kúria
A bíróságok szerint mindössze hatszázezer forinttal kompenzálható László Petra meghurcolása - Gaudi-Nagy Tamás az Alkotmánybírósághoz fordul
Három internetes hírportál és kiadó ellen sérelemdíjért indított perekből egyben adtak igazat a bíróságok László Petra kolléganőnknek, és mindösszesen hatszázezer forintot ítéltek meg kárpótlásul mindazokért a meghurcoltatásokért, amelyeket azért kellett elszenvednie, mert kegyetlen migránsrugdosónak bélyegezte a balliberális média. Petrát egy több mint három évig tartó büntetőeljárás végén után, 2018 októberében bűncselekmény hiányában jogerősen felmentette a Kúria Kónya István bíró vezette büntetőtanácsa garázdaság vádja alól, jogi képviselőjével, Gaudi-Nagy Tamással azután indítottak polgári pereket az ellene folytatott médiahadjárat miatt. Különös módon ugyanannak a Kúriának a polgári ügyekben ítélkező egy másik tanácsa a személyiségi jogai megsértése és a sérelemdíj tekintetében viszont úgy foglalt állást, hogy az uszító, sértő hazug közlések nem valótlan tényállítások, hanem értékítéletek, amelyeket László Petrának el kell tűrnie, méghozzá azért, mert a bíróság szerint közszereplővé vált azzal, hogy beavatkozott a társadalom által kiemelt figyelemmel kísért eseményekbe. A polgári ügyekben végül csak a Blikk kiadóját ítélték némi sérelemdíj megfizetésre, mert László Petra és családja otthonát bemutatta a nagy nyilvánosságnak. Petra fejére korábban egy szélsőséges terrorszervezet vérdíjat tűzött ki, így a Blikk a példátlan etikátlansággal az ő és családja életét is veszélybe sodorta. Utóbbi esetben a másodfokon megítélt háromszázezer forintot ugyan megkétszerezte a Kúria, de a másik két keresetet a minap teljes egészében elutasította. Összesen tehát hatszázezer forint – ennyit ér egy megtört, igaztalanul meghurcolt élet, miközben például Gulyás Márton hivatásos felforgató részére 3,5 milliós sérelemdíjat kellett fizetnie a Ripostnak, mert közzétették azokat a fotókat, amiket Gulyás egy internetes társkeresőn magáról megosztott. Gaudi-Nagy Tamás nem is hagyja ennyiben, az Alkotmánybírósághoz fordul alkotmányjogi panasszal, mivel álláspontja szerint az Alaptörvény jó hírnév védelmét garantáló rendelkezését sértik a sérelemdíjat László Petrától megtagadó ítéletek. Ezzel László Petra ügye lehet az első, amelyben a legmagasabb jogi fórum mondja ki, kell-e vállalnia egy lapnak vagy internetes hírportálnak a fake news következményeit. Igazság (?) és emlékezés: 10 évvel a vörösiszap-katasztrófa után (Videó)
Tíz év elteltével sem zárult még le a vörösiszap-katasztrófa miatt indult büntetőper. Tíz év elteltével sem zárhatják le a múltat a katasztrófa elszenvedői, mert mindig jön egy újabb csavar, ami feltépi a sebeket és felbolygatja a társadalom igazságszolgáltatásba és igazságosságba vetett hitét. Bár 2019-ben jogerős ítélet született a büntetőperben és a MAL Zrt. három felelős vezetőjét is letöltendő börtönbüntetésre ítélték, amit azok el is kezdtek letölteni, közben felülvizsgálatért a Kúriához fordultak, hogy szabaduljanak felelősségük következményeitől. A 10-es szám, úgy látszik, szimbolikus jelentőséggel bír a katasztrófa történetében: tíz éve szakadt át az ajkai timföldgyár 10-es számú kazettájának sarka és öntötte el a vörös, lúgos zagy Kolontárt, Devecsert és Somlóvásárhely egy részét. Tíz ember veszítette életét közvetlenül az iszapömlés során. A Győri Ítélőtábla jogerős ítéletében végül összesen tíz embert marasztalt el. És tíz évvel a katasztrófa után zárulhat le egy korszak, a Kúria határozatával. Amivel november 27-ig még várni kell. Stábunk a katasztrófával sújtott térségben járt, országgyűlési képviselőkkel, az akkori polgármesterekkel idéztük fel a tragédia pillanatait, az életmentés, majd az újjáépítés időszakát, és górcső alá vettük a felelősség kérdését is. Tíz év után végre lezárhatja a vörösiszap-katasztrófa perét a Kúria
Kétnapos nyilvános ülésen, november 3-án és 10-én tárgyalja a Kúria tanácsa a vörösiszap-ügyet. Az ajkai timföldgyár egyik vörösiszap tározókazettájának gátja éppen tíz éve, 2010 október 4-én tört át, elöntve Kolontár, Devecser és Somlóvásárhely településeket. A példátlan ipari katasztrófában tíz ember veszítette életét, 150-en megsebesültek, 307 házat le kellett bontani – ennyi család veszítette el otthonát, élete munkáját. A mentesítésre, újjáépítésre, károk felszámolására, illetve károsultak kártalanítására, kárenyhítésre a kormány nagyságrendileg negyvenmilliárd forintot fizetett ki. A MAL vezetői és felelős beosztottjai először 2012 januárjában álltak bíróság elé, halált előidéző gondatlan közveszélyokozás, különösen nagy vagyoni hátrányt meghaladó vagyoni hátrányt okozó közveszélyokozás bűntette, gondatlanságból elkövetett környezetkárosítás és természetkárosítás vétsége, továbbá hulladékgazdálkodás rendje megsértésének bűntette vádjával. Döntött a Kúria: másodfokon újra kell tárgyalni a szegedi VIP-parkolóbérletek ügyét
Nem nyugodhatnak meg Botka emberei, még nem úszták meg pénzbüntetéssel az ingyen parkolóbérlet-osztogatást: a Kúria kimondta, hogy törvényes volt a Szegedi Ítélőtábla hatályon kívül helyező végzése, azaz a Gyulai Törvényszéknek másodfokon újra le kell folytatnia a büntetőpert. A Szegedi Járási és Nyomozó Ügyészség még 2016-ban emelt vádat hat ember ellen többrendbeli, jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés miatt. A százszázalékos önkormányzati tulajdonban lévő parkolási cég két egymást követő vezetőjét, a parkolási üzletág vezetőjét, valamint három akkori önkormányzati vezetőt, Mózes Ervin volt címzetes főjegyzőt, Solymos László volt alpolgármestert és Kalmár Gábort, Botka László kabinetvezetőjét azzal vádolták meg, hogy éveken át jogosulatlanul osztogatták ingyen a VIP-listásoknak a több tízezer forint értékű kombinált parkolóbérleteket, ezzel negyvenmillió forint kárt okozva a városnak. Első fokon a Gyulai Járásbíróság még felfüggesztett börtönre ítélte Botka embereit, akik közül ketten mellesleg a mai napig magas pozíciókban dolgoznak: Kalmár továbbra is Botka kabinetvezetője, Mózes Ervin pedig a vízmű igazgatóságának elnöke és tanácsadó is a városházán. Az ügy másodfokon azonban abszurd fordulatot vett, amikor a Gyulai Törvényszék tanácsa részben elévültnek nyilvánította az ügyet, a kiszabott büntetést pedig pénzbüntetésre enyhítette. Mára már jogerős a határozat, miszerint az egész másodfokú eljárás hemzsegett az eljárási hibáktól, ezért meg kell ismételni. 
