twitter
Berágtak a techcégek a brit komcsikra, és most fontolgatják a kivonulást az országból
Vannak olyan országok, ahová csak sokkal később érkezik meg mindig a fejlődés, a haladás és a normalitás szele. Na, ilyen az Egyesült Királyság, ahol a látszólag áttörhetetlen vörös kommunista buborék mögött még mindig olyan kis aljasságokon törik a fejüket, mint az úgynevezett Online Safety Act, ami bár nagyon törődően és cukin hangzik, valójában az egész a cenzúráról szól. Meglepő, mi? Nos, emiatt úgy tűnik, hogy a nagy techcégek – amelyek már Trumpban és a szólásszabadságban hisznek, és megszüntették a transzneműeknek fenntartott WC-ket is – azt fontolgatják, hogy kivonulnak az országból. Ez már nekik is sok, ami ott megy. Az újságíró, a milliárdos, és a világ különös megmentése
Teljesen másról akartam írni, de éppen nézegetem Elon Musk mémjeit, amik arról szólnak, hogy esetleg megvenné az MSNBC-t, és persze nézem az ezzel kapcsolatos balos hisztériát, ami nagyon szórakoztató. Pedig állítólag csak egy poén az egész. Vagy nem? Aki nem látta volna, Musk a napokban egy “vicces” posztban tényleg megkérdezte, hogy mennyibe kerül a csatorna, ami egyébként saját hibájából pénzügyi és morális csődben van, mert annyira túltolták a szivárványkommunizmust, hogy már senki nem kíváncsi rájuk. És ha emlékszünk, valami nagyon hasonló dolog történt a Twitterrel annak idején ("hála" neked, Jack Dorsey), mármint az, hogy az is kommunista volt, és Elon Musk megkérdezte, hogy „mennyibe kerül”. Aztán nem sokkal később meg is vette. De eszébe sem jutott volna megkérdezni akkor, hogy „mennyi az annyi”, ha egy újságíró nem viccelődik (talán pár sör után) azzal, hogy „ha ennyire tetszik, akkor vedd meg”. Ez a kis vicces szóváltás meg tulajdonképpen most úgy néz ki, hogy megmentette a nyugati világot, vagy talán elhalasztotta egy kicsit a pusztulását. És tulajdonképpen ennek az újságírónak köszönhetjük, még akkor is, ha ez nem így kerül majd be a történelembe. Váljanak-e el azok a párok, akik nem ugyanarra szoktak szavazni? – The Right Brothers
Mivel az elkövetkezendő négy évben Donald Trump választási győzelméről fogunk beszélgetni, ezért meg sem próbáltunk olyan témát hozni, ami nem ezzel kapcsolatos. Viszont igyekeztünk szórakoztatóak maradni, így arról beszélgettünk, hogy hogyan menekülnek a Twitterről (X) azok, akik szerint most már tényleg megszűnt a szólásszabadság, vagyis inkább annyira nagy a szólásszabadság, hogy még a jobboldal is elmondhatja a véleményét, ami diktatúrát jelent. Valami ilyesmi. De vajon jó-e ha az ember egy olyan véleménybuborékban mondja el a véleményét, ahol mindenki egyetért? Nem jobb vitázni, és megpróbálni meggyőzni a másikat? Ennek kapcsán szóba került a házasság is: vajon tud-e két ember együtt élni, akiknek nem egyezik a politikai v élményük? Jelenti-e ez azt, hogy máshogy látják a világ alapvető kérdéseit?