelte a posztkommunisták bosszúját, és Hornék elvárásának engedve 180 tévést rúgott ki egyetlen nap alatt. Horváth Ádáméknak arra sem volt gerincük, hogy ebben egyenesek legyenek, az utolsó napon két tévéstáb is forgatott, Stefka Istvánék csak „maguknak”, hiszen már nem adták le az anyagukat. Horváthot – ahogyan Gyárfás Tamás cimboráját, Székely Ferencet is – Göncz Árpád nevezte ki. Az Öreg nem felejt: Médiaháború 22. rész, avagy a posztkommunisták és liberális barátaiknak kegyetlen bosszúja.
Szabályosan kivégeztek minket – Nem kegyelmezett az MSZP-SZDSZ házaspár a nemzeti újságírásnak
Folytatjuk Stefka István médiaháborús sorozatát. 1994-ben, a választás idején járunk, amikor világossá vált: nem lesz kegyelem a nemzeti újságírók számára a váltás után. A rádiósok kirúgása utáni kékszalag tüntetés, annak megszűnni nem akaró sajtóvisszhangja meghozta hatását. Az országgyűlési választások májusi első fordulója kétségkívül a szocialisták és szabaddemokraták hatalmas előnyét jelezte. Megindultak a támadások: Nagy Bandó András a Népszavában lejárató cikket írt Pálfyékról, így biztosította a helyét az MSZP-SZDSZ lakájmédiájában. Mások is végrehajtották a feladatukat, ami oda vezetett, hogy az új vezetés kíméletlen irtást végezhetett a nemzeti, antikommunista újságírók között. Stefkáék mellett nem tüntetett a világ, senki sem siratta a sajtószabadságot. Médiaháború, 21. rész. A posztkommunista leszámolás.
Göncz Árpád árulása: avagy hogyan lett a börtön könyvtárosából az SZDSZ pártkatonája?
Antall József megbízott Göncz Árpádban és ez hatalmas hiba volt. Az egykori kisgazda, a korábbi ötvenhatos nem csak a kormányfőt, az egész nemzetet elárulta. Göncz köztársasági elnökként az SZDSZ pártkatonája, az egykori ellenfél, a pufajkás Horn Gyula támogatója lett, egyik kulcsszereplője az SZDSZ és az MSZP házasságának. Gönczöt sok ötvenhatos "patkánynak" nevezte, mondván ez volt a beceneve a börtönben, ahol kivételezett helyzetben élt, fordíthatott, könyvtárosként dolgozhatott. Akkoriban, amikor mondjuk Pákh Tibort elektrosokk-sorozatokkal kezelték. Hatalmas botrány lett abból, amikor A Hétben kimondták a Gönczhöz kapcsolt ragadványnevet, bizonyíték sem a spicliskedésre, sem az ellentétére nincs. Folytatjuk Stefka István médiaháborús sorozatát. (16. rész, Göncz árulása. )
Basszgitáron a postabankos Princz, a zongoránál Presser – Amikor nem nekünk, hanem neki írták a dalt
Emlékeznek arra a jelenetre, amikor Johnny Fontane megjelenik Don Corleone lányának esküvőjén, és elénekel pár dalt a Keresztapában? Persze segítséget is kért az amúgy Frank Sinatráról mintázott figura. Ha volt merszünk a Postabank néhai királyát, Princz Gábor bankvezért keresztapának nevezni az előző cikkünkben, akkor miért ne mondanánk ki, hogy az ő udvari zenésze Presser Gábor volt? Presser nem csupán slágert írt Princz Postabankjának (ez volt az egész ország által ismert Ezt egy életen át kell játszani), de Princz másik bizalmi embere, Kende Péter szerint még külön zenekaruk is volt, amellyel a Postabank bulikon játszottak. A vezér basszusgitározott, Presser pedig zongorázott. A zseniális zenész amúgy bekerült abba a postabankos tanácsba is, amelybe Mester Ákos, Forró Tamás és a már említett Kende is tartozott. Erős névsor. Ők ügyeltek az elvileg konzervatív Magyar Nemzetre a kilencvenes évek közepén... Szürreális az egész, mégis igaz. A KISZ-ből érkezett, moszkovita Princz Gábornak szüksége volt az arculatfestésre. Kultúremberként tetszelgett, és ehhez megkapta a segítséget az általa támogatott, zömmel liberális értelmiségtől. A milliárdok közben eltűntek, de a zene szólt. Folytatjuk a Postabank történetét.
Horn Gyula fia vádolja kommunizmussal Kövér Lászlót
Bár közismert tény, hogy nem Kövér László, hanem a nagyapja volt csak MSZMP-tag, a felháborodott ifjabbik Horn Gyula magából kikelve kommunistázza az Index.hu-nak megküldött reakciójában a házelnököt. A szocialista miniszterelnök fia amiatt borult ki, hogy Kövér László korábban egy rádióinterjúban rótta fel az MSZP-nek, hogy néhány évvel a rendszerváltás után egy kétes 1956-os múlttal rendelkező pártfunkcionáriust ültettek az ország élére.Ajánljuk még
Hazahozzák az uniós pénzeket? Tovább csuklóztatják Bütyökéket Ursuláék
Nem tudja betartani egyik legfőbb kampányígéretét a Tisza.
Miért kellett Orbánnak ekkora stadion? Százezrek özönlenek Budapestre, a szombati BL-döntőre
Megtelik a Puskás Aréna, megtelik Budapest
Daniel Freund: Magyar Péter csak ígéretekkel távozott, nem pénzzel
Daniel Freund csatlakozott azok táborába, akik komoly elvárásokat támasztanak az új magyar kormány elé.
McGrath szerint nem lesz kiegyezés az uniós forrásokról, míg a magyarokat meg nem szelidítik
Az Európai Unió hosszú távon azt akarja, hogy behódoljunk. Ez lesz az ára az uniós források megszerzésének.
