rákosi mátyás
Felkelőket gyilkoltatott, behívta a szovjeteket – Nagy Imrének nincs helye hőseink között!
Jánosi Katalin kikéri magának, hogy nagyapja (Nagy Imre) emlékét beszennyezze a mostani diktatórikus kormány. Az ő nagyapja ugyanis – állítja – „erkölcsös”, „tisztességes” és „hazaszerető” volt... Tényleg ideje rendet tenni Nagy Imre-fronton. Mára ugyanis odáig jutottunk, hogy az ötvenhatos szabadságharcosok statáriális kivégzéséért, sortüzekért, szovjet csapatok Budapestre hívásáért, több százezer német nemzetiségű magyar honfitársunk deportálásáért, koncepciós perekért, parasztok kifosztásáért felelős véreskezű kommunista hazaárulót avatnák szentté a kommunisták ivadékai, szellemi és anyagi örökösei. Elég volt ebből! Ez az ember nem való nemzeti hőseink panteonjába! „Zsidók már nem voltak, magyarok sohasem lettek!” – Dénes Béla Rákosiékról és az ÁVH vezetéséről
Vannak tabutémák. Ilyen az, hogy mekkora szerepet játszott a magyarországi zsidóság egy része a sztálinista rémuralom kiépítésében és fenntartásában. Azt gondoljuk, ha már jogosan ennyit beszéltünk és beszélünk a magyarság felelősségéről a magyar zsidók elpusztításában, akkor azt is nézzük meg, hogy mi történt a második világháború után. A további párhuzam is adott: amíg a nyilasok mögött Berlin, addig Rákosiék mögött Moszkva állt. Bábok voltak és bűnözők. Dénes Béla a magyarországi cionista mozgalom egyik vezetőjeként került Rákosiék börtönébe, rab, majd börtönorvos lett, és később kendőzetlen őszinteséggel írt erről az időszakról. Ha én mondanám azt, amit ő írt, menthetetlenül antiszemitának bélyegeznének. Pedig nem vagyok az. Viszont nagyon tudom tisztelni ezt a mélyen humanista orvost, akinek volt bátorsága megfogalmaznia azokat a gondolatokat, amely után sokan árulónak bélyegezték. „Semmi közük a zsidósághoz, mint ahogy semmi közük nem volt a magyarsághoz sem. Ráterpeszkedtek a magyarság nyakára és, ha kisebb mértékben is, a zsidóságra is” – írta Rákosiékról. A sport igazi értelme: Takács Károly fényt hozó győzelmei a legsötétebb diktatúra idején
Csengőfrász, kivégzések, koncepciós perek, internálás és egy megfélemlített társadalom. Ma már nehéz elképzelnünk, milyen lehetett a negyvenes évek végén Magyarországon élni, de azt igen, hogy mit jelentett egy-egy nagy győzelem a magyar társadalomnak. Takács Károly a Rákosi-diktatúra éveiben érte el legnagyobb sikereit, előbb 1948-ban, majd 1952-ben is olimpiai győztes lett a jobb keze elvesztése után már balkezes világklasszis, sikereit a kopasz diktátornak kellett megköszönnie. Győzelmei reményt adtak: a sors és történelem által többször arcul csapva is fel lehet állni, kitartással és szorgalommal fel lehet jutni a világ tetejére. Márki-Zay szerint az Orbán-rendszer olyan, mint Rákosié – A diktafonos ember most Veszprémben kampányolt a rémkoalícióért
Még Kádár is toleránsabb volt, mint az Orbán-kormány – ilyeneket állít nagy nyilvánosság előtt Márki-Zay Péter, aki városvezetés helyett most éppen Kész Zoltán elakadt kampányszekerét próbálta kihúzni a sárból Veszprémben. A Gyurcsány–Vona–Szél–Karácsony-csalamádékoalíció leglelkesebb népszerűsítője azzal sokkolta a veszprémi polgárokat, hogy bár egyetlen teljesen elfogadható párt sincs szerinte az ellenzékben, de azok összefogva működőképes kormányt tudnak alakítani, mert egyik sem bízik a másikban. Márki-Zay különben többször hangoztatta, hogy a kormány szerinte a megfélemlítésre és a terrorra épít. A hódmezővásárhelyiek polgármesterének szájából már csak azért is különös ez a kijelentés, mert beiktatása után rögtön menesztett két jegyzőt is, mivel fel merték hívni rá a figyelmét, hogy ordenáré módon hazudik a város anyagi helyzetéről. Ezután a bizalom erősítése végett még a fizetéseket is csökkentette a városházán, ahová mindig bekapcsolt diktafonnal érkezik. Ajánljuk még
Negyvenöt percnyi rövidzárlat után nagyon kevés esélye maradt a Fradinak – Labdarúgó BL-selejtező: Ferencváros–Qarabag 1–3 (1–0)
Varga Barnabás gyönyörű góljára a második félidőben hárommal válaszoltak az azeriek, amellyel megnyugtató előnnyel várhatják a visszavágót. Megszakadt a győzelmi sorozat: kikapott Ajkán a Honvéd
A kispestiek idegeit most nemcsak az eredmény és a mutatott játék bosszanthatta. Magyar–Foci–Túra – II. rész: A régi sikerek messze vannak, de idén felfelé törne a Loki (exkluzív)
A magyar élvonal csapatait bemutató riportsorozatunk következő részében a Debrecen mérkőzésére látogattunk ki. A Mezey-válogatott egyik legnagyobb rejtélye a Nyilasi-ügy lett – Ma sem egyértelmű, hogy miért maradt itthon a csapatkapitány
A Mezey-válogatott történetében három különlegesség, ha úgy tetszik, nagy rejtély, „titok” van. Az egyik az, hogy miként tudott szinte a semmiből kinőni egy világverő gárda? A másik, hogy miért ért véget ez a csodálatos menetelés úgy, ahogyan véget ért? A harmadik pedig az, hogy a csapat szellemi vezére és csapatkapitánya, Nyilasi Tibor vajon miért nem utazott ki a mexikói világbajnokságra? Visszaemlékező sorozatunk mai részében a Nyilasi-ügy hátterét igyekszünk feltárni.