kommunisták
Ha idegen érdekek döntenek a sorsunkról és nem fogunk össze, akkor bármikor jöhet egy újabb mohácsi vész
Közel ötszáz éve, 1526-ban zajlott le a magyar történelem egyik legfájóbb veresége, a mohácsi csata, ahol a hazánkat már egy jó évszázada egyre agresszívabban támadó oszmán hadsereg tönkreverte II. Lajos magyar király csapatait. A magyar történelem során sokszor voltunk hajlamosak sorsfordító pillanatokra hivatkozni, keseregni, azonban a mohácsi csatát nem lehet másképp definiálni, mint tragédiaként, amelyet követően a Magyar Királyság megszűnt európai nagyhatalomként létezni. Ami még fájóbb számunkra, nemcsak az oszmán törökök pusztítása és a 150 éves uralmuk, hanem a csatát és a török hódítást követő, a magyarokat folyamatosan gyengíteni igyekvő Habsburgok térnyerése, akik nem engedték, hogy talpra álljunk és visszanyerjük erőinket. A veszély azonban sosem múlik el, a mohácsi vész és a magyar történelem összes sorsfordító tragédiája azt üzeni nekünk, hogy nem torzsalkodhatunk egymással, de leginkább azt kell megjegyeznünk, hogy a saját sorsunk csak a saját kezünkben van jó helyen, az idegen befolyás és külföldi érdek sosem akarja a magyarság virágzását, érkezzen az Nyugatról vagy akár Keletről.
Kövér László a PS-nek: Nem tudni, hogy az újbalos bűnbanda mit ígér az embereknek (Tranzit Tihany '23)
A kommunisták a mi időnkben nem mondták azt, hogy a férfiből lehet nő – emelte ki a tihanyi Tranzit fesztiválon, a PestiSrácok.hu-nak adott interjújában Kövér László. Az Országgyűlés elnöke szerint nem lehet tudni, hogy amit ma az újbalos bűnbanda woke-ideológia címén hirdet, az mit jelent, és így azt sem lehet tudni, hogy mit ígérnek az embereknek, mi az a jövőkép, amit ők ideálisnak képzelnek el. Az Országgyűlés elnöke a magyar fiataloknak is üzent. Nézze meg a videónkat!
Szélsőségesek bíróság előtt a Horthy-rendszerben – Honi felderítés (Videó)
Józan értékítéletű ember ma már nem retteg a Horthy-fasizmustól, mégis sokan vannak idehaza és a szomszédos népek körében is, akik megteszik, ezért nem lehet elégszer cáfolni. Az viszont ritkán kerül szóba, hogy miként állt a Horthy-rendszer a valóban szélsőséges, társadalom- és államrend-felforgató törekvésekhez. Hiszen valóban léteztek akkor még számottevő erejű fasiszták, a kommunista mozgalom pedig akkor is egyre intenzívebben próbálta megdönteni a törvényes rendet. A kettő között különbséget tett, hogy a kommunisták akkor már túl voltak a bemutatkozáson: 1919-ben az egész ország megláthatta, miféle alakok ezek. A fasiszták viszont még csak bontogatták a szárnyaikat, és egyelőre senki sem sejthette, mivé fajul majd 1944-ben a tevékenységük. Az ügyészségen és a bíróságon viszont egyiküknek se volt pardon, ha túlzásba vitték a mozgalmi szervezkedést. A szélsőségesekkel szembeni hozzáállásról, ellenük indított perekről és a párhuzamosan leültetett Rákosiról és Szálasiról Drócsa Izabella jogtörténész árult el részleteket.
A szociáldemokraták mindig a szocializmust választották a demokrácia helyett – Honi felderítés (Videó)
Valóban egy nemes eszme lenne a kommunizmus, amely csak azért torkollott minden egyes alkalommal emberek megsemmisítésébe, mert félrecsúszott a megvalósítása? Létezhet a jó kommunizmus és a jó kommunista, hogyha a céljait nem erőszakosan akarja megvalósítani? A parlamentarizmus kereteit elfogadó, tehát elvileg megszelídített szociáldemokraták azonban minden adódó alkalommal aláfeküdtek az erőszakos kommunistáknak a magyar történelemben. Ezt tarthatjuk árulásnak, vagy a kommunisták fogalomkészletével élve tarthatjuk történelmi szükségszerűségnek is, az viszont biztos, hogy figyelemre érdemes a hazai sorsuk. Mi a különbség kommunizmus és szociáldemokrácia között, honnan ered ez a két mozgalom, mi közük van egymáshoz, és valóban szocdemek-e korunk szocdemjei? Ezeket bontotta ki részletesen a műsorban Szerencsés Károly történész, aki a jelenre vonatkoztatva is sommás tanulságokat vont le a szociáldemokráciával kapcsolatban.
Hurrá! Csintalan elvtársat visszafogadta az MSZP
Csintalant keményen kifaggatták az elvtársai, majd a szavazatok 90 százalékával felvették a kecskeméti MSZP-be. Dobos József, a párt városi elnöke a Mandinernek határozottan azt mondta, a politikus/médiamunkás nem tör senkinek a helyére, nem szeretne polgármester- vagy képviselőjelölt lenni.
Donáth Anna a híd az egykori internacionalista kommunisták és a mai szellemi utódaik között
A régi kommunista családi örökség és a világnézeti azonosság Donáth Anna személyében folytonosságot biztosít az egykori internacionalista kommunisták és mai szellemi utódaik között – írja a momentumos politikus hátterét bemutató cikkében a Magyar Nemzet.
Miért nem szeretlek, május elseje?
Mindig kettős érzésem van május elsejét illetően. Mert egyfelől tudja az ember, hogy keresztény ünnepről van szó, hiszen Munkás Szent József, Jézus nevelőapjának ünnepe is ez a nap. Másfelől mégis körbelengi egyfajta kommunista nosztalgia május elsejét, ami miatt nem tudok jó szívvel gondolni erre a szép tavaszi napra.
Dobrev visszahozná a Gyurcsány-korszak szakértőit, hogy megmentse a magyarokat (Karanténvlog)
Közhely, hogy mindig van lejjebb, de a magyar baloldal számára ez csupán rutin, melyet hétről hétre bizonyítanak is. A Momentum vergődése kezd félelmetessé válni, hiszen a Gyurcsány által gyengének, középszerűnek és tehetségtelennek tartott "új generáció" elképesztő izzadságszaggal igyekszik a hírekbe kerülni, ez pedig nem kerülte a Karantén figyelmét sem. A magyar Országgyűlésben sem nagyon lenne helyük ilyen színvonal mellett, de ha már ott vannak, igyekeznek magukat alaposan megalázni. Így tette ezt Gelencsér Ferenc is, a Momó vasembere, aki addig pattogott, amíg Orbán Viktor alaposan helyre nem tette, de Gelencsér szégyenpír nélkül ásta tovább maga alatt tovább a gödröt. A Karantén azonban rátalált Varju László és Dobrev Klára újabb demagóg böffenetére is, akik ezredszerre is elmondták, hogy Magyarország egyetlen esélye az árnyékkormány, sőt, Dobrev újra visszahozná a 2002 és 2010 között szárnyaló szakértőket, akik egyszer már romba döntötték az országot. Gyöngyösi Márton főállású antiszemita is megihlette csapatunkat, aki azért van kiakadva, mert nem felejtik el, mekkorákat zsidózott. Gyöngyösi még másokat von felelősségre és volt elegendő vastagságú arcbőre ahhoz is, hogy elmenjen az amerikai nagykövet széder-estjére, a zsidó szertartáson még kipát is viselt. A Jobbik elnökének semmi sem számít, új gazdáinak is csontig nyal, semmilyen erkölcsi skrupulus nem zavarja meg az életét. Nézzétek meg a Karanténvlogot és iratkozzatok föl a csatornánkra!
Nézzük meg a komcsik lélektanát
Van valami egészen megejtő a magyarországi baloldal működésében és egész létezésében. Most nem is annyira az aktuálpolitikáról beszélek – bár ez nyilván arra is vonatkozik –, hanem létezésük óta minden tettükről, megnyilatkozásukról, elhatározásukról. Kezdjük egy általános megállapítással: kitalálják-e, hogy a XX. században hány alkalom volt, amikor a magyar választópolgárok önként és dalolva, mondatni demokratikusan döntöttek úgy, hogy ők baloldali irányítású mindennapokat akarnak az országban?
Ajánljuk még
"Zsolti bácsi" valójában Dobrev Klára lenne?
Arató Gergely sikeresen kirobbantott egy rágalmazásokkal teli álhírbotrányt, és a jelek egyre inkább arra mutatnak, hogy az egészet azért csinálta, hogy a pártja előre meneküljön. Pedig ha a DK-s politikus tudni szeretné, hogy "ki az a Zsolti bácsi", egyszerűbb lett volna, ha megkérdezi Dobrev Klárát.
"Miért a románok, és nem a magyarok hagyják faképnél Romániát?"
Ki gondolta volna, milyen mély önkritikát csalnak elő egyes román politikusokból a magyar dallamok…?
Rekviem egy magyar Nobel-díjért
Krasznahorkai László önként vonta ki magát a hazaszeretet fogalmából.
Magyar Péter bátran elszaladt – Bütyök nem mer kiállni Varga Judit ellen
Mióta szóba került Varga Judit politikai visszatérése Bütyök érezhetően pániküzemmódban van. Magyar Péter jelenleg annyira be van rezelve attól, hogy volt felesége földbe döngöli a választáson, hogy kijelentette, nem is indulna vele szemben a XII. kerületben.
