magyar tudományos akadémia
Deutsch Tamás az Európai Néppárt képviselőinek írt levélben cáfolja a hazai ellenzék hazugságait az MTA átszervezésének ügyében
Deutsch Tamás, a Fidesz delegációvezetője levelet küldött az Európai Néppárt képviselőinek, amelyben határozottan cáfolta azokat a magyar ellenzék által hangoztatott és Európa-szerte terjesztett hamis információkat, amelyek a Magyar Tudományos Akadémia reformját támadják nemtelen módon. A delegációvezető levelében kiemelte, hogy a korábban megszokott reflexek alapján feketítik be a kormány az MTA-val kapcsolatos döntéseit, az átszervezés lényegét nem említve emelnek ki a kontextusból egyes passzusokat, hamisan állítva be a reform folyamatát. A kétségbeesett baloldali próbálkozás azt a látszatot próbálja kelteni Deutsch Tamás szerint, hogy a magyar kormány az európai értékek és alapelvek elárulója.
Újabb botrány az MTA háza táján - nem fogják kitalálni, hogy milyen témában
Újabb botrány az MTA háza táján: az Origo szerint politikai kifizetőhellyé vált az MTA Prémium Posztdoktori Program. Mint írják, a nemzetközileg nulla teljesítményt felmutató kutatók is megkapták az ország egyik legrangosabb, havi 600 ezer forinttal járó ösztöndíját, melyet éppen a nemzetközileg is versenyképes fiatal kutatók támogatására írtak ki.
Áder János aláírta az MTA-törvényt
Az Index.hu arról ír, hogy Áder János köztársasági elnök pénteken aláírta az MTA kutatóintézeteinek átszervezéséről rendelkező törvénymódosítást. Ismert: a magyar Országgyűlés kedden fogadta el "A kutatás, fejlesztés és innovációs rendszer intézményrendszerének és finanszírozásának átalakításához szükséges egyes törvények módosításáról" című törvénymódosítást.
Ki a tudós és ki nem? És ki fizeti őket?
Ezt a kérdést nem olyan könnyű megválaszolni, mint elsőre gondolná az ember: ma sokkal többen gondolják és hívják magukat tudósnak, mint az a józan értelemből következne. A Magyar Tudományos Akadémia kutatóintézeti rendszerének átalakítása nemcsak a tudományos elitünk rugalmatlanságából és kompromisszumképtelenségéből következik, hanem a nagybetűs „Tudomány” általános romlásából is, aminek a magyar valóságból kivezető szociológiai, politikai és pszichológiai okai is vannak.
Palkovics László: Az MTA átszervezése erősíti a kutatás szabadságát
A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) átalakítása erősíti a kutatások szabadságát és függetlenségét - nyilatkozta az innovációs és technológiai miniszter a Magyar Hírlapnak.
A robotok elveszik a munkahelyeket, mert a kormány tönkreteszi az Akadémiát – érvel az ellenzék
Az Akadémia tönkretétele és Paks II miatt lefolytatott aggódás, választási fenyegetőzés, a robotizáció miatti munkahelymegszűnések, Mészáros Lőrinc és Orbán Viktor családjának haszonkulcsa – csak néhány rettentően izgalmas téma, amelyekkel az ellenzéki képviselők lázban tartották az országot az Országgyűlés keddi ülésnapján. Meghiúsult az ellenzéki hadoszlopként fellépő Országos Bírói Tanács kísérlete is, hogy kirúgassa Handó Tündét az Országos Bírósági Hivatal éléről.
Gyors klímavédelmi intézkedéseket sürgetnek a szakemberek
Gyors klímavédelmi intézkedéseket sürgetnek a kutatók többek közt az Európában élők egészsége érdekében is - áll a Magyar Tudományos Akadémia keddi közleményében. A klímaváltozás közegészségügyi hatásai nem igazán jelennek meg az uniós szakpolitikákban. Az EASAC szerint életbevágó fellépni a klímaváltozás okairól és következményeiről keringő téves információk ellen, mert a hamis hírek aláássák a klímavédelmi intézkedések mögötti politikai akaratot.
Az értelmiség nem érti, mi szükség van az átláthatóságra (Videóval!)
Más pénzén igazán jó tudományosan szabadnak lenni, és ezt az MTA kutatói is jól tudják. Ezért is szerveztek vasárnap délutánra egy újabb világrengető vonulással egybekötött tüntetést, mely a Budapesti Corvinus Fővám téri épületétől indult, és a magyar genderlobbi fellegvárának érintésével, az MTA székháza előtti felsorakozással ért véget. Az újabb kormánybuktató tüntetéstől most sem változott semmi; hiába sorakozott fel az ellenzéki szivárvány majdnem minden színe a demonstráción, a vonuló tömeg csupán azt érte el, hogy totálisan felborították a belvárosi közlekedési rendjét. Ha ez nem lenne elég, a műsor szolid báját tovább fokozta a Gyurcsány-éra iránti romantikus nosztalgia, melyet Zsoldos Attila, az MTA Történettudományi Intézet osztályvezetője idézett meg beszédében, mikor "emlékeztette" fiatalabb kollégáit, hogy volt idő, mikor az állam abszolút nem foglalkozott az Akadémiával. A vigasságot pedig közös népdalénekléssel zárták Juhász Katalin, az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Néprajztudományi Intézet kutatójának fővezérletével, aki rögtönözött átköltésében megosztotta velünk titkos fétisét is: bemenni Palkovics László szobájába. Hogy ott mihez szeretne kezdeni, azt már olvasóink fantáziájára bízzuk.
Minden akadémikusnak maga felé hajlik a keze
Hála a Magyar Tudományos Akadémia és Magyarország Kormánya közötti vitának, olyanokat tudtunk meg az MTA-ról, amit eddig nem gondoltunk volna. Például azt, hogy évi 70 milliárdból gazdálkodik, és volt olyan év (2018), hogy egyetlen EU-s kutatási pályázatot (ERC Grant) sem nyertek. Meg azt is, hogy az elmúlt években az akadémiai kutatások mindösszesen három szabadalomhoz vezettek el. Na és persze azt, hogy ez a fennálló a szovjet akadémiai modell, amely a nyugati világban sehol sem működik. De a legcsodálatosabb az, hogy a külföldön élő és ott sikeres tudósok, kutatók közül igen sokan fejtették ki igen nagy alapossággal, hogy miért is hibás az Akadémia érvelése a fennálló privilégiumai védelmében, és miért van szükség változásra.Ajánljuk még
A disznóságok és a PestiSrácok - Ilyen volt az idei Vas vármegyei böllérverseny (videó és galéria)
A disznóvágásnak rituáléja van. Szakrális esemény, ami összehozza a családot, a szomszédokat és az egyik elmaradhatatlan hagyománya a magyar nemzetnek. Az évről-évre Győrváron megtartott Vas Vármegyei Gasztronómiai Fesztiválon és Böllérversenyen egy lépéssel ennél is tovább mennek, hiszen az erdélyi szórványtól a Felvidékig hozzák össze a magyarságot, sőt: velük érkezve a történelmi Magyarország népeinek képviselői is ellátogatnak a fantasztikus hangulatú rendezvényre.
Startoljunk rá a Vályogházakra!
Magyar galamb a világ tetején
Igazi világcsúcs az az eredmény, amit a most zajló postagalamb olimpián Szentesi Endre mosonmagyaróvári postagalambász Miss Olimpic 203 nevű galambja elért. A hároméves kék tojó két kategóriában is elsőként végzett, ami azt jelenti, hogy a magyar galambász két aranyérmet is átvehet a pénteken kezdődő olimpiai díjkiosztón, Hollandiában. Arra még soha nem volt példa sehol a világon, hogy egy galamb egy olimpián két kategóriában is első helyen végezzen. Miss Olimpic 203, a magyar tenyésztésű galamb tehát történelmet írt, ezzel történelmet írt, ezzel hazánkat felrepítve a világ tetejére, ebben a komoly nemzeti hagyományokkal rendelkező sportágban. Még egy hozadéka is van, lehet a szenzációs eredménynek. Magyarország egy lépéssel közelebb került ahhoz, hogy 2026-ban otthont adjon a következő postagalamb olimpiának - mondta a PestiSrácok.hu-nak Hegyi György, a Magyar Postagalamb Sportszövetség elnöke.
Szalai Piroska a PS-nek: A szolidaritási hozzájárulás nem pusztán a szolidaritásról szól, hanem a vidék jogos kompenzációja is (Videó)
Dobrevék újabb és újabb táblázatokkal próbálják bizonyítani, hogy Magyarország borzalmas, élhetetlen hely, csakhogy erről az Eurostatot elfelejtették értesíteni. A számok ugyanis makacs dolgok, ebből pedig kiderül, hogy a mélyszegénység a legtöbb uniós állampolgárt jobban fenyegeti, mint a magyar embereket, ráadásul a rekordmagasságba törő infláció sem tudta letörni az életszínvonalat. A PestiSrácok.hu-nak nyilatkozva Szalai Piroska elmondta: ennek oka a magas foglalkoztatottság és a gazdaság komoly teljesítménye. Utóbbi Karácsony propagandáját is kikezdi, hiszen a növekvő gazdasági teljesítmény a cégek bevételeinek növekedéséhez vezet, így pedig Budapest is több iparűzési adóhoz jut. Mivel számos vállalkozás vidéken is tevékenykedik, de Budapesten adózik, így Szalai szerint a szolidaritási adó nemcsak szolidaritás a szegényebb önkormányzatok felé, hanem egyfajta jogos kompenzáció is a vidéknek, a budapesti cégek kasszájába juttatott bevételekért.
