kúria
Varga Zsolt Andrást választotta a Kúria elnökének az Országgyűlés
Megválasztotta az Országgyűlés Varga Zsolt András volt alkotmánybírót a Kúria elnökének hétfőn. Varga Zsolt Andrást 135 igen, 26 nem szavazattal választották meg a képviselők titkos szavazáson. Posztját 2021. január 2-tól tölti be. Az alaptörvény szerint a Kúria elnökét a bírák közül kilenc évre a köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés választja, ehhez az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.
Az Országos Bírói Tanács nem támogatja Varga Zsolt András kinevezését a Kúria élére
Nem támogatja az Országos Bírói Tanács (OBT), hogy Varga Zsolt András legyen a Kúria elnöke. Az OBT tagjai pénteken meghallgatták a jelöltet és kérdéseket intéztek hozzá, és bár elismerték Varga Zsolt András tudományos területen szerzett érdemeit, alkotmánybíróként és a legfőbb ügyész helyetteseként szerzett tapasztalatát, a poszt betöltéséhez szükséges további releváns tapasztalatokkal a testület szerint nem rendelkezik.
Varga Zsolt András lehet a Kúria új elnöke
Az Országgyűlés igazságügyi bizottságának kormánypárti többsége a testület csütörtöki ülésén támogatta Varga Zsolt András megválasztását a Kúria elnöki posztjára.Varga Zsolt Andrást jelöli Áder János a Kúria elnökének
Varga Zsolt András bírót jelöli a Kúria elnökének Áder János államfő. Az erről szóló dokumentum hétfőn jelent meg az Országgyűlés honlapján. Varga Zsolt András a jelölést elfogadta. Bírói szolgálati jogviszonya a jelöléskor szünetel, de vállalta, hogy elnökké választását megelőzően változtat ezen a helyzeten.
Szeviép és parkolómutyi: a Kúrián dől el a nagy szegedi ügyek sorsa
Két szegedi kiemelt büntetőügy további sorsa is a Kúrián dől el október első napjaiban. A Szeviép-vezérek csődbűncselekmény vádjával folyamatban levő büntetőügyében egy elmarasztaló ítélet és egy felmentés után a Pécsi Ítélőtábla egy hónapja mondta ki, hogy meg kell ismételni a másodfokú eljárást; ez ellen mindegyik fél fellebbezett, a vádat képviselő fellebbviteli főügyészség azt szeretné, ha harmadfokon érdemi döntés születne az elsőfokú ítélet helybenhagyásával. De ha újra is kell tárgyalni másodfokon, azt még nem tudni, hol. Ez esetben egy kijelölő bíróságot kell megneveznie a Kúriának, a Szegedi Ítélőtábla Szeviép-ügyben ugyanis korábban elfogultságot jelentett. A Kúria még várja az iratokat a Legfőbb Ügyészségtől. A PestiSrácok.hu megtudta, hogy egy másik kiemelt szegedi ügy, az úgynevezett VIP-parkolóbérlet mutyi is a Kúrián landolt. Miután a felek megfellebbezték a Szegedi Ítélőtábla hatályon kívül helyezésről szóló harmadfokú ítéletét, az ügyet a Kúriára továbbították, ahol nem nyilvános tanácsülésen október első felében fog határozat születni.
Kúria: Nem lehet jelölőszervezet a Jobbik a tiszaújvárosi időközi választáson
A Kúria pénteken helybenhagyta a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) döntését, amellyel az NVB visszautasította a Jobbik nyilvántartásba vételét jelölőszervezetként a tiszaújvárosi időközi országgyűlési választáson.
Pert nyert a magyar állam a Politikatörténeti Intézettel szemben
Évek óta húzódó pereskedés zárult le, amelyben végül a magyar állam lett pernyertes, a Fővárosi Ítélőtábla 2020. július 14-i ítélete ugyanis helybenhagyta az elsőfokú bíróság 2019. decemberi döntését, amelynek értelmében az MSZP-hez kötődő Politikatörténeti Intézetnek 30 napon belül el kell hagynia a Kúria egykori épületét, amit egyúttal köteles átadni a magyar államnak. A Politikatörténeti Intézetnek egyúttal a több, mint 2 millió forintos perköltséget is ki kell fizetnie – írja az Origo.
A Kúria fenntartotta a lúgos orvos tizenegy éves szabadságvesztését
A Kúria fenntartotta a barátnőjét lúggal leöntő orvos korábban jogerősen kiszabott tizenegy éves szabadságvesztés-büntetését, az eljárás során nem sérült a védelem joga, a bűnösség és a kiszabott büntetés vizsgálata teljes körben megtörtént – olvasható a legfelsőbb bírói fórum honlapjára csütörtökön feltett közleményben.Ajánljuk még
Ott kellene meghalnunk a fronton?
A Tisza Pártnak a te egymilliódra is szüksége van!
Krisztus, Pilátus és a kézmosás, avagy a jók tétlensége
Edmund Burke elkoptatott mondata, miszerint a gonosz győzelme csak a jók tétlenségén múlik. Bár a mondás klisévé vált, azért van mögötte valami, és érdemes belegondolnunk, mi lett volna Jézus Krisztus ítélete, ha a jók nem "mossák kezeiket".
A kognitív disszonancia írja a legjobb kémfilmeket
