rákosi mátyás
Egy elfelejtett nemzeti hős: Somlay Artúr színészlegendánk öngyilkosságával tiltakozott a kitelepítések ellen
Somlay Artúr színész és Déry Sári színésznő: mindketten az embertelen Rákosi-diktatúra áldozatai. Somlay Artúr próbálta megmenteni színészkollégáit a kitelepítéstől: amikor ez nem sikerült neki, öngyilkos lett. Déry Sári színésznő volt az egyik, aki férjét, a grófot hűségesen követte a kitelepítésbe, majd Mádon belehalt az embertelen körülményekbe. Két rendkívüli ember történetének járt utána Tóth Eszter Zsófia történész.
„A vértől nem kell félni! A vér – acél: erősíti a proletár-öklöt!” – A kommunista diktatúrák áldozatainak emléknapjára
Éppen hetvennégy éve, 1947. február 25-én tartóztatták le Kovács Bélát, a Független Kisgazdapárt főtitkárát. Őt tekintik a második világháborút követő magyarországi bolsevik terror első politikai áldozatának, ezért 2000 óta ez a nap hivatalosan is a kommunista diktatúrák áldozatainak emléknapja lett Magyarországon. Az emléknap alkalmából ezúttal különleges formáját választottam a rémtettek felidézésének. Összeállítást készítettem a kommunisták – és örököseik – megnyilvánulásaiból, hogy a saját szavaik által táruljon fel a történelmi tény: a kommunizmus fogantatása pillanatától kéz a kézben jár a halállal, a terrorral, az embertelenségekkel.
Miért gyűlölik az életellenes erők immáron bő évszázada a vidék Magyarországát?
Az életpárti és az életellenes erők harcát bemutató tanulmány-sorozatomban legutóbb a kultúra területén meglévő kettéosztottságot igyekeztem feltárni az SZFE-ügy segítségével. Megfigyelhető, hogy azok az életellenes erők, amelyek a magyar kultúra végzetes megosztottságáért felelősek, a társadalom egészét tekintve is módszeresen törekszenek a hasonló megosztottság kialakítására. Ennek azt a válfaját szeretném most bemutatni, amely a vidéki Magyarországot, és a nemzet tartópillérének tekinthető paraszti társadalmat alaphangon is lenézi és megveti, de ha lehetősége van rá, akkor fizikailag is inzultálja, vagy akár ki is irtja. Írásomban arra teszek kísérletet, hogy felmutassam: eszmei azonosság figyelhető meg a Tanácsköztársaság „Lenin-fiúi”, a Rákosi-korszak kuláküldözői, a Kádár-korszak erőszakos téeszesítői és napjaink vidékgyűlölő, „új generációs” politikusai között, és megpróbálok magyarázatot találni ennek okára is.
Hetvenöt évvel ezelőtt kapta bíborosi kinevezését Mindszenty József
Hetvenöt évvel ezelőtt, 1946. február 21-én kapta meg bíborosi kinevezését XII. Piusz pápától Mindszenty József. A pápa a kinevezés során megjövendölte a magyar főpásztor vértanúságát is: a harminckettő közül Te leszel az első, akinek vállalnod kell a bíbor színnel jelzett vértanúságot - mondta. A jóslat hamarosan valósággá vált.
Zsidó volt és magyar hazafi, Rákosiék felakasztották – A Csornoky-ügy története
A Csornoky-ügy a Rákosi-diktatúra történetének egyik legsötétebb fejezete. A történet azonban nem zárul le az akasztással, tovább kísértett a Kádár-rendszerben, sőt, túlnyúlt a rendszerváltáson is. Ahogy az ilyen kommunista történetekben lenni szokott, a tettesek nem nyerték el méltó büntetésüket, az áldozatoknak, illetve azok leszármazottainak viszont a hazájukat is el kellett hagyniuk. Most valahol Magyarországtól több ezer kilométerre élnek egy családi tragédia emlékével, amit talán a mai napig sem sikerült feldolgozniuk. Minden azzal kezdődött, hogy egy tehetséges zsidó fiú beleszeretett egy református lelkész lányába, feleségül vette, aztán az apósával együtt harcoltak a nácik ellen egy szabad, független, demokratikus Magyarországért. Majd tovább folytatták küzdelmüket a kommunisták ellen is... A történet másik kulcsszereplője egy gátlástalan irodalmár-ügynök, a sokak által még ma is ünnepelt Nagy Péter.
„A sötétség világában mindig voltak bátor emberek” – Stefka István az édesapjáról, aki jezsuita szerzeteseket menekített
Negyvenöt éve, 1975. május 6-án hunyt el Mindszenty József esztergomi érsek, bíboros, Magyarország hercegprímása, aki a kommunista diktatúra legnagyobb, legveszélyesebb ellenfele volt. Stefka István a héten cikkel emlékezett a bíborosra; most ennek folytatása következik, ami egyben személyes történet is. Szó lesz az egyházüldözésről, az államosításról, és arról, hogyan menekített jezsuita szerzeteseket Stefka István édesapja. „Az ávósok körbevették és kérték a gyár kulcsait, a Wertheim-szekrény kulcsát és a főkönyvet, a különböző iratokat. Gizi tante kezét fogtam és csak néztem, ahogyan kifosztották apámat, míg a munkások tisztes távolból, némán figyelték az eseményeket. Csak azt láttam, hogy apám kivette a belső zsebéből a brieftaschniját, tele pénzzel – valószínű forint volt benne –, majd az egyik ávós kinyújtott kezébe tette. Majd láttam, hogy az egyik bőrkabátos apám fehér köpenyének felső zsebéből kiemelte a töltőtollát.” Személyes és közös történelmünk egyben.
Ordass Lajos – A náciknak és a kommunistáknak is ellenállt a mártírsorsú püspök
Ordass Lajos evangélikus püspök meghurcolása megelőzte Mindszenty Józsefét. Sokan úgy tartják, hogy az Ordass-per a hercegprímással való leszámolás főpróbája volt. A Rákosi Mátyás vezette kommunista hatalom egy kisegyház elöljáróján tesztelte, hogy meddig mehet el, vajon hogy reagál a társadalom a kereszténység elleni támadásra.
Rákosi leüvöltött fejétől az új Puskásig – Ez nem a nép, hanem a nemzet stadionja lett
Eljött a nagy nap, a pillanat, amikor végre felavatjuk az új nemzeti stadiont, a Puskás Arénát. Az esti meccsre készülve emlékezzünk a Népstadionra, amelyet a békéről harsogva avattak fel Rákosi Mátyásék, miután megtörték, megalázták és kivéreztették a magyar társadalmat. Mosolyogjunk az anekdotán, amikor Puskás Ferenc leüvöltötte a kopasz diktátor fejét, és örüljünk ennek a kornak, a jelennek. A jövő legendái az új Puskásban fognak játszani, és az új anekdoták is itt születnek meg.
Nagy Imre kommunista volt és nem lett a forradalom miniszterelnöke – PS-interjú M. Kiss Sándorral 1956-ról
Az 1956-os forradalommal és szabadságharccal sokszor, sokan és sokat foglalkoztak már. Az október 23. és november 4. közötti időszakot többféleképpen magyarázták már; vannak tények, amelyekkel nem lehet vitatkozni, ezen kívül vannak teóriák és vannak összeesküvés-elméletek is, valamint még mindig rengeteg kutatnivaló anyag rejlik a fiókok és a levéltárak mélyén. A PestiSrácok.hu M. Kiss Sándor történész professzorral beszélgetett a sokszor méltatlanul feledésbe merült november 4. utáni időszakról, a sztrájkokról, a kommunista hatalom megtorlásairól, és szóba került a sokféleképpen megítélt Nagy Imre-kép is, amit a történész részletesen lefestett portálunk kérésére. M. Kiss Sándor az 1956-os forradalom és szabadságharc egyik legelismertebb és legfelkészültebb kutatója, tizennégy könyv és több, mint nyolcvan tanulmány szerzője. Az interjú végén összeállítást közlünk az ellenállás november 4. utáni történetéről.Ajánljuk még
Pincér tette helyre Magyar Pétert Münchenben
Magyar Péterre és sleppjére végül ki kellett hívni a rendőrséget.
Konszenzuális viszonyt sejtet a RadnaiMark.hu frissítése Magyar Péter és a tálca "porcukor" között
A radnaimark.hu oldalon most egy újabb üzenet jelent meg.
Közzétette a Fidesz a pártlistát, ők kerülhetnek be az Országgyűlésbe
A listán vannak meglepetések is.
Szijjártó megüzente a horvátoknak, ne emberkedjenek az Adria kőolajvezetékkel, hanem teljesítsék a kötelességüket
Szijjártó kiemelte, hogy Horvátországnak jelenlegi esetben uniós kötelezettsége biztosítani az orosz kőolaj szállítását az Adria vezetéken keresztül.
