liberálisok
A liberális elmebaj is közrejátszhatott az olaszországi koronavírus-katasztrófa kialakulásában
Lehetséges, hogy a liberális elmebaj nagyban hozzájárult ahhoz, hogy Olaszországban elszabadult a pokol a koronavírus megjelenése után. Az antirasszista, mindenkivel (is) mindig toleráns haladók ugyanis a kínai koronavírus megjelenése után elkezdtek egy “mozgalmat”, aminek a következő volt a szlogenje: “Nem vagyok vírus. Ember vagyok. Töröld el az előítéleteket”. Az akkor közzé tett videók üzenete az volt, hogy minden olasz öleljen meg egy kínait a szeret jegyében és ne féljen a fertőzéstől, mert aki fél, hogy beteg lesz az tulajdonképpen rasszista.
Fiatal svédek követelik a görög határon balhézó migránsok beengedését
A svédek kétségtelenül a legbátrabb nép Európában, ugyanis nekik van egyedül olyan ifjúsági szervezetük, amely a nyugati civilizáció veszélyeire fittyet hányva most azt követeli, hogy az EU tagállamai engedjék be a görög határon randalírozó bevándorlókat. Mozgalmuknak a “szívek és határok” nevet adták.
Biszexuális Drakulával érzekényít a Netflix és a BBC a legújabb közös sorozatukban
Amikor kiderült, hogy a Netflix a BBC-vel közösen újragondolja Bram Stoker klasszikus Drakula-történetét, lehetett sejteni, hogy a gróf vagy fekete lesz, vagy egy leszbikus nő, illetve legalábbis egy muszlim bevándorló, de annak érdekében, hogy ne sértsék meg ezeket a kisebbségeket, egy, az emberiséget a fehér heteró férfiaktól megmentő hőssé avanzsálják benne majd a vérszívót. Bevalljuk, tévedtünk: soha nem gondoltuk volna, hogy Drakula fehér férfi lesz benne, aki történetesen biszexuális.
Társadalmi igazságosság vagy legalizált cigánybűnözés?
Komoly indulatokat keltett a napokban az a bírósági ítélet, amelynek értelmében Gyöngyöspata önkormányzatának 100 milliós nagyságrendű kártérítést kell fizetnie néhány helyi cigány családnak, amiért az ottani iskolában állítólag szegregáció történt; vagyis a roma gyerekeknek külön osztályba kellett járni a magyaroktól. Amíg korábban számos vérlázító bírósági ítélet (Marian Cozma, vagy Szögi Lajos gyilkosaira szabott enyhe büntetés, idő előtti szabadon engedésük, stb.) visszhangja kimerült némi társadalmi puffogásban, ezúttal Orbán Viktor miniszterelnök is reagált az esetre. Sőt, a szikla tovább is gurult; az igazságügyminiszter is határozottan megnyilvánult a kérdésben. Jogszabályi változások lépnek életbe egyrészt annak érdekében, hogy ne lehessen veszélyes gyilkosokat idő előtt szabadon bocsátani, másrészt hogy megszűnjön az utóbbi évtizedekben kialakult „börtönbiznisz”, az, hogy különböző „jogvédő” szervezetek rendszeresen hatalmas összegeket perelnek ki az államtól amiatt, mert védenceiket „nem a megfelelő körülmények között” tartják fogva, a börtönben „megsértik a méltóságukat”, és hasonlók.
Önfeladás mesterfokon: az iráni tömeggyilkost dicsőíti a nyugati liberális média, miközben Trump erővel őrizné meg a békét
Napok óta az amerikai-iráni feszültség foglalkoztatja a világot; sokak szerint ráfért már a folyamatosan provokáló és egyre jobban felbátorodó Iránra a józanító csapásmérés. Miközben egyesek kőkemény háborús retorikát használnak, Irán elpusztításáról beszélnek, addig mások szinte térdet hajtanak a perzsa állam előtt, elnézést kérve egy tömeggyilkos likvidálásáért, azonban lehet, hogy a középút lenne a legjobb megoldás, mint sokszor a történelem folyamán. Gondolhat bárki bármit arról, hogy Trump kilőtte Kászim Szulejmánit, az Iráni Forradalmi Gárda különleges egységének (al-Kudsz) parancsnokát; lehet, hogy háborút előzött meg ezzel. Azt azonban mindenképpen érdemes megnézni, hogy az általában a gendersemlegességen túl nem látó liberális takaréklángelmék hirtelen geopolitikai szakértőkké és a Közel-Kelet kiváló ismerőivé váltak. Természetesen nem gátolja őket a térdhajlításban az sem, hogy az iráni tábornok több, mint 600 amerikai haláláért felelős, ezen kívül szír és iraki civilek ezrei pusztultak el a parancsára, arról nem is beszélve, hogy hazájában, Iránban is több ezer ember vére tapad Szulejmáni kezéhez. A tábornokról azt sem árt tudni, hogy amerikai földön terrorakciókat akart végrehajtani, több országban pedig sikeresen értek célba gyáva iszlamista merényletei. Ezt az embert emeli lassan mártírrá a liberális nyugati média abban az országban, amelyet el akart pusztítani.
Lerántották a leplet a francia liberálisok kedvenc írójának pedofil ügyeiről
Vanessa Springora írónő Beleegyezés címmel jelentetett meg egy könyvet, ami – részben – a francia baloldal ünnepelt írójáról, Gabriel Matzneffről szól. A könyvből kiderül, hogy a nyolcvanas években az akkor 14 éves Vanessát az akkor 50 éves író rendszeresen (kegyetlen körülmények között) szexre vette rá egy hotelben. A Beleegyezés mindenekelőtt egy önéletrajzi ihletésű könyv, nem regény és nem egy egyszerű tanúságtétel. Ha Vanessa Springorának csak az lett volna a célja, hogy vallomást tegyen arról, hogy Gabriel Matzneff pedofil, és hogy véget vessen az irodalmi élet évtizedeken át tartó aljas cinkosságának, elegendő lett volna egy sajtónak adott interjú is. (Vagy, hogy feljelentse a rendőrségen.) Feltehetően – korunkban – minden mást elvégzett volna a MeToo nevű mozgalom, bár feltehetően óvatos lett volna Matzneff-fel, hiszen a francia baloldal egyik kedvencéről van szó. Hogy Matzneff pedofil, 12-14 éves kisfúkkal és kislányokkal volt szexuális kapcsolata, Franciaországban közel 50 éve közismert, hiszen sokszor beszélt róla, sőt, írt is erről. Mindez nem akadályozta meg sem a baloldali Libérationt, sem a balliberális Le Monde-ot, hogy évtizedeken át hízelegjen neki, de még a szocialista köztársasági elnököt, Francois Mitterand-t sem, hogy a nyolcvanas évek második felében nyilvánosan a barátjaként támogassa – írja az Origo.
Minden magyarnarancsos és indexes újságíró nézett már pornófilmet („oknyomozás” az „oknyomozók” után)
Mindenki elképzelheti, milyet. Ennek semmi köze semmihez, de szeretnénk követni az ellenzéki sajtó címadási gyakorlatát. Ha szeretnénk feltenni azt a kérdést, hogy milyen békével végződhet egy kultúrháború, akkor a magyar narancs, az index és a hasonszőrű orgánumok végletes intellektuális brutalitásában találhatjuk meg a választ. „A pornóiparban dolgozhatott a kormány legújabb kampányarca” című írásuk pontosan megválaszolja ezt a kérdést. A kultúrharcnak csak az lehet a vége, hogy mi győzünk. Mert annak, amit a liberálisok művelnek, nincs kulturális vetülete: az csak háború, annak minden gátlástalanságával együtt. Ők olyan harcban nem győzhetnek, aminek valami kulturális a tétje. Annyit tudnak vele kezdeni, mint ősember a fluxuskondenzátorral. A cikk címének nincs köze a cikkhez, és a kisbetűk szándékosak.
Örihariból szerelem – Bősz Anett rögös útja Gyurcsányig
"Nem állítom, hogy a probléma neve Gyurcsány Ferenc. Azt állítom, hogy amit ő tesz, rombol. Nem is akárhogyan. A kérlelhetetlen rendszerellenzéki szerepében tetszelgő politikus és pártja fő kommunikációs vonala a moralizálás, ugyanakkor tettei – általuk létrehozott blogoldalak és apróbb internetes hírcsatornák – egyetlen célja, hogy a demokrata ellenzéki oldalon mozgolódó politikusokat lejárassa, közöttük viszályt szítson. Ez nem konstruktív magatartás, és morális szempontból is elbukna. Leginkább azért, mert eredménye az egész az ellenzék módszeres szétverése" – mondta nemrég Gyurcsányról Bősz Anett, hogy aztán hétfőn beüljön a DK parlamenti frakciójába. Bár Karácsony Gergely színrelépésével már megszokhattuk, hogy ő mindig más pártok színeiben indul valamilyen posztért, mint aminek éppen a tagja, arra azért még nem volt példa, hogy egy párt frissen megválasztott elnöke egy másik párt frakciójának tagjává váljon.
Ajánljuk még
„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.
Ez az aszály nem természeti csapás, hanem a mi alkotásunk – Polbeat Piknik
Egyszerűen besétált a rendőrségre a tízmilliárdos csalással gyanúsított „Bróker Marcsi”
Nem a hatóságok fogták el, hanem önként adta föl magát tavaly decemberben a „Bróker Marcsiként” ismert, tízmilliárdos csalással gyanúsított karcagi nő Belize-ben – tudta meg a Bors.
Újra veszélyben nemzetünk és hitvallásunk!
Magyar Péter miniszterelnök ámokfutása nem ért véget.
