vezető
A migránsoknak előjogok járnak, az őshonos nemzeti kisebbségeknek meg fityisz
Felháborító, hogy az uniós intézmények a jelenleg is bevándorló kisebbségek számára biztosítanak előjogokat például az anyanyelvi oktatás terén, miközben az őshonos nemzeti kisebbségek nyelvoktatása elsikkad – nyilatkozta portálunknak Vincze Lóránt, a Minority Safepack kisebbségvédelmi aláírásgyűjtés kapcsán, amelyre eddig körülbelül 650 ezer aláírás gyűlt össze a szükséges egymillióból. Az akciót kezdeményező FUEN elnöke úgy vélte, Európának előbb saját kultúrájára, nyelvi sokszínűségére kellene figyelnie, azt a védelmébe vennie, és csak azután foglalkozni az újonnan bevándorló kisebbségek kérdésével. Tárnok Balázs, a Rákóczi Szövetség jogi szakértője portálunknak arról beszélt, a kisebbségvédelmi aláírásgyűjtéshez hasonló polgári kezdeményezések terén az Európai Unió nem teljesít valami fényesen, az eddigi 68 polgári kezdeményezés közül mindössze négy esetben gyűlt össze a szükséges egymillió aláírás. Hangsúlyozta ugyanakkor, a Minority Safepack abban is különleges, hogy nem egy javaslattal, hanem egy egész javaslatcsomaggal áll elő, így az Európai Bizottság nem tudja csak úgy egyszerűen „lesöpörni az asztalról” a kezdeményezést, bár ez nem is igazán érdeke.„Dögölj meg a párttársaiddal együtt!” – üzente az MSZP-s politikus a Fidesz jelöltjének
„Dögölj meg a párttársaiddal együtt! Anyád már holnap járjon miattad feketében!” – többek közt ezt üzente egy Veszprém megyei szocialista őskövület Fenyvesi Zoltánnak, az ajkai-tapolcai körzet Fidesz-KDNP-s országgyűlési képviselőjelöltjének. A kéretlen Facebook-üzenet éppen a kommunista diktatúra áldozatainak emléknapján landolt Fenyvesi Zoltán fiókjában. Fenyvesi egy hónappal ezelőtt is kapott egy hasonló fenyegetést: akkor egy tapolcai MSZP-szimpatizánstól, aki nyugalmazott katonatiszt.A kommunizmus kísértete
A kísértet ugyanúgy él és kísért, mint 1848 februárjában, amikor megjelent a kommunista párt huszonhárom oldalas kiáltványa, a Kísértet járja be Európát – a kommunizmus kísértete.„Magyarország a dicsőség földje” – Jordán köszönet dalban a magyarok kiállásáért az üldözött keresztények mellett (VIDEÓ!)
„Magyarország a dicsőség földje, Magyarország a nemzetek kincse” – erről énekel magyar nyelven előadott dalában Tomeh Jbara, aki nemrégiben a Jordániai Karitász katolikus szervezet képviseletében látogatott hazánkba William Shomali jordániai püspök társaságában, hogy beszámoljanak a Közel-Kelet keresztény közösségeinek helyzetéről. A dal szerzője elmondta, az ihletet számára a magyar kultúra gazdagsága, az ország szépsége adta, és az az együttérző szeretet, amivel a magyarok kiállnak az üldözött, szenvedő keresztények mellett.Embereit is segítségül hívva próbálta megakadályozni a szocialista Tóth Csaba, hogy ügyeiről kérdezősködjünk (videó!)
A PestiSrácok.hu ellátogatott Zuglóba, ahol stábunk Tóth Csabáról és ügyeiről szeretett volna többet megtudni. A MSZP helyi jelöltjét Juhász Péter korábban maffiózónak nevezte, ittlétünk során pedig kiderült, hogy mások is osztják az Együtt politikusának véleményét. Tóth Csaba kérdésünkre tagadta, hogy maffiózó lenne, ahogyan azt is, hogy köze van a zuglói sokat vitatott közbeszerzésekhez. Tóth Csaba azt is elmondta, hogy a rendőrség nem kérdezte meg őt a rejtélyes körülmények között eltűnt Sápi Attila ügye kapcsán, az viszont láthatóan nem esett neki jól, hogy a Lendületben jelöltjét Lévai Katalint is megpróbáltuk faggatni, amit az MSZP-s politikus többedmagával próbált megakadályozni.Orsós-Forgács-Káldos a Polbeatben: A többségi társadalom problémahalmaznak éli meg a cigányságot
Hogyan tudunk úgy békésen együtt élni, amiben én meg tudom élni a cigányságomat magyarként és a magyarságomat cigányként úgy, hogy nincs ezzel probléma – adta meg a beszélgetés alaphangját Orsós Attila, roma aktivista a Polbeatben arra a kérdésre, hogy mi a cigányság érdeke. Forgács István szerint viszont nem érdemes ilyesmiről beszélgetni, mivel az egységes cigányság, mint homogén massza, nem is létezik. Közösségekről lehet beszélni, melyeknek az érdekei feltárhatók, problémái megoldhatók. Káldos János szerint azért beszélünk mégis cigányságról, mert ezek a helyi közösségek érdekei, élethelyzetei annyi mindenben mutatnak hasonlóságot, hogy általánosítható a kérdéskör.Ajánljuk még

















