magyar györgy
Arra kérik az előválasztókat, hogy bárki is legyen a jelölt, mindenképp a baloldalra szavazzanak
Biankó felhatalmazást írat alá a Civil Választási Bizottság az előválasztáson résztvevőkkel, amelyben arra kérik a szavazókat, hogy akárki is lesz a baloldali jelölt, mindenképpen arra adják le a 2022-es országgyűlési választáson a voksukat. A résztvevők csak e szándéknyilatkozat aláírása után kaphatnak szavazólapot és adhatják le voksukat. Magyar György, a Civil Választási Bizottság elnöke szerint ebben nincs semmi kifogásolható.
Orra bukással rajtolt az előválasztás – Leállt az összefogás rendszere – Deák Dániel: Ha erre sem képesek, vajon az országot tudnák irányítani? (frissítve)
Az Országos Előválasztási Bizottság szombati Facebook-bejegyzésében közölte, hogy a 9 órai indulást követően két órára leállt a rendszer, állításuk szerint a „nagy érdeklődés miatt”. Mint írják, a voksolni vágyókat 12 óra után várják. Arra kérünk mindenkit, hogy a mai napon, szombaton várhatóan 12.00 után térjenek vissza az urnákhoz – ezt fogalmazta meg az ellenzéki összefogás előválasztási bizottsága szombati Facebook-bejegyzésében, miután rendszerük az indulást követően leállt. Véleményük szerint a technikai baki annak volt köszönhető, hogy túl nagy volt az érdeklődés.
Magyar György a Pesti TV-ben: Nem helyénvaló a fideszesek bebörtönzésével és az Alaptörvény kiiktatásával fenyegetőzni (videó!)
Magyar György ügyvéd, az MSZP-P korábbi országgyűlési képviselőjelöltje és Csizmadia Tamás jogász-publicista vitáztak a Pesti Riporterben arról , hogy a baloldal a Gyurcsány-párttal az élen miképpen "függesztheti fel a jogállamiságot "jogállami" keretek között. A téma vasárnap csúcsosodott ki, amikor a baloldali miniszterelnökjelölt-jelöltek ATV-s vitáján valóságos Szamuely Tibor-emlékverseny bontakozott ki, a hat politikus egymást túllicitálva ígérte meg győzelme esetére a fideszesek kénköves pokolra küldését és az Alaptörvény azonnali likvidálását. Csizmadia Tamás szerint a baloldal kommunikációja egy blöff, mert jogi abszurdumokra épül, amivel Magyar György is egyetértett, kifejtve, ez egy "teljesen felesleges és megalapozatlan ígérgetés", még akkor is, ha politikai szemszögből népszerű. Cikkünk végén megtalálják a legdurvább fenyegetéseket összefoglaló videónkat.
Igazi magyar abszurd – Magyar György a koronavírus-járvány idején is kártérítési perekről álmodik
Magyar György ügyvéd blogján egy bejegyzés jelent meg a minap, amelyben kifejti, hogy a magyar hatóságok a tűzzel játszanak, ha nem veszik komolyan a vakcinák engedélyezésére vonatkozó szabályokat. Már nem is érdemes meglepődni azon, hogy a sok álhír és hazugság közepette beszállt a buliba a korábban börtönbizniszes ügyvédként emlegetett Magyar György is, aki egyébként a tavalyi évben a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) nevű civil szervezetnek is segített ügyfeleket vadászni. Magyar szerint a hatóságok csupán a politikai nyomás miatt engedélyezik a vakcinákat.
Már csak szabálysértéssel és csalással gyanúsítják a „pátyi boncmestert”
A Blikk információi szerint R. Dénest már nem emberi test tiltott felhasználásával gyanúsítja a rendőrség, hanem „mindössze” kis értékre elkövetett csalással és a hulladékgazdálkodás szabályainak megsértésével.
Mennyire érzékeny Magyar György lelkiismerete? Tizennyolc éve verték agyon Simon Tibort, az egyik vádlottat a baloldali ügyvéd védte
Április 21-án történt tizennyolc esztendeje, hogy Simon Tibort brutális kegyetlenséggel összeverték olyan, embernek nehezen nevezhető aljas lények, akik végül elképesztően enyhe ítélettel megúszták az életéért könyörgő ember lemészárolását. Simon Tibor két nappal az incidens után, április 23-án hunyt el. Sokan és sokszor feltették már a kérdést, hogy vajon miért kellett meghalnia a Fradi ikonjának, és azt is, hogy az elkövetők hogy úszhatták meg ilyen egyszerűen a tettüket? A rettenetes eseményt felidézve arról sem feledkezhetünk meg, hogy a harmadrendű vádlottnak Magyar György volt a védőügyvédje. Akár azt is mondhatnánk, hogy neki (illetve a többiek védőinek) ez a munkája, és el is van intézve. Más kérdés, hogy jóérzésű ember vállalna-e vajon egy ilyen ügyet, így tehát jogos a felvetés, hogy az ismert jogász lelkiismerete mennyire érzékeny és milyen védővastagsággal van felvértezve? Sok vitát lehetne erről folytatni, hiszen egy védőügyvéd számára az elsődleges az, hogy a vádlottat felmentse, vagy enyhítse az ítéletét, elvégre ezért fizetik. De hol van az a határ, amikor valaki nem vállal el egy esetet, mert a lelkiismerete tiltja? Magyar György rengeteg ügyet vitt élete során, és nem biztos, hogy erre lehet a legbüszkébb, még akkor sem, ha szinte nevetségesen enyhe ítéletet sikerült elérnie védence számára. Simon Tibort azonban senki sem adta vissza a feleségének, két gyermekének és családjának, örök álmát a Farkasréti temetőben alussza, miközben gyilkosai az eljárás végén egy kivételével nyugodtan távozhattak szeretteik körébe...
Alapjogokért Központ: A börtönbiznisz után itt a kórházbiznisz
A börtönbiznisz mintájára működő kórházbiznisz jelenségéről tett közzé pénteken tanulmányt az Alapjogokért Központ. A Facebookon olvasható bejegyzés felhívta a figyelmet arra, hogy mindkét tevékenység mögött ugyanazok az álcivil, jogvédőként fellépő szervezetek állnak. A szakemberek feltárták azt is, hogy az anyagi haszonszerzés lehetőségén túl a kórházbiznisz politikailag is jövedelmező, hisz a folyamatos hangulatkeltés alááshatja a társadalom bizalmát a magyar állammal és az egészségüggyel szemben.
Kórházak elleni perek megindításához toboroz ügyfeleket a TASZ és a börtönbizniszes Magyar György
Olvasónk hívta fel szerkesztőségünk figyelmét arra, hogy a magukat civil jogvédőknek nevezett szervezetek, mint például a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) hogyan próbál a kórházi ágyak felszabadítása kapcsán botrányos sztorikra vadászni az online térben és azokból jogi eljárásokat, azaz pereket kezdeményezni, kihasználva ezzel beteg és gyógyuló emberek jóhiszeműségét és lelkiállapotát.
Magyar György balliberális rémhírterjesztő galerije is uszította az ellenzéket a kormány ellen
A nemzeti egység megteremtésének legnagyobb kerékkötői, mások mellett a börtönbizniszben érdekelt Magyar György ügyvéd, valamint Bárándy Péter, Lattmann Tamás és Szalai Kriszta művésznő is hergelte az ellenzéki politikusokat a mai parlamenti szavazás előtt, hogy akadályozzák meg a veszélyhelyzet magyarországi meghosszabbítását. Tiltakozunk a felhatalmazási törvény elfogadása ellen! - címmel indítottak kampányt hírhedt, és kevésbé ismert balliberális megmondóemberek, amelynek célja, hogy a kormány ne kapjon további felhatalmazást a válsághelyzet eredményes kezelésére. Ugyanakkor az alkotmányos puccsot, Orbán Viktor királlyá koronázását, túlhatalmi törvényt harsogók gyülekezete alapvetően egy dologtól tart, és folyamatosan le is buktatják magukat. Attól rettegnek, hogy blőd hazugságaiknak, rémhírterjesztéseiknek gátat szabnak és nem hiszterizálhatják tovább a nyugalomra váró közéletet...Ajánljuk még
Pócs János a Polbeatben: az MSZP-s maffia a Tisza Pártban él tovább
"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.
A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.
Basszgitáron a postabankos Princz, a zongoránál Presser – Amikor nem nekünk, hanem neki írták a dalt
Emlékeznek arra a jelenetre, amikor Johnny Fontane megjelenik Don Corleone lányának esküvőjén, és elénekel pár dalt a Keresztapában? Persze segítséget is kért az amúgy Frank Sinatráról mintázott figura. Ha volt merszünk a Postabank néhai királyát, Princz Gábor bankvezért keresztapának nevezni az előző cikkünkben, akkor miért ne mondanánk ki, hogy az ő udvari zenésze Presser Gábor volt? Presser nem csupán slágert írt Princz Postabankjának (ez volt az egész ország által ismert Ezt egy életen át kell játszani), de Princz másik bizalmi embere, Kende Péter szerint még külön zenekaruk is volt, amellyel a Postabank bulikon játszottak. A vezér basszusgitározott, Presser pedig zongorázott. A zseniális zenész amúgy bekerült abba a postabankos tanácsba is, amelybe Mester Ákos, Forró Tamás és a már említett Kende is tartozott. Erős névsor. Ők ügyeltek az elvileg konzervatív Magyar Nemzetre a kilencvenes évek közepén... Szürreális az egész, mégis igaz. A KISZ-ből érkezett, moszkovita Princz Gábornak szüksége volt az arculatfestésre. Kultúremberként tetszelgett, és ehhez megkapta a segítséget az általa támogatott, zömmel liberális értelmiségtől. A milliárdok közben eltűntek, de a zene szólt. Folytatjuk a Postabank történetét.
