keresztény kultúra
Itt karácsony lesz, nem fenyőünnep, az iszlám térhódításból pedig nem kérünk!
Európa missziós területté vált. A karácsonyt az ateisták és a haladárok is legszívesebben feladnák, csupán a mértéktelen fogyasztást, illetve a hedonista összejöveteleket hagynák meg Jézus születésének napján. A migrációs paktum elfogadásával ráadásul – amivel szerintem az önsorsontó progresszív elit lábon lőtte Európát – még nagyobb veszélynek tesszük ki a keresztény és persze egyben a zsidó kultúrát. Új evangelizációra van szükség, aminek egy új jobboldali kultúra(védelem) és nemzetépítő politika adhat csak lehetőséget, pontosabban cselekvési keretet. Olyan politika, amilyet az Orbán-kormány – nem állítom, hogy hibátlanul –, de legjobb tudásával és őszinte igyekezetével, soha nem látott széles társadalmi támogatottsággal a családok, a nemzet és a vallási közösségek érdekében, a normalitás határát átlépő szabadossággal szemben képvisel. (Ezt nevezzük illiberális demokráciának.) Mi pedig előléphetünk és bátran kimondhatjuk: nem lesz itt semmiféle profán fenyőünnep, nem kérünk Európa lakosságcseréjéből, ellenállunk az iszlám térhódításának, s akkor is karácsonyt fogunk tartani, méltón fogunk ünnepelni, ha egy hangos kisebbség nyugaton és itthon is gáncsoskodik. A végén úgyis mindig nekünk lesz igazunk… Aki az emberiséget szereti, az mindig gyanús – forduljunk inkább felebarátunk felé az örömvasárnapon!
Az elmúlt évszázadban, a nyugat-európai társadalmakban, azaz az úgynevezett liberális demokráciákban egy olyan negatív előjelű szabadságfogalom logikája érvényesült, amelynek következménye az ember elidegenedési folyamata. A nagy materialista progresszió során az egyén először a természetes közösségektől, majd a másik embertől, utána az Istentől, legvégül pedig önmagától is elidegenedik. Nemhogy jobb és boldogabb élet lett osztályrészünk, hanem egyfajta magányos tévelygés, a szorongás és a civilizációs lelkibetegségek fenyegetése vár ránk, amely – a tapasztalatok szerint – drámaian rontja a nyugati ember életminőségét. Advent harmadik vasárnapja lehetőséget ad arra, hogy megálljunk és elgondolkodjunk magunkról, a felebarátunkról, a szeretetről, a kereszténységről, a szabadságról és Jézus Krisztus útjáról. Az iszlám kiirtja a felvilágosodás eszméjét
A hit alapvető attitűd, amely az ember sajátja, és amelyből, ha életképes civilizáció keretein belül él az egyén, mindig és mindenhol vallás születik. A vallásból intézményesül az egyház, majd közösség jön létre ennek „talaján”. A közösség pedig – a maga kollektív hitével – megteremti a kultúrát. Az egyén e kultúrán keresztül – akár beleszületik, akár választja azt – szemléli a világot. De mivel e világlátás minden különböző kulturális gyökerű civilizáció közt különböző, így a multikulturális társadalom, ahol ezeket az eltéréseket szeretnék erőszakkal azonos nevezőre hozni, voltaképp egyfajta utópia, amely anélkül nem valósulhat meg, hogy valamelyik szemlélet csorbát szenvedne. Ez az erőltetett, utópisztikus cél erősödött fel a tavalyi év során Európában, és ezt nevezte a keresztény-ellenes „elit” progresszív, valamint értéksemleges gondolkodásmódnak, amely a felvilágosodás eszméjének örököse. Holott csupán értelmetlen megfelelési kényszer szülte öngyilkos szellemiségről van szó, hisz mindaz, amit a felvilágosodás a mai Európára hagyományozott, szöges ellentétben áll a muszlim bevándorlók ideáival. 
