kisebbségvédelem
Brüsszelben lehet, hogy nem fogadják kitörő örömmel a nemzeti kisebbségvédelemről szóló magyar javaslatot
Miért kötünk kétoldalú nemzetközi szerződéseket a magyar kisebbség védelmében, ha a szomszédos államok úgysem tartják be azokat? Miért is bíznánk egy identitását kereső Európai Unió brüsszeli bürokratáira az őshonos kisebbségek ügyét? És vajon mi az oka annak, hogy nem örülnek az EU-ban, ha Magyarország megoldási javaslatot tesz le az asztalra? – többek között ezekre a kérdésekre kerestük a választ Kalmár Ferenccel, a nemzeti kisebbségvédelem EU-s alapelveit lefektető tervezet társszerzőjével. A miniszteri megbízott elmondta: a megfelelő kisebbségvédelemnek azt a filozófiát kell tükröznie, mely szerint az államnak van határa, de a nemzetnek nincs.
Szili Katalin a PS-nek: égetően fontos rendezni az őshonos kisebbségek helyzetét az Európai Unióban
Hogyan bízhatnánk Európa – köztük a magyar – nemzeti kisebbségek ügyét arra az Európai Unióra, amely láthatóan nemcsak a hajlandóságban, de eszközökben is híján van a kérdés egyre égetőbb rendezésére? – erre a kérdésre ad választ az az öt alappillért felvázoló kisebbségveédelmi tervezet, melyet Szili Katalin és Kalmár Ferenc jegyeznek. A francia nyelvű fordítással kiegészült dokumentum kapcsán Szili Katalin portálunknak elmondta: a tervezetet úgy is felfoghatjuk, mint az EU jövőjébe vetett bizalom dokumentumát, ugyanakkor hozzájárulás is az Európai Unió jövőképének meghatározásához, hogy egy tényleg jól működő Európát építsünk föl.
Képviselője nincs, de elvárásai vannak az LMP-nek az Európai Bizottsággal szemben
Az LMP örömmel fogadta, hogy egy nő vezeti a továbbiakban az Európai Bizottságot, azonban azt nem tudják összeegyeztetni a saját demokráciafelfogásukkal, ahogy Ursula von der Leyen ebbe a tisztségbe került – jelentette ki csütörtöki sajtótájékoztatóján Kendernay János, a párt jelenlegi egyetlen társelnöke. Az LMP-nek a következő öt évben nem lesz képviselete az Európai Parlamentben, így csak annyi ráhatása lehet a politikai folyamatokra, amekkora az elsősorban a német és francia zöld pártok erősödése révén megerősödött Európai Zöld Pártra lesz. A véleményüket azonban így is fontosnak érezték elmondani az Európai Bizottság új elnökének megválasztása után, még az új Bizottság felállása előtt.
Sógor Csaba EP-képviselő szerint Románia nem jogállam
Sajnos Romániát nem érte még el a változás szele, még akkor sem, ha az ország mindent megtesz az EU-ban, hogy példaértékűnek állítsa be a román kisebbségvédelmet – mondta a Mandinernek Sógor Csaba Strasbourgban, az Európai Parlamentben. A leköszönő EP-képviselő az erdélyi magyarság helyzetén túl arról is beszélt a portálnak, hogy miképp változott az unió hozzáállása a nemzeti kisebbségekhez, és kifejtette azt is, miért kell az RMDSZ sikeres politikusaként visszavonulnia több sikeres brüsszeli ciklus után.
Gál Kinga: az uniós szakpolitikák nem mehetnek a kulturális sokszínűség rovására
Az Európai Uniónak a kulturális sokszínűséget kellene védenie, az uniós szakpolitikák nem mehetnek annak rovására, és nem rombolhatják ott, ahol a nemzeti kisebbségi közösségek többséget alkotnak - hangsúlyozta Gál Kinga fideszes EP-képviselő Strasbourgban, az Európai Parlament Kisebbségi Munkacsoportjának ülését követően az MTI-hez eljuttatott közleményében csütörtökön.
Éjfélkor lezárul a Minority SafePack európai polgári kezdeményezés aláírásgyűjtése, közel az 1,2 milliós cél
Kedden éjfélkor lezárul a Minority SafePack nemzeti kisebbségvédelmi európai polgári kezdeményezés aláírásgyűjtése. Az összegyűlt aláírások száma megközelíti az 1,2 milliót.
