kúria
Nem tárgyalhatja újra a Szegedi Törvényszék a Szeviép-ügyet
"A Szeviép-ügy elbírálásából a Szegedi Törvényszék valamennyi büntető ügyszakos bírája kizárt, ezért az iratok az eljáró bíróság kijelölése érdekében a Kúriára kerültek felterjesztésre" – írta megkeresésünkre a Szegedi Törvényszék. Ez azt jelenti, hogy minden olyan bírájuk elfogultságot jelentett be, aki a korábbi szakaszban semmilyen formában nem járt el az ügyben. Ezután a Kúriának kell új bíróságot kijelölnie, ahol megismétlik a másodfokú eljárást. Mint ismert, a több mint 500 alvállalkozóját megkárosító 12 milliárdos adósságállományt hátrahagyott Szeviép Zrt. volt vezetőit elsőfokon a Szegedi Járásbíróság még bűnösnek találta csődbűncselekmény elkövetésében és többévi letöltendő börtönbüntetést osztott ki az üzletembereknek, akik mellesleg ma is elképesztő luxusban élnek. Az ítélet indoklása szerint bizonyítást nyert, hogy a cégvezetők miközben fizetésképtelenséget jelentettek és alvállalkozóikat nem fizették ki, olyan saját érdekeltségű cégeiknek kölcsönöztek, amelyek szintén fizetésképtelen állapotban voltak. Esély nem volt rá, hogy a kölcsönt visszaadják. Másodfokon a Szegedi Törvényszék mégis felmentette a vádlottakat – az eljárás számtalan furcsaságáról, bírók és védők, valamint bírók és annak az önkormányzatnak vélt összefonódásáról, amelynek házi beszállítója volt a Szeviép, tényfeltáró cikksorozatban számoltunk be. Harmadfokon már nem is Szegeden, hanem Pécsett döntöttek az ügy folytatásáról, a másodfokú ítéletet súlyos eljárási hibák miatt hatályon kívül helyezték. Az azonban csak most derült ki, hogy nem Szegeden fogják megismételni másodfokon a büntetőpert. Hogy hol, arról a Kúriának kell határoznia.
A Czeglédy Csabának kölcsönt adó, Gyurcsány Ferenc és Dobrev Klára tulajdonában lévő Altus Zrt. pert vesztett Deutsch Tamással szemben
Gyurcsány Ferenc és Dobrev Klára családi cége, az Altus Befektetési Zrt. pert vesztett Deutsch Tamással szemben, és a jogerős ítélet alapján a korábban az Altus Befektetési Zrt.-nek kifizetett 500.000,- Ft sérelemdíj is visszajár Deutsch Tamásnak – erről adott ki közleményt a Fidesz-KDNP európai parlamenti képviselője.
Kiakadt a Helsinki Bizottság, mert rájuk is vonatkozik a gyülekezési korlátozás
A járványügyi korlátozásokra hivatkozva nem adott engedélyt a rendőrség az egyik legnagyobb LMBTQ-szervezet autós-dudálós demonstrációjára. Ezt a Magyar Helsinki Bizottság természetesen nem tűrhette, és megtámadta a döntést, azonban a Kúria a rendőrségnek adott igazat.
A Kúria helybenhagyta a Szeviép-ügy hatályon kívül helyezését – másodfokon újrakezdődik a büntetőper
A vádhatóság és a vádlottak fellebbezését is elutasította szerdán a Kúria a Szeviép-ügyben és helybenhagyta a Pécsi Ítélőtábla másodfokú ítéletet hatályon kívül helyező végzését. Ez azt jelenti, hogy a csődbűncselekmény miatt folyamatban lévő büntetőügyet a Szeviép-vezérek ellen másodfokon újra le kell tárgyalni. Hogy hol, az egyelőre még kérdéses. A jogrend szerint a Szegedi Törvényszéknek dobták vissza, annak a Szegedi Törvényszéknek, amely botrányos eljárásban az összes vádlottat felmentette. Az ügyben eljáró bírók és a szeviépes védők, valamint a szegedi önkormányzat és az ügyet kiszignáló és abban másodfokon eljáró bírók közötti kapcsolódásokat a PestiSrácok.hu cikksorozatban fedte fel. Ennek hatására az OBH korábban példátlan eljárást indított. A Szegedi Törvényszék elnökének, Tárkány-Szűcs Babettnek a megbízását visszavonták, Nagy Andreától – aki éppen erre a tanácsra szignálta az ügyet – elvették az ügykiszignálási feladatkört, a tanácsvezető bírót, Kovalcsik Évát nyugdíjazták, Nóvé Ágnes pedig új munkakört kapott és büntetés-végrehajtási bíró lett, így nem kerül büntetőügy vádirata közelébe sem. Az OBH a vizsgálat után összesen három ítészt szolgálati bíróság elé állításáról döntött. Ilyen előzmények után furcsa lenne, ha a Szegedi Törvényszék folytatná le a megismételt eljárást, ha elfogultságot jelentenek; mivel ezt a Szegedi Ítélőtábla már korábban megtette, a Kúriának kell majd kijelölnie, mely bíróság vigye tovább a Szeviép-ügyet.
Végleg lezárult a vörösiszap-ügy: a Kúria fenntartotta a korábbi ítéletet, börtönben maradnak a vádlottak
Fenntartotta pénteki döntésével a korábbi ítéletet a vörösiszap-katasztrófa kapcsán közveszélyokozás miatt másodfokon letöltendő börtönbüntetésre ítélt három vádlott ügyében a Kúria.
Végleg lezárul a vörösiszapper
Pénteken véglegesen is lezárul a Kúrián Magyarország történetének legsúlyosabb ipari katasztrófájának, a tíz évvel ezelőtti vörösiszap-tragédiának bírósági felülvizsgálata. A katasztrófa milliós károkat okozott, tízen életüket vesztették benne és több százan megsérültek.
A bíróság kimondta: a hódmezővásárhelyi kórházról is hazudott Márki-Zay
A Kúria megállapítása szerint a hódmezővásárhelyi kórház kapcsán is hazudott Márki-Zay Péter. A polgármester még 2018-ban sértette meg az intézmény jó hírnevét valótlan állításaival, ezért 800 ezer forint sérelemdíj megfizetésére, valamint az eddigi teljes perköltség viselésére kötelezték.
A bíróságok szerint mindössze hatszázezer forinttal kompenzálható László Petra meghurcolása - Gaudi-Nagy Tamás az Alkotmánybírósághoz fordul
Három internetes hírportál és kiadó ellen sérelemdíjért indított perekből egyben adtak igazat a bíróságok László Petra kolléganőnknek, és mindösszesen hatszázezer forintot ítéltek meg kárpótlásul mindazokért a meghurcoltatásokért, amelyeket azért kellett elszenvednie, mert kegyetlen migránsrugdosónak bélyegezte a balliberális média. Petrát egy több mint három évig tartó büntetőeljárás végén után, 2018 októberében bűncselekmény hiányában jogerősen felmentette a Kúria Kónya István bíró vezette büntetőtanácsa garázdaság vádja alól, jogi képviselőjével, Gaudi-Nagy Tamással azután indítottak polgári pereket az ellene folytatott médiahadjárat miatt. Különös módon ugyanannak a Kúriának a polgári ügyekben ítélkező egy másik tanácsa a személyiségi jogai megsértése és a sérelemdíj tekintetében viszont úgy foglalt állást, hogy az uszító, sértő hazug közlések nem valótlan tényállítások, hanem értékítéletek, amelyeket László Petrának el kell tűrnie, méghozzá azért, mert a bíróság szerint közszereplővé vált azzal, hogy beavatkozott a társadalom által kiemelt figyelemmel kísért eseményekbe. A polgári ügyekben végül csak a Blikk kiadóját ítélték némi sérelemdíj megfizetésre, mert László Petra és családja otthonát bemutatta a nagy nyilvánosságnak. Petra fejére korábban egy szélsőséges terrorszervezet vérdíjat tűzött ki, így a Blikk a példátlan etikátlansággal az ő és családja életét is veszélybe sodorta. Utóbbi esetben a másodfokon megítélt háromszázezer forintot ugyan megkétszerezte a Kúria, de a másik két keresetet a minap teljes egészében elutasította. Összesen tehát hatszázezer forint – ennyit ér egy megtört, igaztalanul meghurcolt élet, miközben például Gulyás Márton hivatásos felforgató részére 3,5 milliós sérelemdíjat kellett fizetnie a Ripostnak, mert közzétették azokat a fotókat, amiket Gulyás egy internetes társkeresőn magáról megosztott. Gaudi-Nagy Tamás nem is hagyja ennyiben, az Alkotmánybírósághoz fordul alkotmányjogi panasszal, mivel álláspontja szerint az Alaptörvény jó hírnév védelmét garantáló rendelkezését sértik a sérelemdíjat László Petrától megtagadó ítéletek. Ezzel László Petra ügye lehet az első, amelyben a legmagasabb jogi fórum mondja ki, kell-e vállalnia egy lapnak vagy internetes hírportálnak a fake news következményeit.
Igazság (?) és emlékezés: 10 évvel a vörösiszap-katasztrófa után (Videó)
Tíz év elteltével sem zárult még le a vörösiszap-katasztrófa miatt indult büntetőper. Tíz év elteltével sem zárhatják le a múltat a katasztrófa elszenvedői, mert mindig jön egy újabb csavar, ami feltépi a sebeket és felbolygatja a társadalom igazságszolgáltatásba és igazságosságba vetett hitét. Bár 2019-ben jogerős ítélet született a büntetőperben és a MAL Zrt. három felelős vezetőjét is letöltendő börtönbüntetésre ítélték, amit azok el is kezdtek letölteni, közben felülvizsgálatért a Kúriához fordultak, hogy szabaduljanak felelősségük következményeitől. A 10-es szám, úgy látszik, szimbolikus jelentőséggel bír a katasztrófa történetében: tíz éve szakadt át az ajkai timföldgyár 10-es számú kazettájának sarka és öntötte el a vörös, lúgos zagy Kolontárt, Devecsert és Somlóvásárhely egy részét. Tíz ember veszítette életét közvetlenül az iszapömlés során. A Győri Ítélőtábla jogerős ítéletében végül összesen tíz embert marasztalt el. És tíz évvel a katasztrófa után zárulhat le egy korszak, a Kúria határozatával. Amivel november 27-ig még várni kell. Stábunk a katasztrófával sújtott térségben járt, országgyűlési képviselőkkel, az akkori polgármesterekkel idéztük fel a tragédia pillanatait, az életmentés, majd az újjáépítés időszakát, és górcső alá vettük a felelősség kérdését is.Ajánljuk még
Ez az aszály nem természeti csapás, hanem a mi alkotásunk – Polbeat Piknik
Kegyetlenül megkínozta, agyonverte, majd elásta hajléktalan áldozatait Dragan Bajic és bandája a csepeli eperföldön (videó) - a 20 éves NNI ügyeiből (4. rész)
Az idén 20 éve alakult NNI kiemelkedő nyomozásaiból válogattunk, a csepeli eperföldi sorozatgyilkosság ügyét mutatjuk be sorozatunk 4. részében. Több, mint 100 év fegyházat kapott 2016-ban a szerb börtönből megszökött Dravan Bajic és magyar hajléktalanokból álló bandája, a csepeli eperföldi sorozatgyilkosság elkövetői. Egy diósdi fiatalembert és egy négy fős nyáregyházi hajléktalan családot kínoztak meg bestiálisan, meggyilkolták őket, majd a holttesteket megégették, a diósdi áldozat maradványait a Dunába dobták, a család tagjainak maradványait az eperföld melletti erdőben elásták. A csepeli halálbrigád lebukását az összevert, megkínzott, majd félig elásott erdélyi M. Mátyásnak köszönhetik. M. kiásta magát, és a rendőrségen elmondott mindent.
Simlis szélhámos, vagy áldozat? - Gál László, a magyar futball örök túlélője
A magyar foci mindig kitermelte magából a zavarosban halászó holdudvarát; különösen igaz volt ez a kilencvenes évekre, de még a 2000-es évek sem feltétlenül a nyugalomról szóltak. Rengeteg adócsalási és bundaügy rontotta az amúgy is egyre mélyebb morális és szakmai szinten álló hazai futball renoméját; kalandorok és menedzsernek álcázott csalók szálldostak dögkeselyűként, és markoltak ki annyi pénzt a fociból, amennyit csak tudtak. Időnként most is kiesik egy-egy csontváz a szekrényből, azonban a jelenlegi viszonyokból visszatekintve félelmetes volt ez az időszak. Sok emblematikus figurára emlékszünk, akik így vagy úgy részt vettek ebben a kavalkádban: az egyikük Gál László, aki megfordult a Fradiban technikai igazgatóként, a Videotonban és a Honvédban ügyvezető igazgatóként, szerepet vállalt a Vasasnál is, jelenleg pedig az Ózdi FC elnöke. Gált folyamatosan zavaros ügyek követték, adócsalási botrányok és gyanúsítások, legutóbb pedig az Ózdnál is furcsa pénzügyi szituációba kerültek, melyben tudomásunk szerint az MLSZ vizsgálatot rendelt el és a NAV is nyomozást indított. A PestiSrácok.hu személyesen is beszélt Gál Lászlóval, aki szerint személye mindenhol csípte valaki szemét, többször kvázi balek volt, és vele próbálták elvitetni a balhét. Vajon mindig rosszkor volt rossz helyen, vagy ügyeskedő, simlis bajkeverő, aki mindenhol igyekezett kibújni a felelősségre vonás alól, és új helyen folytatni az üzelmeit?
Újra veszélyben nemzetünk és hitvallásunk!
Magyar Péter miniszterelnök ámokfutása nem ért véget.
