szovjetunió
Borvendég Zsuzsanna a PS-nek: Az USA már jóval a rendszerváltoztatás előtt felismerte a Magyarországban rejlő üzleti lehetőségeket – Ferkó Dániel kérdez (Videó)
Már a ’80-as évek elején elkezdődött az a folyamat, amely az USA kelet-európai térfoglalását jelentette. Magyarországgal speciális céljuk is volt. Először a gazdasági térhódítást készítették elő, kihasználva, hogy Magyarország a térségben kivételként nem protekcionista gazdasági rendszert működtetett - állítja Borvendég Zsuzsanna történész, a Magyarságkutató Intézet munkatársa. A ’80-as évek második felétől aztán a politikai, kulturális gyarmatosítás is megkezdődött. Ebben tevékeny szerepet játszott a CIA, akit akkoriban Mark Palmer nagykövet képviselt Magyarországon, ugyanakkor a rendszerváltáskor más titkosszolgálatok is rendkívül aktívak voltak hazánkban - mondja Borvendég Zsuzsanna. Mindez azonban már egy régóta tartó folyamat záróakkordja volt, hiszen a '60-as évektől megkezdődött a kapcsolatfelvétel a kádári Magyarország és az USA között. Az olyan üzletemberek, mint Cyrus Eaton, Armand Hammer célul tűzték ki, hogy a szocialista blokkban a Szovjetunió után Magyarországon is megvetik lábukat, így a kommunista rendszer összeomlása után előnybe kerülhetnek versenytársaikkal szemben. Részletek a videóban!
Borvendég Zsuzsanna sorozata: Nem először zsarolnak minket az olajjal
Háború, embargó és szankció: három fenyegető és nyugtalanító szó, amelyek az elmúlt egy évben betöltötték a közbeszéd tereit. Energiaválság, nehezen kibogozható érdekek és ellentétek, háttérben zajló és rejteni kívánt együttműködések. Hírek, amelyek csak a köznyugalom megzavarására alkalmasak, de arra nem, hogy valamiféle kibontakozás reményét keltsék az emberekben. Nincs új a nap alatt.
Babucs Zoltán a PS-nek: Hagyjuk már a mítoszokat, nem igaz, hogy a magyar katonákat feláldozták a Don-kanyarnál – Ferkó Dániel kérdez (Videó)
Számos mítosz, tévhit kering a történettudományban és a köztudatban a doni katasztrófáról. Például, hogy több mint 100 ezer magyar katona azért halt hősi halált az orosz fronton, mert gyenge volt a fölszerelése; egy másik agyonsulykolt érv, hogy a magyar honvédeket feláldozták a Donnál. Gyakran elhangzik az is, hogy Jány Gusztáv, a 2. magyar hadsereg parancsnoka egyértelműen negatív szereplője a történetnek az általa kiadott parancs miatt, holott Jány inkább tragikus hős – állítja Babucs Zoltán hadtörténész, a Magyarságkutató Intézet vezető kutatója. Nem igaz az sem, hogy az orosz frontra kiküldött második magyar hadseregbe kizárólag paraszti származású magyarokat, zselléreket soroztak be; a középosztály, illetve az úri osztály színe java is ott harcolt a Don-kanyarban, számosan közülük elestek – osztja meg legfrissebb kutatásait Babucs Zoltán. A történész hozzáteszi, még mielőtt teljesen erőt venne rajtunk a gyász, amikor a Don-kanyarban elesett magyar katonákra gondolunk, azért szögezzük le: majdnem 70 ezren hazatértek a frontról. A Ferkó Dániel kérdez-ben tévhitek helyett őszintén beszélünk mindarról, ami a második világháborúban a Don folyónál történt a második magyar hadsereggel.
Alkoholista, idegbeteg TSZ-elnökök a kádári diktatúra mérlegén - Ferkó Dániel kérdez (Videó)
Egy, a ’80-as években született felmérés szerint a TSZ-elnökök 80 százaléka szorult állandó orvosi ellenőrzésre, sokuk pszichiátriai kezelés alatt állt. Nem bírták az azzal járó nyomást, hogy egyfelől meg kellett felelniük a kommunista vezetésnek, másfelől többször azokat az embereket nyomorították meg, akik közül ők is érkeztek. Alkoholista, idegbeteg TSZ-elnökök, megnyomorított és kisemmizett kulákok és kisparasztok szegélyezték a puhának mondott kádári diktatúra útját. Sorsukról sokszor olyan káderek döntöttek, akik vajmi keveset értettek a gazdaságirányításhoz, ám Moszkvában rendkívüli módon bíztak bennünk. Ilyen volt Rákosi hű szövetségese Gerő Ernő, akiről kevesen tudják, hogy rengeteg tárcát irányított. 1945 után felelt az ország közlekedésének újjáépítéséért, a tervgazdaságért, az ellátásért. Ez utóbbi az 1950-es évek elején már igencsak akadozott, jóformán a fél ország éhezett. Később szemforgató módon a szovjet elvtársak felelősségre vonták Gerőt a hibákért. Mire ő úgy reagált, hogy csak azt tette, amit szovjet vezetők kértek tőle. Részletek a Bank Barbarával, a Nemzeti Emlékezet Bizottság tagjával készült videóban!
Borvendég Zsuzsa sorozata: A prágai tavasz
1968-ról legtöbbünknek a prágai bevonulás jut először eszébe. Kádár kérdés és kétség nélkül teljesítette a szovjet parancsot és irányította a magyar katonákat a szomszédaink ellen, miközben a magyarok többsége összeszorult gyomorral figyelte a híreket, hiszen nem sokkal korábban mi is átéltük, ahogy szabadságunkat sárba tiporták a kíméletlen lánctalpak. Arról azonban kevesen tudnak, hogy Magyarország nem pusztán katonai segítséget nyújtott ekkor a megszállóknak, hanem politikai háttérmunkában is sokat tett azért, hogy a szovjet típusú rendszer szilárd maradjon Csehszlovákiában.
GeoRGpolitika – Gorbacsov és a nizzai terrorista (PS-videó)
Orbán Viktor lerótta tiszteletét Michael Gorbacsov ravatalánál. A Szovjetunió utolsó vezetője megosztó személyiség volt – vannak, akik szerint hibát követett el a „szovjet birodalom” szétesésének beindításával, Németországban viszont nagyrészt neki köszönik a német újraegyesülést és a berlini fal leomlását. Nyolcan állnak ma a bíróság elé a nizzai gázolásos merénylettel kapcsolatban. A 2016-ban elkövetett terrortámadásban 86-an vesztették életüket. A fegyvert beszerző gyanúsítottra életfogytiglani börtön vár, a másik két vádlottra 20 év. Ritka felvétel a híres Wagner csoportról, az orosz magánhadseregről.
Az utolsó cár, akit főtitkár elvtársnak szólítottak
Gorbacsov nyugati sztárolása tulajdonképpen már jóval a bukása előtt megkezdődött, olyan haladó ikon lett, aki ugyan a gonosz birodalmából érkezett, de jött vele minden jó, ami csak lehet a szocializmusban és a kommunizmusban, a Sztálin személyiségének negatív vonásaiból következő rossz dolgoktól meg már rég megszabadult.
Schmidt Mária: I love Gorbacsov
A rettegett szovjet birodalom élére emberarcú vezető állt. És akart valamit. Azt hitte, abban bízott, hogy a kommunista rendszer megreformálható, sőt azt remélte, hogy majd ő lesz az, aki megreformálja, vagyis modernizálja az egyre palástolhatatlanabb működési zavarokkal küszködő Szovjetuniót - írja a Terror Háza Múzeum főigazgatója a Szovjetunió egykori elnökének emlékére.
Ajánljuk még
"Végre arról beszélünk, aminek értelme van!" - Itt a nagy kibeszélő Polbeat!
Pócs János a Polbeatben: az MSZP-s maffia a Tisza Pártban él tovább
Schiffer András a Polbeatben - Hogyan tovább?
Rabok legyünk vagy szabadok? - Halkó Petrával, az új könyvéről beszélgetünk a csütörtöki Polbeat-felvételen
A szabadságelvűségünk magyar? Volt-e valaha szabad a magyar nemzet, vagy mindig is a nemzetközi ideológiák társadalomátalakító kísérleteinek terepeként szolgált? A rendszerváltoztatás idején, 1989–1990-ben valóban visszaszereztük a szabadságunkat vagy csak egy illúziónak, esetleg egy átverésnek estünk áldozatul? Halkó Petra, a XXI. Század Intézet vezető elemzője Rabok legyünk vagy szabadok? című könyvében ezekre a kérdésekre keresi a választ, Stefka István és Huth Gergely pedig ezeket a témákat feszegeti majd a Polbeat következő, június 12-i, csütörtöki nyilvános felvételén, melyre ezúttal is az R56 Gasztrosörözőben kerítünk sort. Természetesen nem némi, hanem sok aktualitással fűszerezve, mert a szabadságharcosok és hazaárulók vetélkedése - sajnálatosan - örök!
