schmidt mária
Rogán: A holokauszt nemzeti tragédiánk
Mi magyarok sosem feledhetjük el, ami történt, mert velünk történt, nemzeti tragédiánk a holokauszt – mondta Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter a holokauszt áldozatainak emléknapja alkalmából tartott megemlékezésen, vasárnap Budapesten. A Terror Háza Múzeum előtt Bernovits Vilma (1901-1944) vértanú hitoktatóra emlékeztek.
Hatvan éve megtanultuk, hogy csak propagandaeszközök vagyunk Schmidt Mária szerint
A magyarok és a szovjet megszállás alatt élő népek azt értették meg 1956-ban, hogy a Nyugat, különösen az Egyesült Államok "nem fog ügyük mellé állni, mert csak propagandaeszközként tekint rájuk" - mondta Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója, az 1956-os emlékév kormánybiztosa egy pénteki budapesti konferencián.
Schmidt Mária nyílt levelet írt Pruck Pál lányának
Schmidt Mária nyílt levelet írt Csőkéné Pruck Erikának, válaszul arra, hogy Pruck Pál lánya a 168 Órának küldte el a nyilvánosságnak is szánt levelét, amelyben felháborítónak nevezte az 56-os emlékbizottság figyelmetlenségét. Schmidt Mária válaszát változtatás nélkül közöljük.
Plakátba csomagolt lejáratás - Schmidt Mária szerint Dózsa László van az 56-os fotón
Posztkommunista ideológiai támadás sejthető a Dózsa László színművészt, 1956-os forradalmárt ábrázoló plakát körül kialakult botrány mögött. Az RTL Klub kapta fel nemrégiben a hírt, miszerint a fotó nem a művészt, hanem Pruck Pált ábrázolja, és ezt egy korabeli képaláírás is igazolja. Az 56'-os Emlékbizottság szerint ugyanakkor Pruck személye számtalan kérdést fölvet, például azt, hogyan kerülhette el a forradalom utáni megtorlást, ha neve képével együtt jelent meg a sajtóban. Mint közleményükben írják, Pruck Pálról annyit lehet tudni, hogy többszörösen büntetett, köztörvényes bűnöző volt, akit a Kádár-rendszer legelvetemültebb propagandistái (köztük Szabó László, a Népszabadság újságírója és a Kékfény műsorvezetője) visszatérően szerepeltettek a forradalom lejáratásának igazolására. Dózsa László ellen Eörsi László, az 1956-os intézet munkatársa is támadást indított nemrégiben a 168ora.hu portálon, kétségbe vonva a művész sorstörténetét. Kérdés ugyanakkor, hogy Eörsi miért burkolózott 26 éves hallgatásba Dózsa Lászlóval kapcsolatban, és miért tűrte eddig, hogy intézete asszisztáljon Dózsa László kitüntetéseihez. A szovjet kivégzőosztagot és az ávéhás verőlegényeket is túlélő Dózsa László portréját bemutató Nem vallott, eltemetve... című dokumentumfilmet ma vetítik a Pesti Srácok Emlékparkban.
Mindenki tanulja meg legalább egy 56-os hős nevét! - A Pesti Srácok Emlékpark megnyitója (videó!)
Szeptember 23-án pénteken nyílt meg a Pesti Srácok Emlékpark az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulója alkalmából Budapest VIII. kerületében, a Horváth Mihály téren. Schmidt Mária, az 1956-os emlékbizottság társelnöke a helyszínen tartott sajtótájékoztatón kiemelte: a megemlékezések legfőbb célja a köszönetnyilvánítás a forradalom és szabadságharc hőseinek.
"A magyar nemzet mindig a bátorság, a hazaszeretet és az összefogás szimbóluma lesz"
Ünnepi kitüntetéseket adott át hétfő este az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulója alkalmából Józsefváros polgármestere, Kocsis Máté. Budapest VIII. kerületének önkormányzata így tisztelgett azok előtt, akik hatvan éve - akár az életük árán is - szembeszálltak az elnyomó szovjetekkel. A budapesti kultúrintézetben tartott esten becsület, kereszt és díszpolgári címeket adtak át olyan személyeknek és intézményeknek, akik az 1956-os forradalom és szabadságharc hőseivé váltak vagy emlékének megőrzésén munkálkodtak. Többek között kitüntetést vehetett át Boross Péter volt miniszterelnök és Wittner Mária volt fideszes országgyűlési képviselő. Az eseményen beszédet mondott Schmidt Mária, az 1956-os emlékév kormánybiztosa, a Terror Háza Múzeum főigazgatója.
A félbehagyott rendszerváltás befejezése lenne ’56 győzelme
Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter a félbehagyott rendszerváltás befejezését véli ’56 örökségének – erről beszélt a szentesi megemlékezésen. Budapesten több helyütt tartottak megemlékezéseket, felszólalt Tarlós István főpolgármester, Schmidt Mária, az 56-os emlékév kormánybiztosa és Boross Péter korábbi miniszterelnök is.Ajánljuk még
Lengyel kísérettel érkezhettek az első migránsok Magyarországra
Névtelenséget kérő forrásunk kereste meg szerkesztőségünket azzal, hogy a jelek szerint minden félelmünk beigazolódott: máris elkezdték a migrációs paktum végrehajtását. Informátorunk szerint a kecskeméti légibázison ismeretlen gépek szálltak le, amelyekből közel-keletieket szállítottak ismeretlen helyre, méghozzá lengyel katonák kíséretében.
Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.
Ez az aszály nem természeti csapás, hanem a mi alkotásunk – Polbeat Piknik
Jobba Gabi színésznő tragikus élete és öngyilkossága – Kik „vették el tőle a levegőt”?
Jobba Gabi hatalmas csillaga volt a Kádár-rendszernek, Aczél egyik kedvenc írója, Gyurkó László is támogatta, valamint az az Erdős Péter, akinek az egyik kedvese volt. Mégis öngyilkos lett, tragikusan fiatalon, mindössze harminchat évesen. „Nincs több erőm ezzel a lelki nyomorúsággal élni és nem akarok tovább senkinek a terhére lenni” – írta utolsó levelében, míg Gyurkó arra célzott, valakik tönkretették, elvették tőle a levegőt. Mi történhetett? Tóth Eszter Zsófia történész tragikus életének és halálának járt utána.
