vezető
Bajba kerülhetnek azok a polgármesterek, akik a járványt kihasználva nekiálltak a haverjaik zsebét tömni
Halkan és aprót pukkant a hír: Budapest Főváros Kormányhivatala törvényességi felügyeleti eljárás keretében megvizsgálta és jogszerűtlennek találta a Niedermüller Péter (aki jelenleg egy személyben a VII. kerület polgármestere és képviselő-testülete), valamint Czeglédy Csaba, politikus és Gyurcsány-ismerős között kötött szerződést. A kormányhivatal megállapította – miután az önkormányzat jegyzője szíveskedett elhessegetni a szerződés tartalma körül ködgéppel keltett sűrű homályt –, hogy Czeglédy megbízása általános feladatokra vonatkozik, túlmutat a veszélyhelyzeten, így a szerződéséről továbbra is csak az illetékes bizottság dönthetett volna, nem pedig Niedermüller Péter statáriális jelleggel. A kormányhivatal eljárása után felmerült a kérdés: vajon csak Czeglédy tolta túl a bringát, vagy a többi polgármester is követheti nemsokára Niedermüller fecskét, és a polgármesterek kénytelenek lesznek anélkül kitelelni a járványt, hogy nem szerződnek haverjaikkal és párttársaikkal? Ha nincs más, ez is jó lesz? – Kipróbáltuk az agrárminisztérium által javasolt mezőgazdasági idénymunkát (PS-videó!)
A járvány elleni védekezés miatt részben leállt a gazdaság, nemcsak Magyarországon, hanem az egész világon. Emiatt egyes ágazatokban, főként a turizmusra és a nemzetközi értékláncokra épülő szektorokban különösen nehéz helyzetbe kerültek a munkavállalók. Sokakat elbocsátottak vagy fizetés nélküli szabadságra küldtek, amíg a világ helyre nem áll. Átmenetileg az agrárminisztérium képzettséget nem igénylő mezőgazdasági idénymunkákat ajánlott ezekre a hónapokra a balszerencsés, bevétel nélkül maradt polgároknak. Szerencse a szerencsétlenségben, hogy a válság hónapjai pont egybeesnek a tavaszi és nyári idénymunkák szezonjával. Békeidőben is hatalmas igény van a földeken dolgozó idénymunkásokra az agrárvállalkozásoknál, de most, amikor a határzár miatt az olyan szerencsétlenebb és szegényebb országokból sem hozathatnak vendégmunkásokat, mint például Románia, különösen. A minisztérium egy portált is létrehozott, hogy összekösse a dolgozni akarókat a potenciális munkaadókkal. Stábunk annak járt utána, vajon egy urbánus, kizárólag csak aszfaltozott környezetben eligazodni képes fiatal milyen eséllyel képes hasznossá tenni magát vidéken ebben a rendkívüli helyzetben. Varga Zoltán, a magyar futball Csurka Istvánja – A halála után jöttünk rá, hogy mennyire igaza volt
„Ha visszapörgethetném az idő kerekét, talán sohasem írnék rosszat róla” – írta Varga Zoltán halálakor egy ismert sportújságíró. Persze nem Hegyi Iván volt, utóbbi még a tragédia után is belerúgott egyet a halott legendába, akiről annyi aljas cikket írt még életében. Háromrészes sorozatunkban azt vizsgáljuk, volt-e esélye Vargának az ellen a hálózat ellen, amely a rendszerváltás előtt és utána is ellehetetlenítette őt. Nem sok. Kovács Attila írásának második része a sajtó szerepével foglalkozik. Bemutatjuk azt a MÚOSZ-os újságírót, aki Győrben végezte Varga lejáratását, és aki ma is a Kisalföld sportrovat-vezetője. „A halála óta pedig egyre többször hivatkoztak és hivatkoznak rá. Talán furcsa lehet elsőre a párhuzam, de bizonyos értelemben ő lett a magyar futball Csurka Istvánja. Amíg élt, elmondták mindennek, amióta eltávozott az élők sorából, már bátrabban lehet idézni a gondolatait, ki lehet mondani, hogy milyen jól látott bizonyos dolgokat és hogy mennyi mindenben igaza volt…”.