templom
Vidéken a legtöbb egyházmegyében újra tartanak nyilvános szentmisét
Vidéken a legtöbb egyházmegyében - szigorú előírások betartásával - újra tarnak nyilvános szentmiséket, az Esztergom-Budapesti és a Székesfehérvári Egyházmegyében, valamint a Váci Egyházmegye Pest megyei területén továbbra sem. A hétfőn életbe lépő, a koronavírus-járvány miatti korlátozásokat vidéken enyhítő, Budapesten és Pest megyében fenntartó kormányrendelet megengedi a vallási szertartások tartását, ugyanakkor a védőtávolság megtartását előírja a szertartásokon is. A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia korábban arról tájékoztatott, hogy a nyilvános szertartások engedélyezéséről a megyés püspökök döntenek.
Továbbra sem tartanak istentiszteleteket a reformátusok
A Magyarországi Református Egyház (MRE) zsinatának elnökségi tanácsa arra kéri a református gyülekezeteket és lelkipásztorokat, hogy továbbra se tartsanak nyilvános istentiszteleteket- tájékoztatta az MRE kommunikációs szolgálata hétfőn az MTI-t.
A Srí Lanka-i terrortámadás több száz áldozatára emlékeztek kedden
Az egy évvel ezelőtt, tavaly húsvét vasárnap elkövetett iszlamista merényletsorozat áldozatairól emlékeztek meg kedden a Srí Lanka-iak, de a járványügyi kijárási korlátozás miatt mindenki a saját otthonában. Malcolm Randzsith bíboros, Colombo érseke, a helyi katolikus egyház feje arra kérte a papokat és a híveket, hogy gyújtsanak gyertyát és imádkozzanak az áldozatokért, a szinte egyidejű támadások időpontjában pedig szólaljanak meg a harangok, és mindenki kétperces csenddel emlékezzen.
A járvánnyal dacolva templomba ment Fehéroroszország elnöke a korlátozást bírálva
A koronavírus-járvánnyal dacolva vasárnap templomba ment Fehéroroszország elnöke az ortodox húsvétot ünnepelni és bírálva a korlátozó intézkedéseket.
Nem lesznek nyilvánosak a misék, de több liturgiát online közvetítenek
Nem zárják be a hazai katolikus templomokat, de vasárnaptól nem lesznek nyilvános liturgiák a koronavírus-járvány miatt, a temetéseket egyszerű formában, röviden kell megtartani. Több helyről online közvetítik a miséket - közölte a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) kedden az MTI-vel.
Lángra lobbantották a keresztény templomot a svéd no-go zónában
Felgyújtottak egy templomot a svédországi Uppsala városában a no-go zónaként ismert Gottsunda negyedben, ahol a lakosság felét már a bevándorlók adják. Egyelőre nincs gyanúsított, és még nem tudni, hogy keresztényellenes indíttatásból lobbantották-e lángra a szakrális épületet.
A gyújtogatás sem kizárható – Leégett az erdélyi Héderfája református templomának haranglábja
Szombat hajnalban leégett a Maros megyei Héderfája református templomának haranglábja – közölte a Székelyhon portál. A gyújtogatás gyanúját erősíti, hogy ismeretlenek két korábbi alkalommal sikertelenül próbálták felgyújtani a haranglábat.
Magassarkúban ábrázolja Jézust a legújabb svéd LGBTQ-barát oltárkép
Újabb LGBTQ-barát oltárképet raknak fel a svédországi Szent Pál-templomban, miután az előzőt azért kellett levenni, mert a transzneműek felháborodtak, hogy őket bizony túl negatív színben tüntetik fel a nemrég felapplikált „alkotáson”. Az új kép természetesen szintén nem éppen keresztény-konzervatív, hiszen ezúttal Jézust ábrázolják rajta magas sarkú cipőben, transznemű emberekkel körülvéve, az Utolsó Vacsora mintájára.
Szét akarják forgácsolni a magyarságot, de megmaradunk és védjük a hitet – Felszentelték a felújított oklándi templomot (PS-videó és képgaléria!)
Hálaadó ünnepséggel, magyar és erdélyi közjogi és elöljáró egyházi méltóságok részvételével szentelték fel tegnap Székelyföldön, a Hargita megyei oklándi unitárius templom felújított épületét és megújult környezetét. Az ünnepségen és hálaadáson mások mellett Kövér László, az Országgyűlés elnöke, Bálint Benczédi Ferenc, a Magyar Unitárius Egyház püspöke és Kelemen Levente, az oklándi unitárius közösség vezetője és lelkésze, a templomfelújítás megálmodója is ünnepi beszédet mondott. Kövér László beszédében arra emlékeztetett, hogy a demokrácia a kereszténységnek köszönheti létét. "A demokrácia vagy keresztény lesz, vagy nem lesz. Egy keresztényellenes demokrácia olyan karikatúra lesz, ami vagy zsarnokságba, vagy anarchiába süllyed. Értelmes hit és hívő értelem nélkül Európa a jövőben elveszítheti önmagát, érdemes tehát jelenkorunkban is mindenkinek odafigyelnie és tanulnia az erdélyi unitáriusoktól" – mondta Kövér László. Bálint Benczédi Ferenc hangsúlyozta: a magyarokat, a magyarságot és így a székelységet is oly sokszor akarták szétforgácsolni, de mindig megmaradtunk és bizonyítottuk, van erőnk földet, örökséget, hitet védeni, és dolgozni Isten világáért.
Ajánljuk még
Vérrel írt üzenet, fegyverarzenál, eltévedt lövedék – Fokozódik a feszültség a déli határnál
Tovább súlyosbodott a helyzet a déli határunk szerb oldalán azóta, hogy Az Akta bemutatta a terrorista embercsempész bandák táborait, akiknek az egymással folytatott háborúja a helyi magyarok életét veszélyezteti. Ahogy riportunkban bemutattuk, afgán és észak- afrikai terrorista csoportok tanyáznak a Szabadka környéki erdőkben, sorozatlövő, gránátvető fegyverekkel és gránátokkal ellátva, és most már naponta vannak tűzharcok, lőnek és robbantanak, gyakran a lakóházak közelében. Ezek a bandák szervezik a napi több száz, Zágrábból a Délvidékre érkező illegális migráns továbbjuttatását. Az elmúlt napokban fokozódott az amúgy is tarthatatlan helyzet. A lövöldözések maradványait, lőszerhüvelyeket néhány tíz méterre a határtól százával találni – már a határon lőnek, miközben 300–400 fős csoportok invázióját irányítják neki a kerítésnek. És már nem létráznak: végigvágják a kerítést, azon tuszkolják át az embereket az akciót fegyveresekkel fedező embercsempészek. A PestiSrácok.hu számos exkluzív felvételt kapott a terroristákról és a felkutatásukra irányuló akciókról. Megtaláltuk a TikTokon az embercsempész bandák egymásnak szóló hadüzeneteit, különböző üzenetekkel ellátott videóit. Ezek a felvételek is jól mutatják, hogy elit terrorista csoportok háborúja dúl az embercsempész piacért, illetve területekért. A BIRN balkáni oknyomozó portálnak pedig a csoportok vezetőit is sikerült beazonosítania, és belső informátoraik által a területfelosztási harcok eseményeit is feltérképezték. Hat hónapon át tartó kutató-elemző munkájukból az is kiderül, hogy a marokkói és afgán bandák háborújához főleg Koszovóból albán bűnözői körök biztosítják a fegyvereket, méghozzá igencsak borsos áron.
A Közel-Kelet következő időzített bombája: a kurdok
A Közel-Keleten gyakran összefolyik a külpolitika és a belpolitika, a vallási, etnikai és persze gazdasági érdekek mentén kitörő konfliktusokban sokszor követhetetlen, hogy ki kivel van és miért. Ebben az örök háborús térségben a híradásokat napok óta uraló Törökország az egyik legerősebb játékos. Most a puccs a húzótéma, ám Erdoğan elnök külföldön és belföldön egyaránt olyan aktív politikát folytat, hogy mindig történik valami az országával. Van azonban valami, amin mindig megakad a törökök szeme, bármelyik közel-keleti szomszédjuk felé néznek: a kurdok. A török-szír-iraki-iráni határvidéken élő 30-40 milliós lélekszámú népnek nincs saját állama, ez pedig olyan feszültségeket szül folyamatosan, hogy akár ők lehetnek a jövőbeli híradók főszereplői.
Kovács Bendegúz is meghívót kapott Marco Rossi újoncokkal teletűzdelt keretébe
Kihirdette a június elején sorra kerülő két felkészülési meccs keretét Marco Rossi.
Magyar Péterék „tiszta hangja”, avagy éppen csak a lényegről hallgat a logikai bukfencektől hemzsegő Tisza-brosúra
Több, mint tanulságos olvasmány a Tisza Párt aktuális brosúrája
