mező gábor
Irodalmi díjat kapott Karikó Katalin
Idén új formában tért vissza a Libri Irodalmi Díj, amelyet tizenkét kategóriában osztottak ki, kizárólag a tavalyi eladási példányszámok, azaz a közönség körében való népszerűség alapján. Az elismerést mások mellett Karikó Katalin, Visky András, Orvos-Tóth Noémi és portálunk korábbi újságírója, Mező Gábor kapta; a gyerekirodalmi életműdíjas Marék Veronika lett.
Mező Gábor üzent Magyar Péternek: hogyan lehetett nagyapád egyszerre '56-os szabadságharcos és fogalmazó a „Markóban”?
Mező Gábor közösségi oldalán közzétett írásában felhívta rá a figyelmet, hogy Magyar Péter korábban azt írta: nagyapja, Erőss Pál 1956-ban „fegyverrel harcolt a hazájáért”. A történész feltette a kérdést, hogy hogyan lehetett Erőss a „Markóban” fogalmazó éppen ötvenhat idején, majd hogyan nevezhették ki bírónak négy évvel később? Mező Gábor különösnek találta, hogy a kádári megtorlás legsötétebb idején így jutalmazták a Kádár-diktatúra legnagyobb ellenségeit.
Még csak a félidőben vagyunk - Mező Gábor könyve a tévé megszállásáról és a kommunista propagandisták átmentéséről a médiában
"A politikai rendszerváltáshoz elég öt-hat hónap, a gazdasági rendszerváltáshoz öt-hat év kell, de a lelkekben végbemenő rendszerváltáshoz már ötven-hatvan év szükségeltetik" - fogalmazott Mező Gábor történész, kutató a héten megjelent „A tévé megszállása” című kötete kapcsán. Kiemelte, bár a kommunista propagandistákat, ÁVH-sokat a rendszer természetéből adódóan mentette át a szovjethű hatalom a rendszerváltás utánra, ez valójában a Nyugatnak is érdeke volt. Mező Gábor szerint ugyanis a posztkommunisták sem tűrték, ha valaki szembefordul velük.
Következmények nélkül gyilkolhatták a szerbek a magyarokat – Honi felderítés (Videó)
Népirtásokat nemcsak a háborúk vesztesei szoktak elkövetni, felelősségre vonni viszont csak őket szokták érte. A győztes minden cselekedetét – legyen az bármilyen súlyos és tömeges kegyetlenkedés – utóbb, vagy akár már az elkövetéskor legitimálja a győztes helyzete. A második világháború nácik által elkövetett szörnyűségein máig borzong a világ, sőt ők lettek a népirtás köznéviesült „gazdái”; ha ma bárhol ilyesmit követnek el a világon, egyből előkerül a leírásokban a „náci” varázsszó. Arról viszont még most is csak szórványosan hallani, hogy még a háború véget érte előtt ugyanolyan kíméletlen népirtást követtek el a másik, győztes oldalon harcolók – a magyarok ellen. Délvidéki magyarok tízezreit gyilkolták meg – sokszor kéjesen halálra kínozva őket – jugoszláv partizánok, a holttesteket dögtemetőkben, sintértelepeken elhantolva, majd később sportpályákat, utakat építettek a tömegsírok fölé, hogy örökre eltüntessék a második világháború végén diadalmasan vérben fürdő nemzeti szocializmus nyomait. Az áldozatok családtagjait hallgatásba fenyegették, elgyászolni sem lehetett a meggyilkoltakat, a lélekszámukat pedig még ma is vitatják. Mintegy 50 ezer magyar rettenetes haláláról beszélt Mező Gábor kutató újságíró, A népirtás csöndje c. könyv szerzője.
Az USA-ban mindent elnéznek, ha be vagy kábszizva, még a gyilkosságot is – Hardcore Hobbista
A Hardcore Hobbista legújabb adásában megismerhetjük az Amerikai Kétfarkú Kutyát, Vermin Supreme Love-ot, aki legalább akkora politikai troll, mint magyar megfelelője, és néha kényszeresen ugyanúgy próbálja komolyan venni magát. Szó esik még arról, hogy Kaliforniában hogyan lehet 10 perc 7 másodperc közérdekű munkát kapni egy brutális gyilkosság elkövetéséért. A második részben vendégünk Mező Gábor, aki az Újmúlt 2000 Kft. legnagyobb keresletgenerálójaként ismert kommunisták kevésbé ismert múltjaiba avat be bennünket.
A Vörös polip, avagy a kommunista maffia - A héten mutatják be Borvendég Zsuzsanna, Mező Gábor és Bán János történelmi dokumentumsorozatát
A hazai közvélemény talán az emlékezetes a Polip című olasz tévésorozat kapcsán ismerhette meg elsőként a maffiarendszerek minden szintig, akár a politika és az igazságügyi döntések legfelső köreiig elérő hálózatát, annak belső működési elvét. A héten mutatja be a magyar közszolgálati televízió a „Vörös polip” című történelmi dokumentumsorozatot, amelynek központjában az a maffiaszerű hálózat áll, amely a magyar kommunista rendszeren belül, mégis részben külön személyi kör révén működhetett.
Huth Gergely írása a Magyar Nemzetben: Társutasok és utazóhalak
Megjelent Mező Gábor A kultúra megszállása című könyve a Századvégnél. Az állambiztonsági levéltár és a kommunista félmúlt jól ismert kutatója ezúttal arról ír: az ÁVH magas beosztású pribékjei és más keményvonalas moszkoviták (mint Komlós János, Hárs István, Kardos György, Bors Jenő), miután átdobták őket a polgári életbe, miként foglalták el a kultúra, azon belül főként a humor és a könnyűzene világát – fogalmazott Huth Gergely a Magyar Nemzetnek írt cikkében. A PestiSrácok főszerkesztője hozzátette: a puhulás éveiben a komcsik által inkább támogatott, mint tűrt, jórészt nagy hatalmú pártkádercsaládból érkező fiatalok hogyan uralták el a művészéletet és mérgezték meg a rendszerváltoztatás két-három évtizedét.
Még a rendszerváltás ellopását is lehazudta a Hálózat – Honi felderítés (Videó)
Nincs közös katarzis, nincs nemzeti sikerélmény a rendszerváltásban, és ez nem ok nélküli. Csak sok-sok egyéni kiábrándulás története van, a csalódásé. Amit elsikkasztottak a magyaroktól a kommunizmus évtizedei alatt, abból szerezték meg a maradékot a kommunizmus bukásakor ugyanazok a tolvajok. A kommunista diktatúra gazdasági, véleményformáló és titkosszolgálati hálózatát szinte teljes egészében átmentették a rendszer/módszerváltáson, így értelemszerűen a tényleges hatalmat is. Ez a polip mindent átfont a karjaival, mindenhol a régi elvtársak szekerét tolta és szennyesét mosta, minden nemzeti szellemiségű igyekezetet lefojtott, nevetségessé tett. A kommunizmus véget ért 1989–90-ben, de az atlantistává átöltözött kommunista hálózat befolyása nem – az még ma is jelen van az életünkben. Kikből áll ez a hálózat? Hogyan lettek az ÁVH-s terroristákból a színfalak mögött impexes üzletemberek, kultúraszervezők meg humoristák, a kínvallatók burokban született gyerekeiből pedig a színfalak előtt nyugatos mintademokraták? Mező Gáborral, a Hálózat kutatójával jártunk utána Magyarország 1945 utáni többszöri megnyomorításának.
Miért nem szeretlek, május elseje?
Mindig kettős érzésem van május elsejét illetően. Mert egyfelől tudja az ember, hogy keresztény ünnepről van szó, hiszen Munkás Szent József, Jézus nevelőapjának ünnepe is ez a nap. Másfelől mégis körbelengi egyfajta kommunista nosztalgia május elsejét, ami miatt nem tudok jó szívvel gondolni erre a szép tavaszi napra.Ajánljuk még
Kimenekítik Szabó Tímeát, új küldetést kapott (FRISSÍTVE - SZABÓ TÍMEA REAKCIÓJA)
Vau vau – csaholta Magyar Péter a pórázról
Megvan az a kép, mikor egy öleb a gazdája lába mögé bújva úgy ugat a komondorra, mintha azonnal szét akarná tépni? Aztán, amikor elengedik a pórázt nagyon csendes vakkantásokra vált az a hangos "vau vau".
Kovászemberek és budapesti székelyek
Tündérország megint megajándékozott minket. Nem csak magam, hanem kollégáim nevében is mondhatom, hogy Székelyország mindig különleges helyet foglalt el a szívünkben.
Antifákat alkalmaz az MLSZ?
A labdarúgó szövetség kommunikációs vezetője egy "antifasiszta terület" felirattal pózol borítóképén, fülig érő vigyorral.
