szovjetunió
Vlagyimir Putyin: nem ismétlődhet meg a szovjet évek politikai elnyomása
Nem ismétlődhet meg a szovjet évek politikai elnyomása Oroszországban - jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz államfő az elnöki emberi jogi tanács hétfői moszkvai ülésén.Teljesen irrelevánsak Putyin ’56-ra vonatkozó szavai
Bevallom, többször is utána kellett nézzek a hírnek, annyira nem tűnt hihetőnek. Vagy tán nem is az elhihetőségével voltak fenntartásaim, hanem az időzítéssel. Vagy akármivel, alles zusammen. Történt ugyanis, hogy Putyin a minap bejelentette, hiba volt annak idején a Szovjetuniónak megszállnia Csehszlovákiát és Magyarországot.Borvendég Zsuzsanna sorozata: A Szovjetuniónak 1989-ben már nem volt sem ereje, sem érkezése beleszólni a magyar határnyitásba
1989. szeptember 10-én megnyitották az osztrák–magyar határt a keletnémet menekültek előtt. Horn Gyulát mai napig hősként ünneplik emiatt a nyugati haladárok, holott mindez a szovjet blokk összeomlásának szükségszerű velejárója volt és nem egy ember kimagasló teljesítménye. A határnyitáshoz vezető események ráadásul hónapokkal (sőt, évekkel) korábban kezdődtek. Folytatjuk a múlt héten elkezdett történetet.Borvendég Zsuzsanna sorozata: Teljes a kudarc? A kommunisták akkor sokkal nagyobb méretekben megcsinálják újra! – A gyapottermesztés magyarországi története (II. rész)
1948-ban megérkezett az ukáz: Magyarországból gyapottermelő „nagyhatalmat” kell varázsolni. Az első egy-két évben a déli, napos területeken próbálkoztak a termesztéssel, de 1951 tavaszán olyan határozat született, amely minden képzeletet felülmúlt. A minisztérium négy északi megyében – Komárom, Nógrád, Borsod-Abaúj és Szabolcs-Szatmár – is beállította a tervbe a gyapottermelést. Nógrádban 10 holdon próbálkoztak a melegigényes növény termesztésével, de – nem fogok meglepetést okozni – egyetlen grammot sem sikerült betakarítani.Borvendég Zsuzsanna sorozata: A „haladás” már a kommunista időkben is együtt járt az elmebajjal és a végtelen agresszív butasággal – A gyapottermesztés magyarországi története (I. rész)
A bolsevik ideológia meghirdette a természet leigázásának programját. Már a múlt héten olvashattak Liszenko ámokfutásáról, de érdemes arról is pár szót ejteni, hogy ennek az áltudományos maszlagnak milyen konkrét következményei lettek idehaza. 1948-ra a Szovjetunió újra súlyos élelmiszerhiánnyal küzdött: a második világháborús veszteségek után gyors megoldásra volt szükség.Magyar sors: mindig a hódítóval szemben
Mi a közös a tatárjárásban, a törökdúlásban és '56-ban az esztelen vérfürdőn túl? Hát az, ahogy a magyar nép viselkedett. A kettő persze nem független egymástól, az összefüggésekből viszont olyan dolgok is kirajzolódnak, amelyekről nem szoktunk beszélni, pedig érdemes. Milyenek vagyunk mi, magyarok, és miben lehetünk jobbak a történelmünkből tanulva? Becsüljük meg, hogy nekünk van olyanunk!Zelenszkij szerint Putyin egyértelmű célja a Szovjetunió visszaállítása
Ukrajnán kívül más országot is meg akar szerezni Vlagyimir Putyin orosz elnök Volodimir Zelenszkij ukrán elnök meglátása szerint – írta meg az Unian.Orosz? Szovjet? Ukrán? – secko jedno
Nos, nem akarok ezzel senkit sem megsérteni. Tiszteletben tartom a nemzetiségüket. Hiszen azért van különbség az orosz, a szovjet és az ukrán emberek között. Persze ez olyan, hogy megsértődnénk-e, ha az erdélyit – ebbe beleértem a szászt, később a románt, vagy a székelyt, a csángót – nem tartanánk az összmagyar kultúra részeinek. Hiszen a több ezer éves együttélésünk, a kultúránk, a nyelvünk, a genetikai eredetünk, a történelmünk, ha időnként külön is vált, mégis minden, ami történt itt velünk a Kárpát-medencében, az a közös magyarságunkat, a magyarságérzést erősítette máig.Kocsmai igazságok – A győzelem napja, avagy miért szeretik jobban a németek Sztálint, mint Putyint?
Ma van a győzelem napja, amikor a szövetségesek és a nagy Szovjetunió legyőzte a náci Németországot. Érdemes felidéznünk, hogy a harmadik birodalom legyőzéséhez az USA, a Szovjetunió, az Egyesült Királyság és még sok kisebb ország együttes ereje kellett. Ahogy azt is, hogy Oroszország szinte mindig a nyugati hatalmak valamelyikének szövetségese volt, amikor azok egymás ellen háborúztak. Talán először fordul elő, hogy egy olyan valódi háború dúl, amelyben egész Európa, na és persze az USA egységesen áll szemben Oroszországgal. Ez valamelyest a hidegháború idején is így volt persze, de akkor az orosz hódítás határai valahol Németország közepén és Ausztriánál húzódtak. Az meg az évszázad vicce, hogy a szovjet zászlót ki lehet tenni a németeknél, de az oroszt nem.Ajánljuk még

















