rendszerváltás
Áder: "1989-ben visszatért a remény, hogy a haza végre újra a magyarok otthona lesz"
"Harminc év után ma joggal lehetünk büszkék mindarra, amit 1989-ben elvégeztünk" – jelentette ki a köztársasági elnök az augusztus 20-ai tisztavatáson mondott beszédében kedden, Budapesten.
Pufajkás ügynökből demokrata drótvágó – Horn Gyula nagy trükkje, avagy mire jók a hálózati újságírók
„Horn Gyula külügyminiszter, aki a drótot átvágván a vasfüggönyön is rést ütött” – írta az ÁVH-s Vajda Péter az ÁVH-s Kanyó András vezette Magyarországban 1990-ben, elvileg már a rendszerváltás végén. Ez az egy mondat mindent elárul arról, hogyan is sikerült ez az egész folyamat, és hogyan is működött a sajtó a diktatúra végén, majd a kilencvenes években. Éppen harminc évvel ezelőtt, 1989. júniusának végén Horn Gyula nem vágta át a vasfüggönyt, mert az akkor már le volt bontva, csak a trükk miatt visszaépítették egy darabon. Horn fotója bejárta a világsajtót, a németek onnantól pozitívan tekintettek a pufajkásból ügynök, majd kommunista külügyminiszterré lett politikusra, aki 1994-ben vissza is került a hatalomba. Bár az Index 2009-ben azt írta, hogy a magyar társadalmat nem verték át, mert tudtuk, hogy Horn csak szimbolikusan hősködik, ez nem igaz. A pártsajtó hálózati újságírói, mint a később Malév-szóvivővé emelkedő Kocsi Margit vagy az említett ÁVH-s Vajda hősként írtak Hornról. „A vasfüggöny lehull, szinte halljuk suhogását…” - írta például Kocsi a Népszavában. Az egész csak egy okos átverés volt, ezzel legitimálták a továbbélésre készülő Hornt. A valódi hősök azok voltak, akik augusztus 19-én megszervezték a páneurópai pikniket. Persze nem is Hornékról lenne szó, ha nem próbáltak volna meg arra is "rátelepülni".
A nemzetközi pénzügyi körök jóval a rendszerváltás előtt kiegyeztek a kommunistákkal – Borvendég, Dézsy és Mező a Polbeatben (videó)
A rendszerváltás kívülről jött, a hidegháború és a kommunizmus addig maradhatott fenn, amíg a világ pénzügyi elitje kellő mennyiségű pénzt tudott kiszivattyúzni a szocialista blokkból – állapította meg Borvendég Zsuzsanna történész a legutóbbi Polbeatben, ahol Dézsy Zoltán filmrendezővel és Mező Gábor kutatóval, A hálózat című rovatunk szerzőjével Huth Gergely arról beszélgetett, mennyire volt irányított és előre kitervelt a harminc évvel ezelőtti rendszerváltás. Borvendég azt is hozzátette: a rendszerváltás során kifosztották az országot és lealjasították a magyar politikai életet, ezért okozott Magyarországon több millió embernek olyan brutális egzisztenciális és morális traumát az átmenet két évtizede. Dézsy Zoltán és Mező Gábor egyetértett abban, hogy a kommunista nómenklatúra és külföldi megbízóik nem tudták volna ilyen aljas módon és ilyen sikeresen eltulajdonítani a nemzeti vagyont, ha nem állt volna rendelkezésükre már a Kádár-korszakban az Aczél György által felépített álellenzék, majd az álrendszerváltó média, amely propagandát gyártott mindehhez. Ettől függetlenül 1990-ben Magyarországon szabad választást tartottak, és bár folyamatos manipulációktól áthatva, de létrejött a szólásszabadság. Ezt valóban meg lehet ünnepelni, mint ahogyan ünnepelni kell a valódi rendszerváltókat és az akkori bátor politikusokat is.
Ez is hungarikum: a kapitalizmust és az ellenzéki sajtót is a komcsik építették a rendszerváltáskor – Borvendég, Dézsy és Mező a Polbeatben!
Azóta, hogy végre nemcsak a pártállam volt belügyesei és az SZDSZ felkent kutatói turkálhatnak a megmaradt állambiztonsági és pártiratok között, hanem minden felkészült szakember és műkedvelő, egészen elképesztő dolgok derülnek ki a rendszerváltásról. Arról, hogy a kommunista elit hogyan mentette át magát az újvilágba az általuk csak "modellváltásként" emlegetett folyamat során, itt, a PestiSrácok.hu-n szenzációval felérő írásokat olvashattak Mező Gábor tollából A hálózat című rovatunkban, vagy például Dézsy Zoltán filmrendező a pártvagyon lenyúlását feltáró riportjainak sorában. Hasonlóan izgalmas lelepleződéseknek lehettünk tanúi Borvendég Zsuzsanna történész nálunk is sokat idézett könyveit olvasva, vagy éppen a Hamvas Intézet, a Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet, a Nemzeti Emlékezet Bizottsága vagy a "30 éve szabadon" emlékévet szervező Közép- és Kelet-Európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány munkáiból. Szemfényvesztés volt az egész? Vagy 40 évnyi diktatúra és megszállás után végre újra szabadok lettünk? Is-is. Erről vitázik a mai Polbeatben Borvendég Zsuzsanna történész, Dézsy Zoltán dokumentumfilm-rendező és Mező Gábor kutató, a PestiSrácok.hu A hálózat című rovatának szerzője. FELVÉTEL ÉS KÖZVETÍTÉS ISMÉT AZ R56 SÖRÖZŐBŐL KEDD ESTE HÉT ÓRÁTÓL! Várjuk Tisztelt Olvasóinkat a helyszínre vagy a monitor elé.
Kilencvenöt esztendős a magyarság és a rendszerváltás megtörhetetlen legendája – Isten éltesse Pákh Tibort!
Pákh Tibort egy tökéletes Magyarországon be sem kellene bemutatni, de a valóság savanyúbb. Rendszerváltásunk és antikommunista ellenállásunk legendás alakja most vasárnap volt 95 éves. Túlélte kínzóit, túlélte Kádárt, pedig a Gulág után hosszú-hosszú évekig volt börtönben, később elektrosokkal és más pszichiátriai eljárásokkal kínozták, de így is megőrizte elméjét, jellemét, hitét, magyarságát. Bár szinte a teljes magyar média hallgat a születésnapjáról (!), és ez önmagában érthetetlen, most egy legendás találkozás felemlegetésével hajolunk meg előtte. Egy olyan történetet idézünk fel, amikor Krassó György látogatta meg a Lipótra zárt Pákh Tibort. A találkozást egy ügynök-pszichiáter szervezte, aki minden áskálódása ellenére jót (is) tett. Pákh Tibor kálváriáját bemondta a Szabad Európa Rádió, kénytelenek voltak elengedni. Tudják hova ment? A Bem-szoborhoz, hogy virágot helyezzen el a lengyel-magyar barátság előtt tisztelegve.
Gulyás-Schiffer vita Tusványoson: van, amit 30 év után már szinte lehetetlen jóvátenni
A rendszerváltozás – minden hibájával és hiányosságával – az elmúlt két évszázad nagy történelmi fordulópontjai közül az egyik, ha nem a legpozitívabb esemény – hangoztatta a Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtökön Tusnádfürdőn, a 30. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor fórumán.
Nincs másik valóság: Schmidt Mária levele az Indexhez
Levélben szólította fel Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója az Indexet, hogy a portál álljon le az álhír-gyártással. A függetlenobjektív média gyöngyszeme ugyanis ismét felült a "fake news vonatra", és meg sem állt addig a kijelentésig, miszerint nem fogják leadni a rendszerváltás-emlékév kapcsán készített spotokat az ország két legnagyobb fesztiválján, a Szigeten és a Balaton Soundon. Az állításról hamar kiderült, hogy álhír, sőt, politikai hangulatkeltés csupán, ami ellen Schmidt Mária egy, az Index főszerkesztőjének küldött levélben szólalt fel. A levelet változtatás nélkül közöljük.
Gerendai szerint nem kampány, ha egy fesztiválon az ország miniszterelnöke jelenik meg a kivetítőkön
Gerendai Károly, a Sziget egykori főszervezője a Lángoló Gitárok zenei blog kérdésére véleményezte, hogy az ellenzéki sajtóban már-már hisztérikusan kifogásolták a '89-es Orbán-beszéd részletének kivetítését a VOLT Fesztiválon. Gerendai szerint a cikkeknek politikai hangulatkeltés-íze volt. Abban egyetért, hogy politikai kampánynak nincs helye egy fesztiválon, de ez, mint mondta, nem is volt az. Lobenwein Norbert, a VOLT főszervezője pedig úgy kommentálta a cikkeket, hogy egyesek azon ügyködnek, hogy befeketítsék a sikeres fesztivált.
A Nap TV alapítója is a Hálózat embere volt? – Virág elvtárs, Demján Hitelbankja és a média lenyúlásának története (1.)
Most induló cikksorozatomban bemutatom, hogyan játszotta a saját kezére a magyar sajtót a rendszerváltás során a hatalom, az állítólagos "reform-bulvárlapokat" és az első "független" televíziót, a Nap-TV-t is elindítva. Mindenhol a Hálózat emberei, titkos munkatársak, egykori fő- és középkáderek. A főszervező egy bizonyos Virág elvtárs, azaz Virág András, a Tájékoztatási Hivatal korábbi embere. A pénzt a Demján Sándor vezette Magyar Hitelbank (MHB) adta. Minden 1987-ben indul, amikor megalakult az MHB. 1988-ban az MHB pénzéből megalapították a Reform Rt.-t, amely a korábbi katpolos Joseph von Ferenczyvel és a német Springerrel összeállva közös leányvállalatot alapított, amely pár évvel később bekebelezte a teljes vidéki sajtót. A Reform Rt. még 1988 végén elindította a Reform című bulvár-hetilapot. Utóbbi főszerkesztője Tőke Péter, azaz "Hidas" titkosmunkatárs. A Reform Rt. és a Hitelbank 1989-ben megalapította a Mai Nap bulvárlapot, főszerkesztője az Esti Hírlap rutinos propagandistája, Horváth István, ő lett a frissen megalakult Mai Nap Rt. ügyvezető igazgatója. Utóbbi társaság 1989-ben beszállt a Nap TV-be, amit szintén a Hálózathoz sorolható Székely Ferenc indított el. Aztán feltűnt Gyárfás Tamás. A sajtó lenyúlása, ahogyan még sohasem látta – első rész.Ajánljuk még
Ez az aszály nem természeti csapás, hanem a mi alkotásunk – Polbeat Piknik
Kegyetlenül megkínozta, agyonverte, majd elásta hajléktalan áldozatait Dragan Bajic és bandája a csepeli eperföldön (videó) - a 20 éves NNI ügyeiből (4. rész)
Az idén 20 éve alakult NNI kiemelkedő nyomozásaiból válogattunk, a csepeli eperföldi sorozatgyilkosság ügyét mutatjuk be sorozatunk 4. részében. Több, mint 100 év fegyházat kapott 2016-ban a szerb börtönből megszökött Dravan Bajic és magyar hajléktalanokból álló bandája, a csepeli eperföldi sorozatgyilkosság elkövetői. Egy diósdi fiatalembert és egy négy fős nyáregyházi hajléktalan családot kínoztak meg bestiálisan, meggyilkolták őket, majd a holttesteket megégették, a diósdi áldozat maradványait a Dunába dobták, a család tagjainak maradványait az eperföld melletti erdőben elásták. A csepeli halálbrigád lebukását az összevert, megkínzott, majd félig elásott erdélyi M. Mátyásnak köszönhetik. M. kiásta magát, és a rendőrségen elmondott mindent.
Hrozova Erzsébet: Nem azért harcoltunk, ami most van
Miből vette? – Borbély Lénárd közel kétszázmilliós építkezése miatt tett feljelentést a csepeli Fidesz
Hűtlen kezelés miatt tett feljelentést Borbély Lénárd csepeli polgármester ügyei miatt Mohilla Tamás, a Fidesz helyi képviselőjelöltje. A feljelentés öt pontban sorolja fel a hűtlen kezelés gyanúját megalapozó tényeket, köztük azt, hogy miként építhetett Borbély – a feljelentés szerint legalább 180 millió forintot érő – pazar házat nemrég úgy, hogy hat év alatt az összes legális, bruttó (!) jövedelme 84 millió forint volt. Ugyancsak nehezményezik, hogy a Kozma István Magyar Birkózó Akadémia tervezett kollégiumának visszavett helyére felépített tenisz- és padelpályákra, a Borbélyhoz igen közel álló vállalkozónak felhúzott Kis-Duna-parti csúcskategóriás étteremre miért szórt el az önkormányzat 1,32 milliárd forintot, továbbá tavaly miért emelték meg önkormányzati felhatalmazás nélkül azoknak az önkormányzati cégeknek a büdzséjét közel egymilliárd forinttal, amelyek a polgármester imázsépítésében és kampányában is részt vesznek?
