konzervativizmus
Töprengés a demokráciaféltés mögötti filozófiáról, avagy a liberális-balos-álkonzervatív furkósbot (Nagy Ervin írása a PS-nek)
Számos igaztalan és sértő kritika, nemtelen támadás érte Magyarországot az elmúlt hetekben. A koronavírus-törvény ürügyén aggódtak a demokráciáért először itthon, majd Európa-szerte; féltették a jogállamiságot liberális, balos, illetve az előbbieknek megfelelni akaró hazátlan „konzervatív” felebarátaink, miközben láthatatlan ellenségünkkel, a COVID-19-cel vívtuk és vívjuk az új évszázad első nagy háborúját. Mintha nem lenne fontosabb ennél... persze „a show-nak folytatódnia kell”! A politika nem pihen, ahogy az elméleti vitáknak is megvan a maga helye. A most újraéledő „demokrácia-féltés” azonban nem csupán a régóta tartó filozófiai vita mellékterméke, hanem egy eszköz is, melyet a liberálisok mellett ma már a szabadelvűségnek helyt adó balosok és az ethosznak megfelelni akaró álkonzervatívok is furkósbotként használnak a kulturális háborúban. Egy olyan háborúban, mely a szavak jelentéséről szól és arról, hogy ki mondhatja majd meg azt, hogy mi a demokrácia és mi a jogállamiság. Mert aki a szavakat uralja, az a világot is uralni fogja. Nézzük csak!
Véget ért egy korszak...
Éppen húsz éve, 2000. április 17-én hétfőn jelent meg ismét polgári-konzervatív napilapként a Magyar Nemzet, amely 1947 óta -a rövid, de annál dicsőségesebb 1956-os szabadságharcos időket leszámítva- mindvégig kommunista és posztkommunista befolyás alatt, a diktatúra, majd annak maradványai és ügynökei álkonzervatív kiadványaként működhetett csupán. A húsz évvel ezelőtti fordulat nagyon fontos dátum nekem és sok kollégámnak, de remélhetően még több konzervatív-nemzeti érzelmű olvasónak, akikkel nagyon vártuk, hogy a totális médiaelnyomás véget érjen és a nyilvánosság előtt a magyarok többsége által támogatott nemzeti-patrióta nézetrendszer is teret nyerhessen. Éppen ezért ez a dátum számunkra egy korszak nyitánya volt. Egy olyan korszaké, amely szimbolikus módon húsz év után ezen a héten ért véget Liszkay Gábor távozásával a Magyar Nemzetet, a megyei napilapokat és egy sor más szerkesztőséget kiadó Mediaworks Zrt. éléről.
Előhívás – Hogyan változtathatná meg hétköznapjainkat a keresztény-konzervativizmus?
Sokan, sok helyen kijelentették már a járvány súlyos következményeinek tudatosítása óta, hogy nem élhetünk tovább úgy, mint eddig, a világnak meg kell változnia. De mégis milyen legyen? Szerencsére van hova nyúlni ötletekért.
Kultúrharc életre-halálra
Húsvét van, nem a politikai sárdagasztás ideje. Tökéletes alkalom viszont az önvizsgálatra, hogy elrendezzük saját magunkban, hogy kik vagyunk, kik akarunk lenni, és mit teszünk ezért. Egyénileg és keresztény-konzervatív közösségként egyaránt. És, ha a megnevezésben össze tud kapcsolódni a vallás és a politika, akkor ennek a gyakorlatban is mennie kéne.
Szánthó Miklós: Jó célok érdekében megengedhető az állami beavatkozás
Jelentős különbségek vannak az európai és amerikai konzervativizmus között, például annak kapcsán, hogy az államnak mennyire szabad beavatkozni a gazdaságba – mondta el Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ igazgatója a Kossuth Rádió Világ című műsorában. A szakértő a műsorban kifejtette, az állami beavatkozás-ellenesség ellenére, ha van egy jó cél, akkor ez megengedhető dolog, akkor is, ha ezt az állam csinálja.
Isten, becsület, ország: a Facebookon üzent Orbán Viktor
Isten, becsület, ország üzenettel osztott meg új videót Orbán Viktor a Facebook-oldalán. A magyar miniszterelnök a Nemzeti Konzervativizmus című konferencián vett részt Rómában.
Liberális futóbolondok, csalók és balos agitátorok akarják kitúrni a Fideszt
A Fideszt nem lehet csak úgy kitenni az Európai Néppártból (EPP), inkább lépnek le még időben, ha nem változik semmi sem, ők maguk – ez nem vitás; a kérdés inkább az, hogy maga a pártszövetség vissza akar-e térni a konzervatív és kereszténydemokrata, „jobboldalinak” aposztrofált értékekhez, vagy végleg átveszik az irányítást a megfelelési kényszerben szenvedő futóbolondok, a magukat kereszténydemokratáknak hazudó csalók és a baloldalról beszivárgott agitátorok. Ugyanis, ha a pártcsalád tagszervezeteit szigorú górcső alá vesszük, akkor azt látjuk, hogy jelentős többségük a saját hazájukban liberális (vagy neoliberális) gazdaságpolitikát képvisel; több, mint a fele elveti a hagyományos család intézményét (egy férfi és egy nő gazdasági és érzelmi közösségét, amely, ha nincs semmiféle egészségügyi akadálya, akkor előbb vagy utóbb gyermekek születésével bővül); jó részük támogatja a melegjogokat (ami szélsőséges liberális politika!); számos tagja internacionalista és globalista vonalon mozog, így köp a szuverenista célokra; és legalább a harmada egalitárius, azaz baloldali elvekből gyárt ócska utópiát. Feltűnő, hogy – jó futóbolondokhoz méltón – kevés kivétellel migránsbarát politikát folytatnak, hisznek a nyílt társadalom eszméjében és megvalósíthatónak tartják a multikulturalizmus utópiáját – ez lenne ma a jobboldal?! A kérdés tehát az – ahogy azt minap Novák Katalin is megfogalmazta Berlinben –, hogy folytatódik-e az EPP balra tolódása, avagy visszatérnek az alapítók „jobboldaliságához”. Vagy az, hogy az Orbán Viktor által „egy centinek” nevezett „kilépési távolság” elfogy-e a következő hetekben?
"Európa jövője vált kérdésessé, meg kell fogalmaznunk az önvédelem politikáját" – Dezső Tamás a Polbeatben (videó)
A politika ma messze megelőzi a filozófiát. A kormány konzekvens migrációellenes álláspontja az egész világon megnövelte Magyarország súlyát és mozgásterét, de adósok vagyunk ennek a politikának a megfogalmazásával, egy olyan manifesztummal, amivel a mi utunkkal egyetértő több tízmillió európai azonosulni tud – fejtette ki a legutóbbi Polbeatben Dezső Tamás, a Migrációkutató Intézet igazgatója, régész-asszirológus egyetemi tanár, az ELTE–BTK volt dékánja. Az ENSZ és az elfogadott nemzetközi kutatóintézetek drámai adatait idézve Dezső a műsorban megkongatta a vészharangot: a migrációs nyomás egyáltalán nem csökkent, Közel-Kelet és Észak-Afrika felbolydult, és továbbra is több tízmillió ember próbál bevándorolni Európába.
A konzervatív zöld gondolat, avagy ki törődjön a lótetűvel?
Engedjék meg, hogy egy vallomással kezdjem! Eredeti végzettségemet tekintve biológus kutató volnék, ráadásul éppen konzervációbiológus. Az élettudományok egy olyan területe ez, melynek lényege és célja, hogy szilárd támasztékul szolgáljon a környezet- és természetvédelmi politika döntéseihez. Magyarul: megmondja, mit is kellene tenni. Más kérdés, hogy általában egy politikus sem hallgat ezekre a tanácsokra.Ajánljuk még
"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.
Álljunk ki közösen a migrációs paktum ellen! - Polbeat a Püski könyvesboltban
A patriotizmus maga a lázadás - Lajkó Fanni és Szűcs Gábor a Polbeatben
A mai világ arról szól, hogy egyáltalán ne legyenek nemzetek, ebben pedig a patriotizmus eszméje maga a lázadás. Nemigen maradt olyan uniós tagállam, ahol annyira hazaszeretők az emberek, mint mi, magyarok. Szerencsések vagyunk, hiszen Nyugat-Európában már kevert a társadalom, s lényegében nincs az embereknek nemzettudata - mondta a Polbeat című műsorunkban Lajkó Fanni, jogász az Alapjogokért Központ elemzője, aki másik vendégünkhöz, Szűcs Gábor jogász-elemzőhöz hasonlóan a Nemzeti Ellenállás Mozgalom alapító tagja. Szűcs Gábor ugyanerről így fogalmazott: nem elég önmagában, ha politikusok állnak ki egy ügy mellett, "nekünk is meg kell mutatni, hogy mi a fontos, mert a mi életünkről van szó". Huth Gergely kérdéseire elhangzott az is: Magyar Péter csak epizódszereplő lehet, előbb-utóbb el fog bukni és ezt ő is érzi.
Nekünk a magyar érdek a fontos, minden előtt! - A Polbeatben mutatkozott be a Magyar Út DPK
"A táboron belül, ha már szélesen megyünk, akkor az egzotikus állatok és mindenféle prioritások mellett azért el kell, hogy férjenek a magyar érdeket kihangsúlyozók is."
