nemzeti ünnep
Egy kis nosztalgia: két felhőtlen március 15. a PS videóin (videó + galéria)
Az idei március 15. kicsit olyan, mint az iskolák, amelyek nem zárnak be, csak a koronavírus idején máshogy működnek, mint szoktak. A szabadságharc idei évfordulóját a szívünkben mindannyian érezzük, de ezúttal mégsem megyünk utcára, mégsem énekeljük együtt a nemzeti himnuszt, és nem ülünk be egy hideg sörre a miniszterelnök lelkesítő beszéde után az egyik zsúfolt belvárosi vendéglőbe, amely ma üresen kong, talán a csődtől retteg. 2020-ban sajnos lengyel barátainkat is nélkülöznünk kell, akikkel már közel egy évtizede emlékezünk meg együtt az 1848-as eseményekről.Szabaduljon ki '56 a politika fogságából!
Az 1956-os forradalom megítélése a rendszerváltoztatás óta menthetetlenül a politika foglya lett, az aktuálpolitika szereplőinek játékszereként került kényszerrabságba. Pártok jöttek-mentek, mozgalmak masíroztak, tüntettek; sokan és sok helyütt hamis politikai párhuzamokat vontak. És volt sajnos olyan is, mikor az ünnep lényegét, a szabadságszeretetet tiporta egy bukott miniszterelnök, egy böszme balfék által „engedett” rendőrszázad minden egyes fekete csizmája. A forradalom „fogoly” volt ugyan az elmúlt évtizedekben, de míg a szabadságvágyat testesítette meg, amely a magyar nemzet kollektív lelkének „alaprezgése” – hisz SZABADSÁGSZERETŐ nemzet vagyunk –, nem volt nagyon mit kifogásolnunk. Ám, ha a hazaárulás eszközévé vált, a saját nemzete ellen fordította a magyart, hazánkfiát hazánkfia – és lánya – ellen, akkor szégyen volt minden fejezet, amit az ünnep leple alatt műveltek. Mint történt ez – mondjuk ki – Gyurcsány Ferenc regnálása alatt. Pedig lenne, ami közös, lenne, ami összeköt minket a politikán túl. Ez a szabadságvágy, amely a forradalom értelmezésében búvópatakként csörgedezik, és ha szükséges, bármikor felszínre tör. Sőt! 1956-nak is köszönhető, hogy IGENIS JÓ MAGYARNAK LENNI MA.A biztonság az első – Központban a családok augusztus 20-án
Elfogadta a biztosítási tervet az augusztus 20-ai ünnep biztonságos lebonyolításáért felelős operatív törzs – jelentette be a testület vezetője csütörtökön, Budapesten, sajtótájékoztatón.Erőpróba
Senki sem lehetett egészen biztos abban, mi történik majd 1989. március 15-én. Magyarország alig néhány hónappal volt azután, hogy az országgyűlés ismét piros betűs, munkaszüneti nappá nyilvánította az abban az évben szerdára eső ünnepet.Nincs hová hátrálni
Hagyomány a családunkban, hogy a kokárdát nem csak 15-én, hanem már március elején feltűzzük a kabátunkra. Afféle forradalmi adventként készítjük a szívünket az ünnepre. E várakozás azonban az elmúlt években midig nagyobb örömet jelentett, mint maga az ünnep. Ezt a néhány napot legalább nem zavarta meg semmi.Kovács Zoltán: Az ünnepségek mottója "A haza minden előtt"
A magyar függetlenség és szabadság minden korban, minden generáció számára az egyik legfontosabb érték - emelte ki Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár kedden Budapesten, a március 15-i ünnepségekről tartott sajtótájékoztatóján.Giccsparádéval ünnepelte Románia, hogy száz éve nőtt nagyra (Összefoglaló)
Katonai parádéval, igazságok helyett ömlengő pátosztól hemzsegő elnöki beszéddel és Facebook-emlékművel ünnepelte meg Románia, hogy a magyarországi románok száz évvel ezelőtt mondták ki a csatlakozásukat a román államhoz. Az elcsatolást persze nem a népakarat vitte véghez, hanem a román hadsereg sietős támadása, amely mielőbb igyekezett minél nagyobb magyar területet az ellenőrzése alá vonni. Klaus Iohannis államfő a méltó és erős jövőről szónokolt egy olyan országban, ahonnan nagyjából ötmillióan vándoroltak ki Nyugat-Európába a nyomor elől, a magyar pártok pedig a gyulafehérvári határozat betartatlan ígéreteire hívták fel a figyelmet.Ajánljuk még