schmidt mária
Schmidt Mária: Ha nem hallgathatjuk meg a más véleményeket, akkor fölösleges demokráciában élnünk
Magyarországon sajtószabadság van, bármit le lehet írni a kormányról és tagjairól, bármikor lehet tüntetni – mondta Schmidt Mária, a Hetek című hetilapnak adott interjújában. A Terror Háza Múzeum főigazgatója az elhalasztott Európa jövője című konferenciáról úgy fogalmazott, hogy ha nem lehet meghallgatni más véleményeket, és meghívni más véleményen levő embereket, akkor fölöslegesek a konferenciák, sőt fölösleges demokráciában élni.
Szakmai kérdések helyett már személyeskedésről kezd szólni a Dózsa–Pruck-ügy
Immár bírósági szakaszban tart a Dózsa–Pruck-ügy, illetve annak egy része. Lehetett volna az egészből egy sima történészi polémia, ehhez képest sikerült az egész ’56-os emlékévet összekenni a felfújt botránnyal. A Közalapítvány és a 15 éven át vele szerződéses munkaviszonyban álló Horváth Miklós történész között is elmérgesedett a helyzet, egyre több részletre terjed ki a vita. Horváth Miklós a Magyar Nemzetnek adott legutóbbi interjújában maga az ügy helyett már Schmidt Mária vezetési módszerei kapták a legerősebb hangsúlyt, amire Tallai Gábor, a Terror Háza programigazgatója reagált.
Akkor kezdődhet el a 21. század, ha kimondhatjuk, mit akarunk
Közép-Kelet-Európa nyugtalan, szüntelen feszültségben áll a szintén nyugtalan Nyugat-Európával. Mindenki ideges a migránsválság miatt, az egyik azért, mert rá akarják tukmálni azokat az embereket, akikhez semmi köze, a másik azért, mert nem érti, hogy az egyik miért ilyen engedetlen. Ebből fakadóan egyre több minden idegesíti a feleket, akik merőben más válaszokat adnának a jelenkor kihívásaira. Közben sokan úgy érzik, hogy a politika teljesen eltávolodott az egyszerű emberek életétől, gondjaitól. Schmidt Mária Nyelv és szabadság című, új esszékötete érthetően egymáshoz kapcsolja azokat a jelenségeket, amelyek a feszültségek kiindulópontjai voltak az elmúlt évben, években. Rengetegszer ismételt szavak lepik be a közbeszédet, a könyvből pedig világossá válik, hogy miért ezek a szavak repkednek jobbról-balról, és hogyan függnek össze.
Schmidt Mária: Az Obama adminisztráció és Soros ideológiailag akarja kolonizálni Közép-Európát
A Terror Háza Múzeum főigazgatója szerint Barack Obama elnöksége alatt az Egyesült Államok elsősorban „ideológiai kolonizációt” kísérelt meg a közép-európai régióban, és ez a szándék egybeesett Soros György üzletember alapítványainak törekvésével.
Schmidt Mária: kultúrharcban vagyunk, értékharcok közepette
Interjút adott Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója, a Figyelő hetilap tulajdonosa Anne Applebaum történész-újságírónak, a Washington Post szerzőjének. Beszélgetésük azért is érdekes, mivel kettejüket barátság kötötte össze, az újságíró 2010-ben a Petőfi-díjat is megkapta. Az elismerést a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Közalapítvány alapította, amelynek egyik kurátora Schmidt Mária. A díjat azoknak ítélik oda, akik sokat tettek a közép-európai népek szabadságáért. Ugyanakkor Applebaum az elmúlt időszakban írt publicisztikái miatt - amelyek rendszeresen a magyar kormányt, illetve a régiót is támadták - ez a viszony valamelyest elhidegült. A teljes interjú holnap jelenik meg Schmidt Mária blogján.
Bayer Zsolt: „A liberális értelmiség nem létező ügyekért küzd, pedig csak szimplán hülyék és kretének”
A kulturkampf akkor is kulturkampf, ha egymással versengő emlékezetpolitikai narratíváknak hívjuk, bár ez utóbbi kétségtelenül civilizáltabb elnevezés, s mint olyan, sokkalta jobban megfelel a manapság elvárt PC-normáknak. Az Akvárium klubban ezúttal a jobboldali értelmiség legemblematikusabb tagjai, Schmidt Mária, Bayer Zsolt és L. Simon László ismertették egy pódiumbeszélgetés során, hogyan érdemes viszonyulnunk a történelemhez, amennyiben nem kívánunk része lenni a világon ciklikusan, időről időre végigvonuló baloldali hiszteronarratíváknak.
Terror Háza-kiállítás: száz éve indította útjára Lenin a világ legnagyobb tömeggyilkosságát, a kommunizmust
A Terror Háza legfőbb ereje, hogy képes valamit visszaadni a XX. századi diktatúrák elviselhetetlenül nyomasztó hangulatából. A múzeumban most megnyílt időszakos kiállítás abból a szempontból különleges, hogy ezen diktatúrák prototípusának létrejöttére emlékeztet. Azon első világháborús német titkosszolgálati akció dramaturgiai tetőpontjára, amelynek nyomán állami szinten ütötte fel a fejét a később fél Európát elborító, és máig kísértő kommunizmus. A kiállítást Schmidt Mária, a Terror Háza főigazgatója és Gulyás Gergely a Fidesz országgyűlési frakcióvezetője nyitotta meg.
“Hazudtunk reggel, éjjel meg este” - Újabb Pruck-ügyet hallucinált az Index és a 444
"Hazudik az Index és a 444" - írja a Facebook oldalán a Terror Háza. A múzeum azokra a cikkekre reagált, melyek arról szóltak, hogy "Schmidt Máriáéknak semmit nem sikerült eltalálni az 56-os plakáton" - ahogy azt az Index már a címben megfogalmazta.
Több száz rendezvényt tartottak október 23-ára emlékezve
Néhány tucattól tízezerig terjedt a résztvevők száma az 1956-os forradalom és szabadságharc emléknapján rendezett ünnepségeken, megemlékezéseken. Országszerte több száz rendezvényt tartottak október 23-ára emlékezve hétfőn, illetve az azt megelőző napokban.Ajánljuk még
Az energiahordozók és a teknőchús mellett a krumplisalátát is importáljuk – Szakértő Kormány S01E13
A rosszkor hozott jó döntéssel is gond van – Szakértői Kormány S01E14
Balhé Ausztriában: elismerte a bíróság a saría jog érvényesülését
Precedensteremtő lehet az ítélet, így az igazságszolgáltatás akár párhuzamosan is működhet nyugati szomszédunknál.
Magyar Péter felsorolt tíz olyan problémát, amelyet nem értett meg
