szent jobb
A Szent Jobb csodát tett, országjárásával újraegyesítette Magyarországot – Az újjáépült Ereklyeszállító Kocsi története (PS-VIDEÓ)
Szent István király halálának 900. évfordulóján, 1938-ban épült meg az a speciális ereklyeszállító vasúti kocsi, amellyel a Szent Jobb országjárásra indulhatott. A hívek, mint egy élő királyra, úgy tekintettek a Szent Jobbra, arra a kézre, amely az államalapítás idején a törvényeket hozta, a kardot forgatta, az országot védelmezte. Trianont követően ugyanakkor erőt adott a magyarságnak, amely abban bízott, hogy Szent István ereklyéjének országjárásával csoda történhet, és az ország ismét egyesül. Ez a csoda egy rövid ideig be is következett. PS-videó az Ereklyeszállító Kocsi országjárásáról, pusztulásáról és újjáépítéséről.
Erdő Péter: Szent István király sziklára építette országát és életét
"Első szent királyunk sziklára építette országát és életét, ez a szikla pedig maga Krisztus" – mondta Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek a Szent István-nap alkalmából megtartott ünnepi szentmisén, csütörtökön, a budapesti Szent István-bazilikában.
Szent István országlásának ünnepén bemutatkozott az ereklyeszállító vonat (FOTÓGALÉRIA)
A Vasúttörténeti Emlékparkban mutatkozott be az újjáépített Szent Jobb-ereklyeszállító kocsi, amelynek eredetije Szent István halálának 900. évfordulóján, 1938-ban indult országjárásra, és később a visszacsatolt területek nagyvárosaiba is eljutott. A kocsi a II. világháborút követően elpusztult, ugyanakkor a Szent Jobb országlását kísérő koronaőrök a rendszerváltásig őrizték az ereklyehordozással összefüggő ünnepségsorozat emlékét. Egyesületük évtizedig kereste a támogatókat, mire ügyüket 2010 után végül felkarolta a kormány, és megkezdődhetett a kocsi rekonstrukciója.
Lackfi János megmagyarázta, szerinte hogyan is kell olvasni a Szent Jobbról szóló, nagy felháborodást kiváltó versét (FRISSÍTVE!)
A valóságtól való elszakadás, a saját tévedhetetlenségébe vetett hit, illetve az "ezt én megtehetem" pszichózisa is vezethette Lackfi Jánost, amikor valamilyen, még nem analizált indíttatástól hajtva épp augusztus 20-án, államalapításunk ünnepén gyalázta meg újabb versével a Szent Jobbot. A József Attila-, illetve Janikovszky Éva-díjjal elismert költő, író a legendás folyóirat, a Nyugat kutatója, műfordító, tanár, a Nagyvilág és a Dokk.hu egyik alapító szerkesztője, a Magyar Írószövetség és a József Attila Kör tagja, valamint a Magyar PEN Club titkára. Lackfi mindegyik, a rendszerváltozást követő kormányzat alatt ünnepelt, kistafírozott sztárnak számított; tettére esetleges magyarázat lehet, hogy valamilyen szerepjátékba keveredett, amelyben Tóta W. Árpádot kell alakítania.
Homonnay megint az augusztus 20-i nemzeti ünnep ellen kampányol
Petíció indult a szabadaHang oldalon, amit két nap alatt már több, mint 23 ezeren írtak alá. A kezdeményezés egyik ötletgazdája a DK-közeli Homonnay Gergely, aki rendszeresen magyar és jobboldal-ellenes megnyilvánulásokkal jelentkezik. Legutóbb például a fideszesek koronavírussal való megfertőzéséről beszélt, de az augusztus 20-i megemlékezés különösen zavarhatja Gyurcsány kedvenc bloggerét: tavaly az államalapítás ünnepéről azzal emlékezett meg, hogy a Szent Jobb körmenet kapcsán gyalázkodott.
A DK-s Homonnay már most stresszel a keresztény körmenet miatt: nem is bírta ki gyalázkodás nélkül
A liberálisok egyik hazai kedvence, a korábban fideszes szomszédasszonya halálát kívánó homoszexuális aktivista, Homonnay Gergely mai bejegyzésében a Szent Jobb-körmenetet gyalázza. A macskáját istenítő férfi(nő) (még véletlenül sem akarnánk megsérteni nemi identitásában) közösségi oldalán különös érzékenységgel vette górcső alá az államalapítás ünnepe alkalmából megrendezésre kerülő körmenetet. Homonnay szerint a Szent Jobb-körmenet nem más, mint az, hogy "szoknyás férfiak, szar számokat énekelve" hurcolnak körbe egy mumifikált kezet, amiről annyit tudni, hogy egy férfié volt és "ezzel maszturbált és törölte a seggét".
Hamarosan elkészülhet az Aranyvonat másolata, amelyen egykor a Szent Jobb bejárta a Kárpát-medencét
Szent István halálának 900. évfordulóján, 1938-ban országjárásra indult a Szent Jobb, amely később a visszacsatolt területek nagyvárosaiba is eljutott az ünnepi alkalomra készített ereklyeszállító vonat, az úgynevezett Aranyvonat segítségével. Bár a második világháború végén titokzatos körülmények között eltűnt szerelvényből fényképeken és filmfelvételeken kívül semmi nem maradt, a Szent Jobb országlását kísérő koronaőrök a rendszerváltásig őrizték az ereklyehordozással összefüggő ünnepségsorozat emlékét, majd egyesületük évtizedig kereste a támogatókat, mire ügyüket 2010 után végül felkarolta a kormány. A Dunakeszi Járműjavítóban, ahol az eredeti Aranyvonat is készült, jelenleg a díszes ornamentikák felfestésére vár az ereklyehordozó kocsi replikája. A kocsi újraépítésének körülményeiről, múltjáról és jövőjéről Mészáros Balázst, a Nemzeti Múzeum szakértőjét, Szepessy Tamást, a Dunakeszi Járműjavító ügyvezető igazgatóját és Iványi András beszerzési igazgatót kérdeztük.Ajánljuk még