Szili Katalin a PS-nek: égetően fontos rendezni az őshonos kisebbségek helyzetét az Európai Unióban
Hogyan bízhatnánk Európa – köztük a magyar – nemzeti kisebbségek ügyét arra az Európai Unióra, amely láthatóan nemcsak a hajlandóságban, de eszközökben is híján van a kérdés egyre égetőbb rendezésére? – erre a kérdésre ad választ az az öt alappillért felvázoló kisebbségveédelmi tervezet, melyet Szili Katalin és Kalmár Ferenc jegyeznek. A francia nyelvű fordítással kiegészült dokumentum kapcsán Szili Katalin portálunknak elmondta: a tervezetet úgy is felfoghatjuk, mint az EU jövőjébe vetett bizalom dokumentumát, ugyanakkor hozzájárulás is az Európai Unió jövőképének meghatározásához, hogy egy tényleg jól működő Európát építsünk föl.
Az Európai Unió nem igazán tud, vagy akar mit kezdeni az őshonos kisebbségek helyzetével, holott, mint ismert, Európa lakosságának mintegy 10 százaléka – közel 50 millió ember – tartozik ebbe a közösségbe. Ezért is szükséges, hogy megszülessen egy olyan dokumentum, amely lehetővé teszi egy egységes európai szabályozás alapelveit, amelyek az egyes nemzetek sajátosságait figyelembe véve egy keretszabályt jelentenek. Erre kínál megoldást az az immáron második alkalommal – már francia nyelven is olvasható – tervezet, amelyet Szili Katalin miniszterelnöki megbízott és Kalmár László, a Külgazdasági és Külügyminisztérium Magyarország szomszédságpolitikájának fejlesztéséért felelős miniszteri biztosa jegyeznek. A dokumentum öt alapvetést tartalmaz, amelyek az európai szabályozásokba beépítve hozzásegíthetik az őshonos kisebbségek ügyének rendezését és a párbeszédet. A szerzők által megfogalmazott alappillérek:
- a nemzeti kisebbségek ügye nem belügy, hanem európai ügy;
- az állampolgárság elválhat a nemzeti identitástól - az állampolgárság és a nemzeti hovatartozás nem lehetnek ellenségeskedést generáló ellentétes fogalmak;
- a nemzeti kisebbségvédelem alapja az identitáshoz való jó biztosítása;
- az identitás védelmének megvalósításához mind az egyéni, mind a kollegtív jogok biztosítása szükséges;
- egy állam területén élő nemzeti kisebbségek államalkotó tényezői az adott államnak.
Megkopott az EU intézményrendszere
Szili Katalin a tervezettel kapcsolatban, elöljáróban úgy fogalmazott: lényegében az egy eszköz, amely részben összegzi, részben pedig kiegészíti a kisebbségvédelem ügyében született dokumentumokat az európai színtéren, illetve a két uniós polgári kezdeményezést. Hozzátette, azért volt fontos a dokumentummal előállni, mivel olyan időszakát éli Európa, amikor újra kellene definiálnia önmagát a globális világban.
Nemcsak a pandémia és a migráció, hanem már önmagában a megkopott intézményrendszer működése is erre ösztönzi az uniót
– fogalmazott. Szili Katalin ugyanakkor hangsúlyozta: "résen kell lenni", hiszen van egy ellenérdekelt tábor, amely Európa megújítása alatt valójában a nemzetállamok felszámolását és az Európai Egyesült Államok megvalósítását érti.
Brüsszelre bízni az őshonos kisebbségek ügyének rendezését?
Portálunk felvetette, vajon nem ellentmondásos-e az, hogy miközben kritikával illetjük az Európai Uniót, amiért az nem képes megfelelően működni közösségi szinten - és ezért igyekszik több tagország is minél több jogot nemzetállami szinten megtartani -, ehhez képest egy olyan fontos ügyet, mint az őshonos kisebbségek kérdése, rábíznánk Brüsszelre. Szili Katalin kérdésünkre úgy reagált: úgy kell gyakorolni a kritikát, hogy amellett megoldásokat kell letenni az asztalra, és a magyar kormány minden esetben ezt teszi. Véleménye szerint ezt a tervezetet úgy is felfoghatjuk, mint az EU jövőjébe vetett bizalom dokumentumát, ugyanakkor hozzájárulás is az Európai Unió jövőképének meghatározásához, hogy egy valóban jól működő Európát építsünk föl.
Léteznek elnyomott fehér kisebbségek is, ráadásul Európa szívében
Arra is kíváncsiak voltunk, mi a véleménye arról, hogy az Egyesült Államokban kirobbant Black Lives Matter incidensekkel – amelyek még Európába is begyűrűztek – egy olyan kisebbség fejezi ki most az elégedetlenségét Amerikában, amelyikre felfigyelt a világ, ugyanakkor az unióban elképzelhetetlennek tartjuk, hogy fehér emberek is élhetnek kisebbségi elnyomásban, méghozzá Európában. Szili Katalin válaszában úgy reagált: véleménye szerint az a tragikus, hogy ott gyűlöletkampányt kreáltak egy ügyből, ahelyett, hogy a XXI. század aktuálisan legégetőbb problémáira – nevezetesen a migráció, és újabban a pandémia – keresnének megoldást. Úgy vélte, azzal, hogy nem a biztonság volt az első számukra, minden "szelepet kinyitottak", és jól látható az is, hogy a feszültségkeltéssel értékválságot is előidéztek, felszínre hozva a társadalmak, a gazdaságok és a jólét sérülékenységét.
Úgy tűnik, az önmagát a társadalom előtt soha meg nem mérető globális háttérhatalomnak semmi sem drága a saját érdekei érvényesítéséhez
– hangsúlyozta, hozzátéve:
Magyarország most egy biztonságos sziget.
2020 az újragondolás éve
Szili Katalin szerint az látszik, hogy a rendszerszerű problémákra rendszerszerű válaszokat kell adni, amelybe Európa újradefiniálása is beletartozik.
Mintha a Jóisten is tényleg azt akarta volna, hogy most egy kicsit lassuljunk le, próbáljuk meg az emberi értékeket előtérbe helyezni. Próbáljuk meg kis időre megállva átgondolni a XXI. század elanyagiasult, önző világát, a XXI. század Európáját
– mondta a miniszterelnöki megbízott, hozzátéve:
nyilvánvaló, hogy a járványhelyzet is rákényszeríti arra az embert, hogy fenntarthatóbb életvitelt és stratégiát valósítson meg a továbbiakban a véges és teremtett világban. Egy kicsit elgondolkodjon, lelassuljon, próbálja meg újrarendezni saját magában a saját értékvilágát is.
Mint kiemelte,
a 2020-as esztendő úgy fog a saját életünkben és a történelemben is megjelenni, mint cezúra, az újratervezés vagy az újragondolás éve.
Vezetőkép: MTI
