nemzeti alaptanterv
A magyarság túlélésének záloga a magyar irodalom erejében rejlik – Takaró Mihály a Boomerlázadásban (Videó!)
A nemzet irodalomtanára, Takaró Mihály, József Attila-díjas magyar író, irodalomtörténész volt a január 24-ei Boomerlázadás vendége. A Németh László-díjas tanár javaslatára kerültek be a Nemzeti Alaptantervbe (NAT) az eddig elhallgatott, vagy indexen lévő írók az iskolai olvasmányokba vagy érettségi tételként, így például Herczeg Ferenc, Nyirő József, Wass Albert, Gyóni Géza, Márai Sándor, Szabó Dezső, Tormay Cécile. Takaró véleménye szerint nincs baloldali vagy jobboldali, csak jó és rossz irodalom van. A magyar irodalom sajátossága az értékmegtartás, az értékmegőrzés. Takaró Mihály úgy véli: "nem minden korszerű, ami érték, de az érték örökre korszerű marad". Az irodalomtörténész sajnálatosnak tartja, hogy "a magyar irodalomban zajlik egy vita, ami már nem árok, hanem egy lövészárok. Ezt az árkot senki és semmi nem temetheti már be."
A 2023/24-es tanévtől megújulnak az érettségi vizsgakövetelmények
A 2023/24-es tanévtől életbe lépő módosítás a megújult Nemzeti alaptantervhez és a kerettantervekhez igazítja az érettségi követelményrendszert, csökkenti az elvárt ismereteket, valamint még jobban előtérbe helyezi az egyéni kreativitást és az aktív problémamegoldást. Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere a Magyar Nemzetnek nyilatkozva elmondta: az új követelményrendszer korszerű értékelési módszerek beépítésével széles teret ad a tanulók önálló problémamegoldásának és kreativitásának.
Rétvári: az alaptanterv részévé tennék az LMBTQ-propagandát a Soros-szervezetek
A mindenki által jól ismert Soros-szervezet, a Háttér Társaság 2010-ben egy LMBT érzékenyítő, oktatás című kiadványt jelentetett meg, amelynek létrejöttéhez az Európai Bizottság is hozzájárult – írja közösségi oldalán Rétvári Bence államtitkár. Az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára a Facebook-oldalán közölte: az anyag részletesen foglalkozik azzal, hogy miként tennék az LMBTQ-propagandát a tanterv részévé.
Megújulnak az érettségi vizsgakövetelmények
A köznevelés tartalmi megújulásának következő lépéseként elkészültek a 2020-ban módosult Nemzeti alaptanterv és a kerettantervek tartalmához illeszkedő részletes érettségi vizsgakövetelmények. Ezek alapján először a 2023/2024-es tanévben, a május-júniusi érettségik alkalmával adnak számot tudásukról a vizsgázók – közölte az Emberi Erőforrások Minisztériuma.
Kásler Miklós: az értékrendünket hetven éven keresztül idegen érdekek uralták
Harminc évvel ezelőtt a rendszerváltoztatással lehetőséget kapott Magyarország arra, hogy "az értékeket kiegyenlítse", mert az értékrendjét hetven éven keresztül idegen érdekek uralták, amelyek kisajátították a cselekvés lehetőségét – mondta az emberi erőforrások minisztere szombaton, Gödön.
„Ne hagyjátok a templomot. A templomot, s az iskolát!" – Reményik Sándor szavai örökké érvényesek az életellenes erők elleni harcban
Reményik Sándor, az erdélyi magyar költészet egyik kimagasló alakja az egyik legismertebb versében már 1925-ban arra figyelmeztetett: „Ne hagyjátok a templomot, A templomot s az iskolát!” A kiváló poéta maximálisan tisztában volt azzal, hogy egy nemzet – különösen annak kisebbségi létbe szoruló része – megmaradásáért, identitásának megőrzéséért a hit és az oktatás tehet a legtöbbet. Nem véletlen, hogy az egyházak mellett az oktatás kapta a legtöbb támadást a kommunizmus idején, a rendszerváltozás óta pedig minden erővel igyekeznek meggátolni egy nemzeti szellemű oktatási rendszer kialakulását és működését. Az életpárti-életellenes erők több mint száz éve tartó harcát bemutató sorozatomban az egyházellenesség után ezúttal az oktatást igyekszem górcső alá venni.
Maruzsa Zoltán: Jókai Mórnak a magyar irodalomban helye van, ez nem lehet vita tárgya
Jókai Mórnak a magyar irodalomban helye van, ez nem lehet vita tárgya – szögezte le az Emberi Erőforrások Minisztériumának köznevelésért felelős államtitkára a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában csütörtök reggel. Maruzsa Zoltán szerint helyes, ha szakmai viták folynak arról, hogy mely írók kerüljenek a tananyagba, de nem írók véleménye fog dönteni. Mint ahogy lapunk is beszámolt róla, a napokban Tóth Krisztina író, költő egy írása nyomán vita alakult ki arról, hogy Jókai Mór Az arany ember című regénye a nemi szerepek ábrázolása miatt legyen-e kötelező olvasmány.
Ráerősít a kormány az iskolai nyelvoktatásra
Ráerősít a kormány az iskolai nyelvoktatásra ebben az évben. Amellett, hogy az új kerettantervek élményszerűbbé varázsolják az idegennyelv-órákat, a járvány lecsengése után pedig végre beindulhatnak a diákok külföldi nyelvkurzusai, a tervek szerint 2021-től évi másfél milliárd forintot fordít a pedagógusok nyelvi kompetenciáinak fejlesztésére a kormány – írja a Magyar Nemzet hétfői számában.
