igazságszolgáltatás
Az Amnesty International legújabb tanulmánya csupa meglepetés! Ja, nem!
Elkészítette legfrissebb jelentését a magyar igazságszolgáltatás "aggasztó" állapotáról az Amnesty International (AI) magyarországi szervezete, akik ismét leírták: szerintük "fortélyos félelem" és "dermesztő légkör" uralkodik a hazai bíróságokon, "erősödik a kontroll" és a "lojalitás lett a fő követelmény". A közzétett tanulmányból - nevezzük annak - kiderül, hogy az általuk megkérdezett 14 bíró többsége munkája során nem érez közvetlen nyomást, holott ez igen kedvelt ellenzéki mantrák egyikének számít. Azt viszont szóvá teszik, hogy az utóbbi időben a bíróságok és a bírák elleni kritikai észrevételek hangsúlyosabbá váltak, a sajtó által megszellőztetett konkrét ügyeknek köszönhetően pedig a bírák egymás előtt sem merik felvállalni véleményüket. Csak éppen arról feledkeznek meg, hogy ezek az állítólagosan támadó hangvételű cikkek - amelyek a PestiSrácok bírósági összefonódásokat feltáró sorozata és annak utózöngéi - éppen a bírói függetlenséget kérték számon. Summa summarum, az Amnesty International szerint alkotmányos válságban van a magyar igazságszolgáltatás. A Soros-pénzből tuningolt független-objektív jogvédő gittegylet hazai vezetőjének mellesleg nincs is jogi végzettsége, sőt, emberjogi tapasztalattal sem rendelkezik, ellenben kiváló balliberális politikai kapcsolatokat ápol: évekig Karácsony Gergely tanácsadója volt Zuglóban, most pedig a BKK elnökségi tagja. Micsoda meglepetés, igaz? Az Alkotmánybíróság kezében van a móri vérengzés nyomravezetői díjának sorsa
Alkotmányjogi panaszt terjesztett be az Alkotmánybírósághoz a tizennyolc évvel ezelőtti, nyolc halálos áldozatot követelő móri bankrablás egyik kulcsfigurája, a támadáshoz használt fegyverek és egyéb eszközök egy részét megtaláló, ezzel a hatóságokat a valódi tettesek nyomára vezető férfi – tudta meg a PestiSrácok.hu. Szebenyi István azért fordult a testülethez, mert a nyomravezetői díjért, illetve annak egy részéért beadott kereseteit immár az összes hazai bírói fórumon elutasították, jogorvoslati lehetőségei ezzel az ítélkező bíróságok tekintetében kimerültek, így egyedül az Alkotmánybíróság hozhat már csak olyan döntést az ügyben , amely a perdöntő bizonyítékokat szállító felfedező számára kedvező lehet. Panaszában Szebenyi István arra hivatkozott az Alkotmánybíróságnak, hogy korábbi pereiben hátrányos megkülönböztetés érte, mivel őt kizárták a móri nyomravezetői díj kedvezményezettjei közül, míg az ügyben bizonyítottan hamisan tanúskodó, a vizsgálatot ezzel vakvágányra terelő Kiglics Attilának ugyanakkor aggályok nélkül kifizettek huszonötmillió forintot, amit a döntéshozók ma is helyénvalónak tartanak. Beadványában Szebenyi az Alaptörvény hátrányos megkülönböztetést tiltó passzusaira hivatkozott. A megoldóember nemcsak jog-, hanem igazságszolgáltatást is kért az Alkotmánybíróságtól. Van tennivaló az igazságszolgáltatás valódi függetlenségéért – PS-videointerjú Hollik Istvánnal
Nemzeti konzultációban kéri ki a kormány az emberek véleményét az utóbbi időben napvilágot látott és kedélyeket borzoló, a bíróságokat, igazságszolgáltatást érintő kérdésekben. A nemzeti konzultáció pedig erős felhatalmazást, megerősítést ad akkor is, amikor ellenzéki oldalról, akár nemzetközi téren támadások érkeznek – erről beszélgettünk a Fidesz frakcióülése után Hollik Istvánnal, a Fidesz kommunikációs igazgatójával, aki úgy fogalmazott: van tennivaló azért, hogy az igazságszolgáltatás független legyen. Kitért arra, hogy miközben a nemzetközi szinten a jogállamiság kapcsán támadják Magyarországot, éppen az ellenünk felszólalók, például Judith Sargentini politikai szövetségesei lehetnek érintettjei az eddig napvilágot látott bírósági korrupciógyanús ügyeknek. Kocsis Máté a PS-nek: A szegedi botrány a legbrutálisabb bírósági korrupciós ügy 1990 óta (videóval!)
Azt gondoljuk, hogy a bírák többsége tisztességes, ezért nekik is az az érdekük, hogy ne legyenek ilyen ügyek – mondta Kocsis Máté a PestiSrácok.hu kérdésére a szegedi bírósági összefonódások és korrupciógyanús ügyek kapcsán. A Fidesz frakcióvezetője elárulta: a témával foglalkoztak a frakcióülésen és az az álláspontjuk, hogy meg kell várni a jelenleg folyamatban lévő OBH-vizsgálatot; annak az eredménye ad majd választ arra, hogy szükség van-e bármilyen jogszabályalkotásra a hasonló ügyek megelőzése érdekében. Megkérdeztük Kocsis Mátét, mit szól ahhoz, hogy a bírói összefonódásokat feltáró sorozatunk és az annak hatására történő vizsgálat kapcsán az érintettek lendültek támadásba, és már azt is kilátásba helyezték, hogy akár nemzetközi szinten kérnének segítséget az igazságszolgáltatás függetlenségének megtámadása miatt. A frakcióvezető szerint ebben nincs semmi meglepő, ez a fajta támadás bolsevik tempó. 
