nemzetpolitika
Orbán Viktor idén is értékelte a nemzetpolitika elmúlt esztendejét a határon túli magyar szervezetek vezetőivel
Orbán Viktor miniszterelnök pénteken munkaebéden tárgyalt a határon túli magyar szervezetek vezetőivel Tusnádfürdőn - tájékoztatta az MTI-t Havasi Bertalan, a kormányfő sajtófőnöke.Zsigó Róbert: közel 180 ezer gyermekkel kevesebb született volna a családbarát intézkedések nélkül (VIDEÓ)
„2011 óta 178 ezer gyerekkel több született meg, mint a családbarát fordulat nélkül” - hívta fel a figyelmet Zsigó Róbert a Kulturális és Innovációs Minisztérium parlamenti államtitkára csütörtöki Facebook-videójában.Egyre nagyobb arányban választják a magyar iskolákat a határon túli magyar fiatalok – Elérhetőek a „Szülőföldön magyarul” program pályázatai
A magyar nyelvű oktatás a nemzet megmaradásnak talán legfontosabb alapja úgy Magyarországon, mint a Kárpát-medencei térségben és a diaszpórában is – jelentette ki a „Szülőföldön magyarul” program aktuális pályázati kiírásairól szóló szerdai sajtótájékoztatón Potápi Árpád János. A nemzetpolitikáért felelős államtitkár hozzátette: a támogatás az erdélyi, felvidéki, vajdasági, kárpátaljai, horvátországi és muravidéki óvodások, általános és középiskolás diákok és a felsőoktatásban részt vevő hallgatók számára elérhető, amely évente 220 ezer gyermeket, fiatalt jelent.Alkotmányban rögzített identitásjog – Bemutatkozik Szlovénia példamutató kisebbségpolitikája a legújabb kisebbségvédelmi kalauzban
Talán az egyik legfontosabb állomásához érkezett a Kárpát-medencei magyar kisebbségjogi kalauz könyvsorozata, amely a környező országok magyarságának jogi státuszait dolgozza fel tematikus köteteiben. Ebben a felsorolásban nem is lenne ildomos egyik kisebbségi létet a másikkal összevetve rangsorolni, a legújabb, Szlovéniával foglalkozó munka ugyanakkor abban a tekintetben mégis kiemelkedő, hogy egy olyan jogi keretrendszert mutat be, amely követendő példája lehetne minden más környező országnak, különösen az Európai Unióba igyekvő Ukrajnának.Potápi: ne lemondással tekintsünk az EP-választásokra, hanem a szavazatunkkal a kisebbségi érdekek melletti kitartást erősítsük
Azt kell a szavazókban tudatosítani, hogy azok a magyar képviselők, akik akár Szlovákiából, akár Romániából egy magyar párt jóvoltából kijutnak az EP-be, azok nemcsak a magyarországi magyar politikusok erejét tudják majd növelni, hanem összmagyar érdekeket is tudnak képviselni Brüsszelben – fogalmazott portálunk érdeklődésére Potápi Árpád János, akit a közelgő 2024-es európai parlamenti választások kapcsán kérdeztünk. Úgy vélte, a magyar kezdeményezések az Európai Parlamentben nemcsak a határon túli magyarság kérdéskörét boncolgatják, hanem az összeurópai kisebbségi érdekeket is szolgálják.A nemzetpolitika alapja a folytonosság és a stabilitás – Megjelentek az Együttműködő nemzet program pályázatai
„Akkor egységes a nemzet, ha egységes, erős a magyarországi, a Kárpát-medencei és a diaszpóra magyarsága is. Ezt a nemzetegyesítő munkát a kormány 2024-ben is folytatja” – fogalmazott hétfői sajtótájékoztatóján Potápi Árpád János, ahol az Együttműködő nemzet program keretében megvalósuló idei pályázati lehetőségeket mutatta be."Mintha régi ismerősök lettünk volna..." – Potápi Árpád János az ukrajnai útról, helikopterezésről és az AUR elfogadható terveiről
Három és fél év kitiltást követően léphetett a magyar tárgyalódelegációval Ukrajna területére Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár, aki a hétfői sajtóreggelit követően osztotta meg tapasztalatait portálunkkal a tárgyalásról, annak eredményeiről, különösen annak fényében, hogy a baloldali sajtó a diplomáciai csúcstalálkozótból egyetlen pontot emelt ki: azt, hogy a delegáció helikopterrel érkezett. Az államtitkárt akkor már megkérdeztük első helikopteres élményéről; arról, mennyire reménytelen a frissen megalakult Fico-kormány alatt a kettős állampolgárság megszerzése a felvidéki magyarságnak; és hogy mit gondol a szélsőnacionalista AUR terveiről Székyleföld szétszabdalásáról...A világmagyarság idegrendszere és vérkeringése - Bemutatkozott a "2024, az együttműködő nemzet éve" nemzetpolitikai program
A Kárpát medence magyarságának idegrendszere a hálózatosodás, a vérkeringését pedig a közösségépítés adja - jellemezte a nemzetpolitikai programok értelmét és célját portálunknak Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár a hétfői sajtóreggelin, amelyen a 2024-es év programjait ismertette. Potápi Árpád János kiemelte, idén szeretnék már a tavaszi hónapokban az összes pályázati felhívást közzétenni."Kádár pontosan tudta, mi a nemzeti érdek, és mi az, ami ezen túlmutat" - interjú Thürmer Gyulával a magyar kommunista vezetés és a határon túli magyarság viszonyáról (II. rész + PODCAST)
Aki már olvasta a Thürmer Gyulával készített interjúnk első felét, akár át is ugorhatja ezt a bevezetőt, és a beszélgetés fonalát ott veheti fel, hogy a sikertelen aradi találkozó fiaskója után milyen történelminek is tekinthető lépésre szánta el magát Grósz Károly azzal, hogy első magyar kommunista vezetőként határon túli magyarokhoz látogatott. Akik viszont most kapcsolódnak be az interjúba, elöljáróban felidézzük a beszélgetés kiindulópontját. A Kárpát-medencei magyarság sorsa iránt érzékeny olvasók többségének fejében megfordulhatott már a gondolat, hogy történelmi távlatokban a szocializmus idején a környező országok kommunista vezetései folytatták a II. világháború előtt megkezdett kisebbségellenes, homogenizáló politikát, miközben a magyarországi pártelit elengedve a határon túli magyarok kezét sokkal inkább internacionalista volt. Erre, a szovjet blokk országaiban tapasztalható kimondatlan kettősségre tekinthetünk úgy is, hogy a magyar kommunista vezetés nemzetellenes volt, míg a szomszédos országok a szocializmus árnyékában valójában nacionalista politikát folytattak. Senkit föl nem mentve a történelmi felelősség terhe alól, de ebben a kérdésben mégis érdemes megszólaltatni azokat is, akik a kommunista rendszert, annak vezetését még belülről ismerhették. Alábbi riportsorozatunkban is erre teszünk kísérletet azzal a Thürmer Gyulával, aki bár jelenleg a volt MSZMP egyetlen hiteles utódjaként magára tekintő Munkáspárt vezetője, mindazonáltal a szocializmus idején diplomataként került egyre közelebb a felső vezetéshez, mígnem a rendszer hanyatlásának végső szakaszában tanácsadóként dolgozott amellett a Grósz Károly mellett, aki Magyarország utolsó valóban kommunista miniszterelnökeként még a rendszer fenntartásáért, a demokratikus átmenet ellen küzdött. Grósz Károly személye etekintetben azért is érdekes, mivel ő volt az első és egyben utolsó olyan kommunista vezető, aki kifejezetten a határon túli magyarsághoz ellátogatott, mégpedig Kárpátaljára, egyúttal érvényes gondolatokat fogalmazott meg velük kapcsolatban.Ajánljuk még