Pesti Srácok

A Szent Jobb csodát tett, országjárásával újraegyesítette Magyarországot – Az újjáépült Ereklyeszállító Kocsi története (PS-VIDEÓ)

Szent István király halálának 900. évfordulóján, 1938-ban épült meg az a speciális ereklyeszállító vasúti kocsi, amellyel a Szent Jobb országjárásra indulhatott. A hívek, mint egy élő királyra, úgy tekintettek a Szent Jobbra, arra a kézre, amely az államalapítás idején a törvényeket hozta, a kardot forgatta, az országot védelmezte. Trianont követően ugyanakkor erőt adott a magyarságnak, amely abban bízott, hogy Szent István ereklyéjének országjárásával csoda történhet, és az ország ismét egyesül. Ez a csoda egy rövid ideig be is következett. PS-videó az Ereklyeszállító Kocsi országjárásáról, pusztulásáról és újjáépítéséről.

Szent István király halálának 900. évfordulóját ünnepelte az ország 1938-ban, ezzel egyidőben Budapest otthont adott az eucharisztikus világkongresszusnak is. A kettős alkalomból amelyet kettős szentévnek is neveztek , az a döntés született, hogy a Szent Jobbot vasúton körbehordozzák az országban az erre az alkalomra készített, különleges díszítésű ereklyeszállító kocsival.

Fotó: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu
PestiSracok facebook image

A Szent Jobb 1938-as első országjárását követően 1939-ben és 1942-ben is útra kelt, utóbb a visszacsatolt területekre is. Az országjárás gesztusa a magyarság összefogását célozta: a visszaemlékezések szerint amerre a Szent Jobb járt, az emberek még a vasút mentén is letérdeltek és imádkoztak.

Fotó: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu

A hívek, mint egy élő királyra, úgy tekintettek a Szent Jobbra, arra a kézre, amely az államalapítás idején a törvényeket hozta, a kardot forgatta, az országot védelmezte. Trianont követően ugyanakkor erőt adott a magyarságnak, amely abban bízott, hogy Szent István ereklyéjének országjárásával csoda történhet, és az ország ismét egyesül. Ez a csoda egy rövid ideig be is következett.

Fotó: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu

A háború után az országnak szüksége volt működőképes kocsikra: korabeli visszaemlékezések szerint az ereklyeszállító kocsit is befogták, mert olyan nagy méretű volt az oldalajtaja, hogy például esztergapadokat el tudtak benne helyezni. A vagont vélhetően az oroszok elvitték, vagy elpusztították. 1945 után sem az alkalomról, sem az ereklyeszállító kocsiról nem lehetett nyilvánosan beszélni, ugyanakkor a családi emlékezet és a fényképek megőrizték jelentőségét. A rendszerváltás után újraalakuló Koronaőrség már a '90-es évektől szorgalmazta a kocsi újjáépítését, a Koronaőr Egyesület, a Budakeszi Kultúra Alapítvány, civilek és szakemberek összefogásának révén megkezdődhetett a vonat elkészítése a Dunakeszi Járműjavítóban, és 2020. augusztus 20-án adták át. A tervezés azért is tartott ilyen sokáig, mert el kellett dönteni, van-e értelme egy olyan műtárgyat rekonstruálni, amelyet eredeti formájában nagyon nehézkes lett volna közlekedtetni, így lényegében egy szoborjárművet hoztak volna létre. Végül az új kocsi alkalmas lett a közlekedésre.

Fotó: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu

Az ereklyeszállító vonat dicsőséges útjainak, kálváriájának, pusztulásának és újjáépülésének történetébe dr. Mészáros Balázs, a Magyar Nemzeti Múzeum projektmenedzsere, Nagy László hagyományőrző koronaőr, Járfás László hagyományőrző koronaőr, "koronaőr-leszármazott" és Schvéd Norbert, a Magyar Vasúttörténeti Park parkvezetője volt a segítségünkre. A videónkon látható korabeli színes felvételeket Bán Márton piarista szerzetes készítette, amelynek VHS-kópiában fennmaradt másolatát jelenleg a váci Tragor Ignác Múzeum őrzi. A videóban elhangzó idézeteket a Koronaőrség személyes hangvételű, kézzel írott emlékkönyvéből emeltük át, amelyet jelenleg a Hadtörténeti Intézet és Múzeum gondoz. Az archív fotókért köszönettel tartozunk a Magyar Koronaőr Egyesületnek, valamint Fialovits Béla korabeli üvegnegatívjaiért Egly Tibornak.

Vezetőkép: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu; Videó: László Petra/Susánszky Mátyás Pál

Ajánljuk még

Vajon minek és hogyan állított ki százegy kutyaútlevelet a határzár idején az állatorvosi praxisát szüneteltető Hadházy Ákos? - Frissítve: reagált Hadházy

Exkluzív 2021 március 23.
2020 januárja óta összesen száznál is több kutyának állított ki útlevelet Hadházy Ákos, a két pártot már elhagyó, jelenleg független országgyűlési képviselő, aki leadott vagyonnyilatkozata szerint hivatalosan szünetelteti állatorvosi praxisát – tudta meg a PestiSrácok.hu. A helyzet több szempontból is kínos: először is, az országgyűlési képviselők jogállásáról szóló törvény szerint parlamenti képviselő kereső tevékenységet nem folytathat, még ha valamilyen szellemi tevékenységet végez is, azért pénzt nem fogadhat el. A kisállat útlevél kiállítása azonban nagyon is pénzbe kerül, az okmányt kiállító állatorvos is kötelezően fizet ezért a kamarának. Ha saját cégen keresztül jutna a tevékenysége ellentételezéséért pénzhez egy honatya, azt is be kell jelentenie az Országgyűlés elnökének. Csakhogy Hadházy Ákos – úgy tudjuk – nem ezt jelentette be, hanem az ellenkezőjét, hogy szüneteltetni a praxisát. Mellesleg ezt saját kézírással is leírta és ellenjegyezte, a vagyonnyilatkozatában. Ha mindez nem lenne elég, még egy kérdés felvetődik: mégis kinek, kiknek és miért állít ki valaki több mint száz kutyaútlevelet a koronavírus-járvány kellős közepén, amikor szinte az egész világ zár alatt van és az emberek sem utaznak. Cikkünk megjelenése után válaszolt kérdéseinkre Hadházy Ákos, aki a tőle szokásos diktatúrázás, orbánozás, fideszezés mellett elárulta: annyira szeret állatokat gyógyítani, hogy ingyen is megteszi, sőt, a jelek szerint az útlevelek kiállításakor szívesen megfizeti a kötelező illetéket is. A képviselő válaszát kérésére változtatás nélkül közöljük.

Nincs kezelhetetlen gyerek, csak meg kell tanulnunk nevelni – PS-interjú Beszédes Henrietta gyermeknevelés-specialistával

Exkluzív 2021 december 29.
Nem vagy rossz anya, és nincs olyan, hogy kezelhetetlen gyerek – vallja Beszédes Henrietta gyermeknevelési specialista. A kétgyermekes fiatal édesanya egészen új szemléletmóddal dönti le a sztereotípiákat és győz meg arról, hogy minden sokkal egyszerűbb a megoldás gyermeknevelési nehézségeinkre, mint eddig hittük. A legfőbb probléma, hogy senki sem mondja meg, tanítja meg, hogyan kell gyermeket nevelni, mi egyáltalán az, hogy nevelés – azt hisszük, ennek ösztönből kell jönnie. Találunk ugyan garmadával könyveket nevesebbnél nevesebb gyermekpszichológusok, szakemberek tollából, csak éppen a gyakorlatban valahogy nem úgy működnek a dolgok. Jön a patthelyzet, a mindennapos harcok és az önvád: nekem ez nem megy, rossz anya vagyok. Az sem túl nagy segítség, hogy oly könnyen ragasztanak bélyegeket a gyermekekre, mondják ki speciális nevelési igényűnek, nehezen kezelhetőnek, mert egyszerűen nem illik bele az átlagosba, a megszokottba, mert valamiért más. A megélt és ránk zúdított problémák özönében aztán a legfontosabbra figyelünk egyre kevésbé: hogy ki is az a gyermek, akit nevelünk, mit gondol, mit akar és miért, mi az, amitől egyedi, amitől különleges. Beszédes Henrietta szerint éppen ez lenne a lényeg és a kulcs az egyszerű neveléshez: látni, érteni és kibontakozni hagyni azt a másik emberi lényt, aki ránk bízta az életét, de attól az még az övé. Heni televíziós riporterből lett gyermeknevelési specialista. Édesanyaként és kommunikációs szakemberként jött rá, hogy a nevelés legfőbb eszköze pontosan az, amit a munkájában nap mint alkalmaz: a kommunikáció, a megértés és együttműködés.