schmidt mária
Orbán: a szovjet uralom meg akarta semmisíteni a múltunkat és a kultúránkat
Megkezdődött az október 23-i központi ünnepség a budapesti Terror Háza Múzeumnál hétfő délután három órakor. Az eső és az ítéletidő ellenére tízezer ember gyűlt össze a Terror Házánál, ahol Orbán Viktor miniszterelnök mond beszédet. Az emberek megtöltik az Andrássy utat az Oktogontól a Vörösmarty utcáig.
Schmidt Mária Lázárnak: "Amíg Zoltai Gusztáv kezében a Sorsok Háza, addig nincs remény a megnyitásra"
Reagált a A Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány Lázár János legutóbbi Kormányinfón elhangzott, a Sorsok Házát érintő kijelentésére. A Sorsok Háza létrehozásának szükségességéről és fontosságáról a Kormány Lázár János javaslata alapján döntött még 2013 nyarán- mondta Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója pénteki közleményében.
Schmidt Mária: Horváth Miklós a saját tekintélyét döntötte romba a Dózsa-Pruck-ügyben
A Dózsa-Pruck-ügy soha nem az emlékévről szólt, hanem belpolitikai tudatállapotokról, arról, hogy sokakban, akár fiatal újságírókban is ott él sajnos a Kádár-rendszer, pontosabban a diktatúra kétpólusú fekete-fehér világképe - mondta a PestiSrácok.hu-nak adott interjúban Dr. Schmidt Mária történész, a Terror Háza Múzeum főigazgatója, az 1956-os Emlékbizottság társelnöke. Azon kérdésünkre, hogy mi a véleménye a Dózsa-Pruck-ügyben hibázó Horváth Miklós professzor azon állításáról, miszerint fél a retorzióktól, Schmidt Mária úgy válaszolt, "aki ilyet mond, az önmagát minősíti". Mondja meg nekem, mit gondolna egy szívsebészről, ha egyszer csak kiderülne, fogalma sincs, hány kamrája van a szívnek? - tette fel a kérdést a Terror Háza Múzeum főigazgatója. Nyomatékosította, Horváth Miklós saját tekintélyét döntötte romba, nem végezte el a munkát, melynek lényege, hogy be kellett volna gyűjtenie az összes rendelkezésre álló dokumentumot, végig kellett volna kutatnia az összes irattárat, levéltárat, archívumot, értékelnie és elemeznie kellett volna a begyűjtött információkat.
Schmidt Mária: 1989. június 16-án eltemettük a Kádár-rendszert - Videó és galéria az Egy szabad országért fesztiválról!
Nem az az érdekes, hogy 1989. június 16-án az állampárt a háttérben hogyan próbálta meghekkelni a rendszerváltást, hanem az, hogy mi történt aznap, hogy 1989. június 16-án eltemettük a Kádár-rendszert - jelentette ki a PestiSrácok.hu-nak Dr. Schmidt Mária történész, a Terror Háza Múzeum főigazgatója, az 1956-os Emlékbizottság társelnöke a pénteki Egy szabad országért fesztiválon. Schmidt Mária hangsúlyozta, 1989. június 16-án Orbán Viktor olyan beszédet mondott, ami minden mást elhomályosít. "Orbán Viktor a régióban elsőként mondta ki, hogy a szovjetek vonuljanak ki Magyarországról. Ez mindent megváltoztatott. Az, hogy őt nem vitték el és a téren nem vertek meg, vagy mészároltak le mindenkit, nyilvánvalóvá tette, hogy a Kádár-rendszernek vége van" - mondta Schmidt Mária. Szikora Róbert, az R-Go frontembere a fellépés előtt arról beszélt kameránknak: bárhol is járt a világban, mindenhol hallottak a magyar forradalomról, hogy micsoda srácok élnek, éltek ebben az országban.
A haladásnak álcázott utópiák ellen '56 hőseinek is meg kellett, és nekünk is meg kell küzdenünk
Az 1956-os forradalom hősei egy olyan rendszerrel szálltak szembe, amelynek nem önszántából lett része az ország, s amely „a nemzeti önazonosság megtaposásán, az állami önrendelkezés felszámolásán és az önbecsülést romboló társadalmi és gazdasági megalázáson és méltánytalanságon alapult” – hangsúlyozta az Országgyűlés elnöke az 1956-os emlékévet lezáró pénteki budapesti konferencián az Országházban. Wittner Mária egykori '56-os szabadságharcos egyenlőségjelet tett a kommunista és a globalista internacionalizmus közé, ahogy ezek hazai kiszolgálói közé is. Schmidt Mária, az Emlékév kormánybiztosa a haladás jelszavával az országra kényszerített utópiák ellen emelte fel a szavát, és az ítélkező 20. századból a gondolkodó 21. századba való megérkezés reményét fejezte ki.
Tudományos vita helyett politikai támadás – Lemondott az 56-os Emlékév történészszakmai vezetője
Lemondott megbízatásáról Prof. Dr. Horváth Miklós, az 1956-os Emlékév történészszakmai vezetője. Az 1956-os forradalom és szabadságharc történetének egyik első számú szakértőjeként jegyzett professzor volt az, aki Dózsa Lászlóként azonosította be az a sajtóban is sokat forgott fényképet a puskát cipelő fiúról. A Pázmány Péter Katolikus Tudományegyetem professzora, a Magyar Tudományos Akadémia doktora lemondását éppen arra a napra időzítette, amikor az Emlékévet bonyolító Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány Kuratóriuma meghallgatta Schmidt Mária főigazgató beszámolóját, amelyben a fénykép-ügyről is szó volt. Horváth Miklós azt állítja, ő elmondta volna, hogy szakmai tévedés történt, de a sajtót nem érdekelte.
’56-os emlékév: Hősöket és nemzeti történelemértelmezést a fiataloknak!
Már csak bő egy hét van hátra az 56-os emlékév hivatalos végéig, a programsorozat Nagy Imre újratemetésének évfordulóján, június 16-án zárul. Az emlékévről még 2015 októberében született döntés, most pedig a végéhez közeledve, Schmidt Mária kormánybiztos, az 1956-os Emlékbizottság társelnöke és Tallai Gábor, a Terror Háza programigazgatója egy sajtóbeszélgetésen összegezte az elmúlt bő másfél év eredményeit.
Schmidt Mária: Kohl és Adenauer hálás lenne Orbánnak, amiért lezárta a déli határt (PS-interjú!)
Az a megalázás, amit a magyarokkal és a lengyelekkel csinál Angela Merkel kormánya még nagyon-nagyon sokba fog kerülni a németeknek. Pedig Helmut Kohl és Konrad Adenauer hálás lenne Orbán Viktornak, amiért lezárta a déli határt és megmentette Németországot az invázió folytatásától - mondta a PestiSrácok.hu-nak adott nagyinterjúban Dr. Schmidt Mária történész, a Terror Háza Múzeum főigazgatója. Arról is beszélt: elolvasva, hogy mi ostobaságot összehordtak ellenünk az Európai Parlament határozatában, inkább legyünk büszkék rá, hiszen valójában nem találtak fogást Magyarországon. A világpolitika alakulásáról szólva kifejtette: Egy nagy átmenet közepén vagyunk, nem tudni, hogy ki kerekedik felül. A nyugati elit elvesztette a napirendformáló képességét és elvesztette az emberek szívét, bár botrányt még tud kelteni. Kérdésünkre, hogy írásaival miért igyekszik kijelölni a magyar politika irányát, Schmidt Mária leszögezte: "Gondolkozó és értelmező vagyok, nem politikacsináló. A migráció kérdésében ugyanakkor nem látok középutat: vagy megvédjük a külső határainkat, vagy vége a dalnak." A történész, aki az 1956-os Emlékbizottság társelnöke is egyben, beszélt az emlékév sikereiről is, megjegyezve, hogy a baloldali értelmiség a saját belügyeként akarja kezelni '56-ot és az ő narratívájukba holmi szabadságharcosok nem rondíthatnak bele. "Mi meg visszavesszük tőlük és visszaadjuk annak, akié: a magyar nemzetnek" - fűzte hozzá.
Ajánljuk még
Kimenekítik Szabó Tímeát, új küldetést kapott (FRISSÍTVE - SZABÓ TÍMEA REAKCIÓJA)
Vau vau – csaholta Magyar Péter a pórázról
Megvan az a kép, mikor egy öleb a gazdája lába mögé bújva úgy ugat a komondorra, mintha azonnal szét akarná tépni? Aztán, amikor elengedik a pórázt nagyon csendes vakkantásokra vált az a hangos "vau vau".
Kovászemberek és budapesti székelyek
Tündérország megint megajándékozott minket. Nem csak magam, hanem kollégáim nevében is mondhatom, hogy Székelyország mindig különleges helyet foglalt el a szívünkben.
Antifákat alkalmaz az MLSZ?
A labdarúgó szövetség kommunikációs vezetője egy "antifasiszta terület" felirattal pózol borítóképén, fülig érő vigyorral.
