rendszerváltás
Aktuálpolitikai petárdák durrogtatásával emlékezett meg az ellenzék arról, hogy harminc éve alakult meg a szabadon választott Országgyűlés
Akár a máig tartó, akkor bársonyos, de azóta karcos rendszerváltás jelképe is lehetne annak a politikai nyilatkozatnak a vitája, amelyet május 2-án fogadhat el az országgyűlés. Az első szabadon választott parlament 30 évvel ezelőtti alakuló ülésének évfordulójára szánt nyilatkozatot több kormánypárti képviselő, köztük Orbán Viktor miniszterelnök és Kövér László házelnök jegyzi, a parlamenti vitája pedig arról tanúskodott, hogy a rendszerváltás óta fennálló, rendkívül éles politikai ellentétek mit sem csitultak a kommunizmusból demokráciába való, felemás átmenet óta.
Túlélte, mások belehaltak – Stefka István tényfeltáró visszatekintése a kegyetlen médiaháborúra
Harminc éve, 1990-ben tört ki a médiaháború. Minden az Antall-kormány hatalomra jutásával kezdődött: már az eskütétel után hatalmas össztűz zúdult a vezetésre. Elsősorban a sajtó gerjesztette a gyűlöletet. Nem csoda: a média szinte százszázalékosan a posztkommunisták, szocialisták és liberálisok irányítása alatt állt, kezdve az összes nagy budapesti és vidéki lappal, folytatva a tévékkel, rádiókkal. Stefka István ott harcolt az első sorban. Most visszatekintő sorozatot indít, amelynek első részében a médiaháború előzményéről írt. Ezt a cikket látva, és a benne sorolt tényeket ismerve már senki sem csodálkozhat azon, hogy 1994-ben visszajöttek a szocialisták. Ilyen ellenszélben nemzeti kormányzásra gyakorlatilag esély sem volt. STEFKA ISTVÁN SOROZATA A MÉDIAHÁBORÚRÓL.
A rendszerváltás történetében máig sok a feltárásra váró fejezet – Nyári Gáborral beszélgettünk (PS-interjú)
A rendszerváltás élményei, hatásai, következményei és utóélete a jelenben is magyarok milliói számára idéznek meg különböző emlékeket, érzéseket, benyomásokat. A közös nevező napjainkban odáig terjed, hogy a rendszerváltás hazánk sok évtizeden át tartó diktatórikus korszakaiból a demokratikus államberendezkedés irányába tett nagy lépése, aminek eredményeképp létrejöhetett egy független, demokratikus, magyar jogállam. A folyamatok hátterének és történetének vizsgálatáról, az új kutatási irányokról portálunk Nyári Gábort, a Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet és Archívum (RETÖRKI) főigazgatóját kérdezte, akinek idei kinevezésével talán az egyik legjelentősebb szakmai feladat nehezedik vállaira, hiszen a múlt század egyik legvitatottabb történelmi fejezetének tudományos igényességgel történő feltárását vezeti.
A magyarországi rendszerváltás nagy adósságai: nemzeti minimum és társadalmi részvétel
A polgári attitűd hiánya a mai ellenzék esetében a legszembetűnőbb. A közéletet átjárja egyfajta gyűlölködés, ami az ellenzék oldaláról jön. Nem a kormány a nem demokratikus, hanem az ellenzék, amely állandó balhékkal, agresszív megmozdulásokkal tesz lehetetlenné bármiféle kulturált együttműködést.
Akiknek nem járt se taps, se kitüntetés: elment a rendszerváltás egyik ködlovagja, Krassó sógora, Philipp Tibor
Meghalt a rendszerváltás egyik elfelejtett ködlovagja, Krassó György sógora, Philipp Tibor. Az Inconnu Csoporthoz tartozó Philipp Tibor részt vett a 301 kopjafa kifaragásában, amellyel az ötvenhatos hősöknek állítottak – akkor még tiltott – emléket a Köztemetőben. Ott volt a tüntetéseken, a megemlékezéseken, és mindenhol fotózott, ezek ma már felbecsülhetetlen mementók erről a hőskorszakról. A rendszerváltás után hívták az SZDSZ-be, de ő nem vállalta, Krassóékkal együtt nem megjavítani akarta a rendszert, hanem radikális változást követelt volna. Sajnos – társaival együtt – sohasem ismerték el érdemeit, érdemeiket.
„Budapest... Budapest...!” – Szlovákok éltették a magyarokat a rendszerváltáskor Pozsonyban
30 évvel ezelőtt Közép-Európa népei megélhették a kommunista diktatúra kimúlását. Nagy dolog volt ez, hiszen pár évvel azt megelőzően még a többség számára lehetetlennek tűnt, hogy eljön a szabadság. Csehek, szlovákok, magyarok, lengyelek, románok együtt sírtak, együtt nevettek, kegyelmi pillanat volt ez. Szomszédos, de mégis különböző népek fiai egymás szemébe néztek és szavak nélkül is tudták, hogy valami nagy dolog történik velük.
A hálózat csapdájában – 30 éve robbant ki a Dunagate-botrány
Az 1990 január elején kirobbant Dunagate-botránnyal indult el az a folyamat, amelynek eredményeként a kommunista diktatúra haszonélvezői visszaszivárogtak a hatalomba. Ki gondolta volna ezt akkor, amikor még hónapokkal az első szabad választások előtt volt Magyarország? Az ügynöksztoriban nagy antikommunista leleplezőnek hitt SZDSZ-ről nem sokkal később kiderült, hogy valójában az ügy haszonélvezője. Ki gondolta volna ’90-ben, hogy ebből az egész sztoriból az utódpárt és az SZDSZ szinte megtisztulva jön ki, hogy azután 1994-ben megüljék a nagy nászt, az MDF-et, a nemzeti oldalt pedig sikerül lerántani a sárba és még ők válnak kommunistává sokak szemében? Pedig így volt... A módszer később sem változott, a diktatúra állambiztonságának működtetésekor megszerzett tapasztalatokat mindig jól hasznosították. 2010-ben megbuktak, nem kis mértékben annak köszönhetően, hogy 2006-ban belső leszámolás zajlott az elvtársak között. Ma viszont – amint arra egyes szakértők felhívják a figyelmet – ismét titkosszolgálati módszerekkel törekednek vissza a hatalomba.
A kommunista román állam az erdélyi magyaroknak adományként küldött tízezer Bibliát bezúzatta és vécépapírt csináltatott belőlük
Harminc évvel ezelőtt, 1989. december 16-án kezdődtek a megmozdulások, amelyeknek köszönhetően alig egy héttel később végleg összeomlott a román pártállam, ami magával hozta a „Kárpátok Géniuszának”, Nicolae Ceaușescunak és családjának bukását is. A kegyetlen diktátor halála fordulópontot jelentett Románia történetében, ezzel pedig határon túli magyarok százezreinek életében is. Erre emlékeznek ma a Temesvár 2019 konferencián, amelynek esti rendezvényén beszédet mond Orbán Viktor miniszterelnök is.
Kövér László: "30 évvel ezelőtt nem fogalmaztuk meg az alapértékeket és a közös erkölcsi alapot"
Kövér László szerint egyre inkább individualizált társadalommá kezdünk válni, és ennek oka az is, hogy a harminc évvel ezelőtti rendszerváltáskor nem születtek meg azok az alapértékek, amelyekben mindenki egyetértett volna. Megosztott közösség vagyunk, és belföldön, külföldön is egyaránt sokan dolgoznak azért, hogy olyan társadalom legyünk, amelyben senki nem tartozik felelősséggel semmiért, pláne nem egymásért, a közösségért. Ugyanakkor a mentalitásuk harminc év múltán is megmaradt, a pártja megalakulásakor meglévő bátorságukat nem vesztették el; ha konfliktus előtt állnak, ugyanúgy viselkednek, mint akkor – erről beszélt az Országgyűlés elnöke, a Fidesz alapítója hétfő este az M5 csatorna Ez itt a kérdés című műsorában.Ajánljuk még
Kimenekítik Szabó Tímeát, új küldetést kapott (FRISSÍTVE - SZABÓ TÍMEA REAKCIÓJA)
Vau vau – csaholta Magyar Péter a pórázról
Megvan az a kép, mikor egy öleb a gazdája lába mögé bújva úgy ugat a komondorra, mintha azonnal szét akarná tépni? Aztán, amikor elengedik a pórázt nagyon csendes vakkantásokra vált az a hangos "vau vau".
Kovászemberek és budapesti székelyek
Tündérország megint megajándékozott minket. Nem csak magam, hanem kollégáim nevében is mondhatom, hogy Székelyország mindig különleges helyet foglalt el a szívünkben.
Antifákat alkalmaz az MLSZ?
A labdarúgó szövetség kommunikációs vezetője egy "antifasiszta terület" felirattal pózol borítóképén, fülig érő vigyorral.
