közösségi média
Az új világrend és a Sátán – The Right Brothers
A haladással és az értékek lebontásával nemcsak az olyan betegségek lopakodnak be a mindennapjainkba, mint a pedofília, a transzneműség, hanem az önimádatnak és a normális társadalomba való beilleszkedés teljes hiányának “hála”, már a Sátánt imádni is emberi jog, sőt, modern és haladó, legalábbis egy szűk réteg szerint, akiknek száma folyamatosan növekszik. Nem meglepő ez egyébként, míg a konzervatív világnézetnek, a keresztény életnek vannak erkölcsi és morális alapvetései, addig a modernkori sátánizmus az egyszerűbb utat ajánlja fel: csak magaddal törődj, nem kell dolgoznod, feküdj le bárkivel és korlátok nélkül, kötelezettségmentesen élvezd az életet. Ennek hátterét boncolgattuk Georg Spöttlével a The Right Brothers-ben, de megnéztünk egy ijesztő esetet is, egy jobboldali aktivista szüleit letiltottak bizonyos népszerű szolgáltatásokról, arra hivatkozva, hogy kapcsolatban állnak egy konzervatív emberrel. Edzőtermi ragadozás, ha tetszik egy férfinak egy kisportolt női test? – The Right Brothers
Vajon tényleg nem szeretik a nők, ha megbámulják őket az edzőteremben? Vagyis, nem pont azért járnak oda, mert tetszeni akarnak maguknak és más férfiaknak? Ha egy nőt megnéz egy férfi gyúrás közben, akkor az automatikusan szexuális ragadozásnak számít? Ezekre a kérdésekre próbáltunk válaszolni, ez ugyanis napjaink egyik legújabb hisztitrendje, legalábbis a közösségi médiában. Ezen kívül megnéztük, mi történt az idei Grammy-gálán, ahol a haladók konkrétan egy sátánista rituálét mutattak be egy országos tévécsatornán, amit főleg fiatalok néztek. De tényleg létezik a sátánista Hollywood? Mi lenne velünk, ha hirtelen megszűnne a közösségi média? – Libz of TikTok Hungary
Képzeljünk el egy világot, ahol teljesen megszűnik a social media, eltűnnek a követők, eltűnnek a lájkok, és nem láthatjuk nap, mint nap, hogy közeli-távoli ismerőseink és a luxuséletet élő influenszerek éppen hol járnak és mit ebédelnek. Képzeljük el, hogy csak a valós világ van és csak a saját életünkkel foglalkozunk, illetve a közvetlen környezetünkben élők életébe látunk bele. Félelmetes, igaz?!