magyar őstörténet
A magyarságkutatás ellenlábasai – Kovács Bence archeogenetikus és az Öreg
Kásler Miklós professzor, a Magyarságkutató Intézet alapítója, főigazgatója alapos genetikai, régészeti, antropológiai, történészi vizsgálataival kezdtük el kutatni, hogy kik vagyunk és honnan jöttünk? Az már most kiderült az Árpád-házi királyaink csontjaiból, hogy az őseredet nem finnugor, hanem eurázsiai. Kovács Bence archeogenetikussal beszélgetett az Öreg.
Európai nép vagyunk, európai identitással! – Kásler Miklós és az Öreg
Kásler professzorral a nemzeti sorskérdésekről, a magyar őstörténetről, az Árpád-házi királyok vérvonaláról, a szkíta–hun örökségről és a tényleg létező európai identitásról beszélgettünk. Kásler állítja: a magyar gondolkodás kulcskérdése a Vérszerződéstől máig a szuverenitás és a függetlenség, amit a sztyeppékről hozunk magunkkal, viszont minden furcsaságunk és különbözőségünk ellenére mi is az európai népek közé tartozunk, és az identitásunk is európai.
Magyar őstörténet: mindenkinek igaza volt – Honi felderítés (Videó)
A csontok nem szólalnak meg, de szinte már mégis. Elemi erővel robbant be a magyar őstörténet-kutatásba az archeogenetika az utóbbi években, a történészek, régészek és nyelvészek eredményei mellé odahelyezve az immár felderíthető vérségi leszármazások vonalait. A mintegy két évszázada élesen két – finnugor és hun, azaz türk – táborra szakadt őstörténet-kutatás olyan válaszokkal szembesülhet most, amelyek csalódást okoznak majd mindkét tábor kompromisszumképtelen képviselőinek. A honfoglalók archeogenetikai visszakövetésének eredményei mindenki várakozásait megcáfolják valamilyen értelemben, ugyanakkor mégsem érezheti magát partvonalra szorítva senki. Lényegében az látszik kiderülni, hogy a sok-sok „vagy” szó helyére „és”-t kell tennünk, mert mindenkinek igaza volt: szittyák is vagyunk, meg finnugorok is, meg hunok is. Ráadásul még avarok is, ami egy további, teljes kérdéskört vet fel. Nehéz lehet ezt így elsőre befogadni, ám az élet és a történelem sokkal rugalmasabb a merev kategóriáknál. Ki mondta, hogy a szkíták, az ugorok és a hunok nem keveredhettek egymással az ősi időkben? Hát erre csak kevés tudósunk mert gondolni. Török Tibor archeogenetikus vázolta fel előttünk a magyarság születésének állomáshelyeit és meghökkentő történetét.
A székely, magyar, avar ősi írás nyomában – Honi felderítés (Videó)
A fabotok elkorhadtak az évszázadok alatt, így jobbára csak néhány, kőbe és csontba vésett rovásírásos nyelvemlékünk maradt ránk a múltból. A rengeteg megválaszol(hat)atlan kérdés mellett szerencsére egyre többet tudunk a magyarok ősi írásáról, amely ugyanakkor nemcsak a régi időkbe nyúló érdekesség, hanem ma is életképes dolog. A rovásírást nem használó magyarok számára ismeretlen élmény úgy írni, hogy minden egyes hangnak külön betűjele van – pedig ennek a kultúránk gazdagításán túl nyelvfejlesztő haszna is van. Honnan ered ez a hiedelmekkel és tudományos vitákkal övezett, a magyarságtudathoz is elválaszthatatlanul hozzákapcsolódó írásrendszer? Hogyan használták őseink, és mikor tűnt el, ha egyáltalán eltűnt? Hogyan fejtenek meg a mai tudósok egy ismeretlen feliratot? Hányféle rovásírást használtak a Kárpát-medencében, kik és hányféle nyelvet írtak le ezekkel? A számtalan kérdésből Fehér Bence klasszika-filológus igyekezett minél többre választ adni.
A honfoglaló magyarok útja mentén vissza, a múlt felé – Honi felderítés (Videó)
Talán semmilyen történelmi ügyünket nem lengi körül annyi misztikum, rejtély és hitbéli meggyőződés, mint az őstörténetünket. A magyar eredetkutatás kérdéseit a közelmúltig leginkább nyelvészettudományi elméletek alapján próbálták megválaszolni a történészek, ám az utóbbi bő másfél évtizedben ez a helyzet alapvetően megváltozott. Az oroszországi, ukrajnai, moldovai ásatási és kutatási lehetőségek megnyílásával rengeteg eddig ismeretlen leletet ismertek meg a magyar régészek, amelyek elődeink vándorlásának rengeteg részletét árnyalják, vagy helyezik új megvilágításba. Türk Attila, a BTK Magyar Őstörténeti Kutatócsoportjának vezető régésze segítségével Etelközön, majd az Urál lábánál fekvő Levédián keresztül egészen a hegylánc túloldaláig, a mai orosz–kazah határvidékéig, a Tobol és az Iszim folyók környékéig követjük időben és térben visszafelé őseink útját.
Irtassanak ki a magyarok! - Így hangzott a IV. (Gyermek) Lajos hadiparancsa a pozsonyi csata előtt! (Frissítve! A film megnézhető!)
Végre, végre, végre! Háromszor is csak ezt mondhatjuk a Magyarságkutató Intézet által, kormányzati támogatással készült animációs film kapcsán, amely a magyar történelem egyik legnagyobb súlyú csatáját, a 907-ben lezajlott pozsonyi csatát mutatja be. Végre film készült erről a hatalmas magyar győzelmemről, végre szó esik ennek valódi jelentőségéről és végre hiteles őstörténeti- és származáselméleti környezetbe lett elhelyezve nemcsak a csata, de maga a honfoglalás is. Többszörös kalapemelés az alkotóknak!
Pörög a magyar őstörténet-kutatás, és most jön a java – Türk Attila régész és Török Tibor genetikus a Polbeatben (PS-videó)
Finnugorok vagy törökök vagyunk? Máig közkeletű ez a felvetés, de hamarabb válik okafogyottá, mintsem kimenne a divatból. A magyar őstörténet-kutatás ugyanis már jóval előrébb tart, és sokkal aprólékosabb kérdésekre kell érdemi választ adnia, mint az ilyen nagyívű, elvi viták eldöntése. Kik indultak el az Urál lábától hont foglalni a Kárpát-medence felé? Hány hullámban költöztek be az új hazába? Mennyien voltak egyáltalán? Kik laktak akkor itt? Ki milyen nyelven beszélt? Kik a mai magyarok tulajdonképpeni ősei? Mindez csak a felmerülő kérdések töredéke – ezekre és sok másra is kerestük a választ Török Tibor genetikussal és Türk Attila régésszel. A kutatókból Vésey Kovács László és Szabó Gergő próbálta kihúzni a lehető legtöbb instant tudást.
Félázsiai fajta II. – Az vagy, aki voltál (őstörténeti áttekintés)
Ha tudni akarjuk, kik vagyunk, tudnunk kell, hogy honnan jöttünk, és kik voltunk. Erős bennünk az igény önmagunk megfogalmazására, ezért foglalkoztat sok laikust is az eredetünk kérdése. A keresztény magyar állam történetéről is számos rosszindulatú, marxista ferdítést tanítanak az iskolában, de még nyomasztóbb volt a homály az őstörténetünk terén. Ám az elmúlt egy-két évtizedben, amióta történészek, régészek, genetikusok álltak a kutatások élére, tisztulni kezdett a nyelvészek által felrajzolt történet. A magyarság születése már jól kivehető, de az még mindig sokismeretlenes egyenlet, hogy kikből születtünk.
Nem ott, nem akkor és nem úgy, ahogy gondoltuk – új magyar őstörténet (2. rész)
Az első részben a magyarság honfoglalás előtti vándorlása és a magyar nyelv fennmaradása körül megszaporodott kérdéseket boncolgattuk Sudár Balázzsal, az MTA Magyar Őstörténeti Témacsoportját vezető történésszel. A második részben arról beszélt nekünk, hogy sok érdekesség kiderülhet még őseinkről, az irigyelt gazdagságú magyarokról, akik egyből nagyban játszottak, amint megjelentek a történelem porondján.Ajánljuk még
Magyar B. Tamás válasza a Telex cikkére, avagy egy „orosz propagandista” unortodox gondolatai
"Hazudik, rágalmaz, de a bíróság előtt felel majd" - nem engedte el a baloldal a Szőlő utcát
„Kiabálni tud, alaptalanul vádaskodni tud, a szemembe nézni nem tud" - mondta a párbeszédes politikusnak Rétvári Bence.
A buta kisfiú nem érti, hogy a nem buták miért sikeresek
A buta kisfiú szerint a magyarok rendszerváltásra készülnek jövőre, de mi eláruljuk, hogy NEM.
Párkapcsolati tanácsok hülye horvátoknak
Diszklémer: nem állítjuk, hogy minden horvát hülye. Kizárólag a politikusaik, és a következő sorokban nekik adunk párkapcsolati tanácsokat, hogy ne járjanak úgy, mint Borat Pamela Andersonnal.
