rendszerváltás
"Túléltük hát, bár igénybe vett" – Íme, László Petra portréfilmje Stefka Istvánról és a Kádár-korról szóló pódiumvita (videók és galéria)
Miért emlékeznek sokan ma is nosztalgiával a Kádár-korszakra? Milyen illúziókra, hazugságokra építették a gulyáskommunizmust? Hogyan kezdtek felébredni, magukra találni és megerősödni azok, akik a rendszer igazi ellenfelei lettek? Hogyan lehetett túlélni? Kik voltak a valódi rendszerváltók és kik az árulók, akiknek feladata a belső bomlasztás és a kommunisták politikai karanténból való kiemelése volt? És főként: hogy lehetséges az, hogy harminc évvel a rendszerváltás után, az Alaptörvénybe foglaltak ellenére visszatérhetett az önkormányzati hatalomba a kommunista nómenklatúra maradványa? Többek közt ezeket a kérdéseket vitattuk meg a "Túléltük hát, bár igénybe vett" mottójú pódiumbeszélgetésen Selmeczi Gabriella rendszerváltó politikus, a budaörsi Fidesz alapítója, Alexa Károly rendszerváltó értelmiségi, a diktatúrában meghurcolt Mozgó Világ szerkesztőségének egykori helyettes vezetője, Horváth Attila rendszerváltó jogász, egyetemi tanár, a Független Jogász Fórum alapító tagja, ma alkotmánybíró, valamint lapigazgatónk, Stefka István rendszerváltó újságíró részvételével. A vita moderátora Huth Gergely főszerkesztő volt. A múlt pénteki, a Premier KultCafé csordultig megtelt nagytermében tartott rendezvényünkön László Petra és férje, László Gábor Stefka István kalandos és tanulságokkal teli pályájáról szóló portréfilmjét is bemutattuk, amely Az Öreg címet kapta. Nézze meg a teljes filmet és a beszélgetés vágatlan videóját!
Csurka és Csengey megkésett igazsága, avagy egy megnyerhetetlen meccs a hálózati sajtóbirodalom ellen (10. rész)
„Óriási disznóságok vannak ott, írjátok meg, hogy rendet lehessen teremteni” – állítólag ezt mondta Csengey Dénes a Reform újságírójának azokról a tévés visszaélésekről, amelyek ügyében halála előtt vizsgálódott. A legmegdöbbentőbb, hogy bár az állambiztonsági hátterű újság a tragédia után nyilvánosságra hozta a „Csengey-hagyaték” egy részét, utána visszalépett és Tőke Péter titkos munkatárs-főszerkesztő vezetésével megsemmisítették a Csengey Dénestől kapott dokumentumokat. Legalábbis ezt írták. Tény, hogy Csengey a rendszerváltás idejében következetesen felszólalt a posztkommunista-liberális tábor hihetetlen médiaereje ellen, amellyel gyakorlatilag megfojtották a diktatúra után felállt első kormányt. Nála is radikálisabban beszélt Csurka István, aki „kujtorgó ellenforradalomat” emlegetett, és azon értetlenkedett, hogy hogyan lehet még 1990-ben is a legnagyobb példányszámban kiadott napilap a pártállam szócsöve, a Népszabadság. Tény, hogy az idealista, népszerű Csengey sokak szemében szálka volt, nem lehetett sem antiszemitizmussal, sem korábbi cinkossággal vádolni, és lejáratni sem volt egyszerű. Halálának okát sokan megkérdőjelezték, Végvári József egykori állambiztonsági őrnagy pár évvel ezelőtt félreérthetetlenül arra célzott a stábunknak, hogy a sokat kutakodó, népszerű Csengeyt a Szolgálat tette el az útból. Az igazságot talán sohasem tudjuk meg, de az tény, hogy halálával hatalmas űr támadt, ahogyan az is, hogy az egyik tévés vizsgálatból sem lett semmi. Mind Bayer József, mind az őt követő gazdasági igazgatók megúsztak mindent. Csengey és Csurka is megnyerhetetlen meccset játszottak, és bejött az országos 1-es: 1994-ben az MSZP vette át vagy inkább vette vissza a hatalmat.
Tihany díszpolgára lett az a dúsgazdag impexes, akinek vezetése alatt milliárdos veszteség érte Magyarországot
Tihanyi díszpolgári címet kapott idén az a Tóth József, aki a kádári diktatúrában azt a Mineralimpexet vezette, amelynek "köszönhetően" több milliárd forint kár érte az országot. Tóth és elődje közreműködtek abban, hogy svájci cégeken keresztül akkori értéken is több milliárd forintot lopjanak el az iráni olaj Magyarországra nézve borzasztóan veszteséges amerikai exportjából. A Tóthék által okozott kár jelentős mértékben hozzájárult ahhoz, hogy hazánk a rendszerváltás idejére az államcsőd szélére sodródott. Az 1989-es 19,5 milliárd forintnyi költségvetési hiányból ugyanis 3,7 milliárd forintot tett ki az a népgazdasági kár, amit egy korabeli belső vizsgálat szerint az újdonsült díszpolgár és elhunyt elődje, Russay István (másodállásban hírszerző) idézett elő a gátlástalanságával. Hogy még szebb legyen a történet: Russay ausztriai partnere egy volt SS-tiszt volt, akivel a rendszerváltás után is folytatták az ügyleteket. Tóth a sport világában is magasra jutott a rendszerváltás után, a Mineralimpex pénzéből ő fizette az első Taróczy Balázs-féle teniszgálákat, majd egyszerre lettek a kilencvenes években a teniszszövetség alelnökei. Tóth a rendszerváltás után is a Mineralimpexnél maradt, megmaradtak a közös üzletek a korábbi osztrák SS-tiszttel, majd Tóth átigazolt a MOL-hoz, ahol állítólag ő vitte a kenőpénzt (!) a horvátokhoz az INA-val kötött üzlet során. Természetesen milliárdos. És díszpolgár.
Jeszenszky Zsolt: A Momentum vagy az SZDSZ a rosszabb?
A kérdés természetesen csak elméleti, hiszen az egyik létezik, a másik már nem… ööö, vagy nem is egészen így van?? Fábry Sándor mondta 2007 elején a „Nap-kelte” című műsorban az SZDSZ-ről, hogy „a 16 éves magyar demokrácia legkártékonyabb formációja”. Puzsér Róbert pedig 2018 elején, a „Sznobjektív”-ben sorolta fel Fodor Gábornak a „Magyar liberális elit 10 főbűnét”. A bűnök közül három is a posztkommunistákkal kötött különféle szövetségekhez kötődik: az egyik a hazudozó Gyurcsánnyal (2006), a másik Medgyessyvel, a besúgók főnökével (2002), a harmadik pedig a pufajkás Horn Gyulával (1994).
30 éves a rendszerváltás – Németh Miklós, a messziről jött antihős
Sohasem mondták ki a nevét, de Horn is és Bajnai is valójában rá hivatkoztak, amikor szakértőként tüntették fel magukat. A vidéki, hívő katolikus családból származó Németh Miklóssal akarták legitimmé tenni létezésüket. Ő ugyanis nem volt sem pufajkás, sem besúgó, és ’56-ot illetően is tiszta volt. Úgymond messziről érkezett a pártba. Ez a manőver azonban nem lehetett sikeres, mert Németh Miklós antihős volt. Része és működtetője volt annak a gépezetnek, amely a rendszerváltás előtt eltüntette a pártvagyont, leprivatizálta magának az állami cégeket, hogy aztán új társadalmi osztályként, nagytőkésként fehér kesztyűben jelenjen meg. Ilyen formán Németh Miklósnak is köszönhetjük a Gyurcsány-Dobrev család felemelkedését, Bajnai Gordont, illetve a baloldal visszatérését a hatalomba.
Német külügyminiszter: A magyarok nélkül nem állt volna helyre Németország egysége
A magyarok 1989-es segítsége nélkül nem sikerülhetett volna a német egység helyreállítása – jelentette ki a német külügyminiszter kedden, Berlinben, a Magyar-Német Ifjúsági Fórum tanácskozását megnyitó beszédében.
A német parlament elnöke Magyarországnak hálálkodik a határnyitásért
A németek soha nem felejtik el a magyarok 1989-ben tanúsított bátorságát, amellyel hozzájárultak Németország egységének helyreállításához – hangsúlyozta Wolfgang Schäuble, a német szövetségi parlament (Bundestag) elnöke kedden, Berlinben.
30 éves a rendszerváltás – Az MSZP egyik főbűne: a szociáldemokrata párt szétverése
Az MSZMP – és „utódpártja”, az MSZP – úgy szalámizta le a rendszerváltáskor az útjában álló szociáldemokrata pártot, mint Rákosiék 1945 és ’48 között az FKGP-t és a többi politikai ellenfelüket. A manőver azonban csak ideig-óráig járhatott sikerrel: árulásuk a vesztüket okozta. Hiába próbálják ugyanis a rendszerváltás óta bizonygatni, hogy ők egy, a kisemberek problémáira érzékeny, szociáldemokrata párt, mára többszörösen lelepleződtek. Amikor Gyurcsány, Bajnai, Kapolyi és a többiek kimutatták a foguk fehérjét és előjött valódi énjük, akkor mindenki számára világossá vált az, amit a rendszerváltás utáni években csak kevesen tudtak: a magyar baloldal valójában a gátlástalan neoliberalizmust képviseli. A probléma csak az, hogy a történelem süllyesztőjében lassan elmerülő MSZP-nek sikerült megakadályoznia, hogy egy valódi, nemzeti szociáldemokrata párt jöhessen létre Magyarországon.
Ajánljuk még
Ez az aszály nem természeti csapás, hanem a mi alkotásunk – Polbeat Piknik
Kegyetlenül megkínozta, agyonverte, majd elásta hajléktalan áldozatait Dragan Bajic és bandája a csepeli eperföldön (videó) - a 20 éves NNI ügyeiből (4. rész)
Az idén 20 éve alakult NNI kiemelkedő nyomozásaiból válogattunk, a csepeli eperföldi sorozatgyilkosság ügyét mutatjuk be sorozatunk 4. részében. Több, mint 100 év fegyházat kapott 2016-ban a szerb börtönből megszökött Dravan Bajic és magyar hajléktalanokból álló bandája, a csepeli eperföldi sorozatgyilkosság elkövetői. Egy diósdi fiatalembert és egy négy fős nyáregyházi hajléktalan családot kínoztak meg bestiálisan, meggyilkolták őket, majd a holttesteket megégették, a diósdi áldozat maradványait a Dunába dobták, a család tagjainak maradványait az eperföld melletti erdőben elásták. A csepeli halálbrigád lebukását az összevert, megkínzott, majd félig elásott erdélyi M. Mátyásnak köszönhetik. M. kiásta magát, és a rendőrségen elmondott mindent.
Hrozova Erzsébet: Nem azért harcoltunk, ami most van
Miből vette? – Borbély Lénárd közel kétszázmilliós építkezése miatt tett feljelentést a csepeli Fidesz
Hűtlen kezelés miatt tett feljelentést Borbély Lénárd csepeli polgármester ügyei miatt Mohilla Tamás, a Fidesz helyi képviselőjelöltje. A feljelentés öt pontban sorolja fel a hűtlen kezelés gyanúját megalapozó tényeket, köztük azt, hogy miként építhetett Borbély – a feljelentés szerint legalább 180 millió forintot érő – pazar házat nemrég úgy, hogy hat év alatt az összes legális, bruttó (!) jövedelme 84 millió forint volt. Ugyancsak nehezményezik, hogy a Kozma István Magyar Birkózó Akadémia tervezett kollégiumának visszavett helyére felépített tenisz- és padelpályákra, a Borbélyhoz igen közel álló vállalkozónak felhúzott Kis-Duna-parti csúcskategóriás étteremre miért szórt el az önkormányzat 1,32 milliárd forintot, továbbá tavaly miért emelték meg önkormányzati felhatalmazás nélkül azoknak az önkormányzati cégeknek a büdzséjét közel egymilliárd forinttal, amelyek a polgármester imázsépítésében és kampányában is részt vesznek?
