vezető
Orbán: A járvány miatt szükség lesz újabb tiltó intézkedésekre
A legnagyobb veszély továbbra is a koronavírus-fertőzés behurcolása, ezért szükség lesz újabb tiltó intézkedésekre – mondta Orbán Viktor kormányfő a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában. A miniszterelnök beszélt még az induló tanévről, a gazdasági tervekről és a geopolitikai helyzetünkből adódó problémákról is.
Kövér: Kinek a szivárványos, kinek a székely zászló
A nagyhatalmi érdekek ütközőzónájában található Magyarország érdeke, hogy egyfajta békés, nyugodt, építő egyensúly alakuljon ki a világban – mondta az Országgyűlés elnöke csütörtökön, a Hír TV Magyarország élőben című műsorában.
Potápi: Csak úgy maradunk meg magyarnak, ha egymásnak vetjük a hátunkat, mi, magyarok, szlovákok, lengyelek és csehek
Csak azok a nemzetek maradnak meg, állnak ellen a történelem viharainak, amelyek képesek önállóságukat és szabadságukat megőrizni – jelentette ki Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára a felvidéki Révkomáromban, ahol beszédet mondott a nemzeti ünnep alkalmából tartott rendezvényen.
Itt van, mit mondott Orbán Viktor az Összetartozás emlékhelyének átadásán (PS-videó+galéria!)
Száz évvel a világháborús vereség és a trianoni diktátum után "a túlélés bajnokaiként állunk az európai történelem színpadán", nincs a világon egyetlen nemzet sem, amely kibírt volna ilyen száz évet – mondta Orbán Viktor miniszterelnök az Összetartozás emlékhelyének átadásán, csütörtökön, Budapesten.
Augusztus huszadika nem születésnap, hanem örökség
Magyarország születésnapja – halljuk rendszeresen a könnyen értelmezhető, ám némileg felületes örvendezést, pedig a valóság ennél is menőbb. A legtöbb európai ország XIX. vagy XX. századi függetlenné válást, egyesülést, az alkotmány napját, esetleg a török alóli felszabadulást ünnepli születésnapjaként, de a miénkhez hasonlóan a régmúltba nyúló születést kevesen tudnak vagy tudnának megünnepelni. A kora középkori, széttagolt Európában nehéz megfogni egy-egy ország létrejöttének pillanatát, Magyarország azonban kivétel.
Szent István országlásának ünnepén bemutatkozott az ereklyeszállító vonat (FOTÓGALÉRIA)
A Vasúttörténeti Emlékparkban mutatkozott be az újjáépített Szent Jobb-ereklyeszállító kocsi, amelynek eredetije Szent István halálának 900. évfordulóján, 1938-ban indult országjárásra, és később a visszacsatolt területek nagyvárosaiba is eljutott. A kocsi a II. világháborút követően elpusztult, ugyanakkor a Szent Jobb országlását kísérő koronaőrök a rendszerváltásig őrizték az ereklyehordozással összefüggő ünnepségsorozat emlékét. Egyesületük évtizedig kereste a támogatókat, mire ügyüket 2010 után végül felkarolta a kormány, és megkezdődhetett a kocsi rekonstrukciója.
Lackfi János megmagyarázta, szerinte hogyan is kell olvasni a Szent Jobbról szóló, nagy felháborodást kiváltó versét (FRISSÍTVE!)
A valóságtól való elszakadás, a saját tévedhetetlenségébe vetett hit, illetve az "ezt én megtehetem" pszichózisa is vezethette Lackfi Jánost, amikor valamilyen, még nem analizált indíttatástól hajtva épp augusztus 20-án, államalapításunk ünnepén gyalázta meg újabb versével a Szent Jobbot. A József Attila-, illetve Janikovszky Éva-díjjal elismert költő, író a legendás folyóirat, a Nyugat kutatója, műfordító, tanár, a Nagyvilág és a Dokk.hu egyik alapító szerkesztője, a Magyar Írószövetség és a József Attila Kör tagja, valamint a Magyar PEN Club titkára. Lackfi mindegyik, a rendszerváltozást követő kormányzat alatt ünnepelt, kistafírozott sztárnak számított; tettére esetleges magyarázat lehet, hogy valamilyen szerepjátékba keveredett, amelyben Tóta W. Árpádot kell alakítania.
Karácsony Gergely majdnem gondolt valamire a nemzeti ünnepen
Terjedelmes, de kevés valódi gondolatot tartalmazó Facebook-bejegyzéssel köszöntötte nemzeti ünnepünket Karácsony Gergely, aki már a poszt elején leszögezte: ő bizony nem követi a konzervatív álláspontot, mivel számára augusztus 20-a Magyarország születésnapja. Vélhetőleg az őt körülvevő marketing-guruk tanácsára nem lett a születésnapból szülcsinapcsi, az azonban mindenképpen az agytröszt javára írandó, hogy a közösségi oldalán fellelhető poszt történelmi utalásokat is tartalmaz, így az augusztus végül mégsem lett kizárólag az LMBTQ-aktivizmus és a bicikli-fetisiszták hónapja. Budapest főpolgármestere mindezek mellett azt is sejtette, valójában mi is az ő igazi küldetése. Ha eddig ez valakinek nem tűnt volna fel, a magasztos misszió nem más, mint a kormánnyal szemben vívott ádáz küzdelem, mert az természetesen nem is lehet kérdés, hogy csakis azért képtelen felelős vezetőként viselkedni, mert Magyarországnak van egy olyan kormánya, ami a hierarchiában nem tartozik a főpolgármester alá.
És akkor az MSZP bejelentette: új államot kell létrehozni, amit ők meg is tudnának valósítani
Az MSZP szerint kormány- és korszakváltásra van szükség, hogy 2022-ben létrejöhessen egy szabad, esélyteremtő, szociális és zöld állam – mondta a párt elnöke csütörtökön, a Facebookon Tihanyból online közvetített sajtótájékoztatóján.Ajánljuk még
A patriotizmus maga a lázadás - Lajkó Fanni és Szűcs Gábor a Polbeatben
A mai világ arról szól, hogy egyáltalán ne legyenek nemzetek, ebben pedig a patriotizmus eszméje maga a lázadás. Nemigen maradt olyan uniós tagállam, ahol annyira hazaszeretők az emberek, mint mi, magyarok. Szerencsések vagyunk, hiszen Nyugat-Európában már kevert a társadalom, s lényegében nincs az embereknek nemzettudata - mondta a Polbeat című műsorunkban Lajkó Fanni, jogász az Alapjogokért Központ elemzője, aki másik vendégünkhöz, Szűcs Gábor jogász-elemzőhöz hasonlóan a Nemzeti Ellenállás Mozgalom alapító tagja. Szűcs Gábor ugyanerről így fogalmazott: nem elég önmagában, ha politikusok állnak ki egy ügy mellett, "nekünk is meg kell mutatni, hogy mi a fontos, mert a mi életünkről van szó". Huth Gergely kérdéseire elhangzott az is: Magyar Péter csak epizódszereplő lehet, előbb-utóbb el fog bukni és ezt ő is érzi.
Pócs János a Polbeatben: az MSZP-s maffia a Tisza Pártban él tovább
Polbeat Szűcs Gáborral – Mi irányítjuk Washingtont?
Mi a különbség a hitel és a védőháló között? Mi a protokoll, ha két vezető találkozik és mit mondanak az összeesküvők a magyar-amerikai kapcsolatokról. Vendégünk Szűcs Gábor az Alapjogokért Központ elemzője mesélt a Polbeat-ben a Trump-Orbán találkozóról és arról, hogy mit is kell tudnunk a történelmi csúcsértekezlet eredményeiről.
Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.
