xxi. század intézet
Békés Márton: A magyar demokrácia 33 évében kétharmados többséget szereztek a jobboldali kormányok
Az első szabad választások óta eltelt harminchárom esztendő egy teljes nemzedéknyi időt jelent, ami egyben a magyar demokrácia első emberöltője is. Ebben a bő három évtizedben két nagy korformáló áramlat érvényesült, mégpedig a távolabbi jövő meghatározásának igényével: egy globális-progresszív és egy nemzeti-konzervatív – olvasható Békés Márton, a XXI. Század Intézet igazgatójának „A magyar jobboldal mint történelmi erő” című elemzésében.
XXI. Század Intézet: Egy sokszereplős geopolitikai világra kell felkészülnünk
Az elmúlt másfél év minden eddiginél világosabbá tette, hogy az Egyesült Államok és az általa vezetett szövetségi rendszer már nem az egyedüli meghatározó aktor a globális geopolitikai arénában – olvasható a XXI. Század Intézet legújabb elemzésében.
Megerősödve jöhet ki a válságból a Fidesz
Az orosz–ukrán háború okozta infláció ellenére a baloldal érdemben nem tudott erősödni, míg a jobboldal megőrizte, sőt, növelte támogatottságát. Ennek oka, hogy elmaradt az ellenzéki megújulás, továbbra is túl sok baloldali párt van, az Orbán-kormány válságkezelésébe vetett bizalom pedig töretlen. Egy évvel a következő választások előtt a baloldal rosszabb állapotban van, mint a tavalyi voksolás előtt. A gazdasági mutatók és az inflációs kilátások lassan, de folyamatosan javulnak, így a dekonstruktív politikát folytató baloldalnak az ősszel tovább fog szűkülni a mozgástere – írja elemzésében Nagy Ervin, a XXI. Század Intézet elemzője.
Nehéz helyzetben veszi át Magyarország az EU-elnökséget – Az uniós politika szempontjából is iránymutató lesz Orbán tusványosi beszéde
„A béke ideje” a mottója az e héten Tusnádfürdőn sorra kerülő XXXII. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor rendezvénysorozatának, ahol Orbán Viktor miniszterelnök szombat délelőtt tartja meg hagyományos beszédét. A 2011-es tusnádfürdői beszéd, amelyet a miniszterelnök a néhány héttel korábban zárult első uniós magyar elnökség tapasztalatainak birtokában tartott, beteljesült jóslatnak is tűnhet az Európai Unióra vonatkoztatva: „Egy szervezet csak akkor lehet erős, ha világos a hivatása, világos a szolgálat, amit el kell végeznie, és világos a felelősség, amit viselnie kell. Ha nincs hivatás, szolgálat és felelősség mögötte, akkor hiába nagy, valójában erőtlen és sebezhető, korrupt lesz, részrehajlóvá válik, és érdekcsoportok befolyása alá kerül, ezzel egy időben pazarlóvá és önérdekűvé válik, vagyis bürokratizálódik.” Magyarország 2011-ben egy gazdasági krízis kellős közepén töltötte be a soros elnöki tisztséget. 2023-ban egy újabb európai uniós elnökség előtt állunk, amelynek tétje még nagyobb, mivel az egység és a demokrácia van válságban Európában. Petri Bernadett jogász, a Szabad Európa Munkacsoport tagja, a XXI. Század Intézet kutatója Magyarország két soros elnökség között szerzett európai uniós tapasztalatait tekintette át.
XXI. Század Intézet: A jogállamiságra mért pofont Brüsszel
Az Európai Parlament e heti plenáris ülésének napirendi pontjai között szerepel a jogvédő szervezetekkel szembeni perekről szóló új uniós szabályozás. Az Európai Unió intézményei az európai baloldal képviselőivel karöltve úgy határoztak, hogy a civil szervezeteket, jogvédőket és emberjogi aktivistákat kiemelik a tagállami bíráskodás alkotmányos rendjéből és a létező legerősebb közjogi kiváltságban részesítik őket: ha egy per közéleti részvételüket veszélyezteti, az eljárást a bíróság azonnal megszüntetheti.
XXI. Század Intézet: Átrendeződik a baloldali média, így készülnek a jövő évi választásokra
A háború okozta gazdasági nehézségek ellenére a külföldről finanszírozott kormányellenes sajtótermékek jelentős, többmilliárd forintos bevételre tettek szert 2022-ben. Politikai hatékonyságuk ugyanakkor elmaradt a megrendelők elvárásaitól: olvasottságuk visszaesett és a kormány pozícióját sem sikerült meggyengíteniük. A balliberális pártok után médiájukat is elérte a politikai apátia, amelyet tömeges távozások kísértek. A balliberális oldal médiaorgánumai között végbemenő strukturális átrendeződés vélhetően a jövő évi önkormányzati és európai parlamenti választásokra való előzetes felkészülés jele – írja legfrissebb elemzésében a XXI. Század Intézet.
XXI. Század Intézet: Jogállamiságot sért a kötelező bevándorlási kvóta
A Bel- és Igazságügyi Tanács múlt heti ülésén többségi szavazással döntve hivatalos felhatalmazást adott a svéd elnökség számára, hogy támogassa a kötelező bevándorlási kvóták bevezetését az Európai Unióban. A kötelező elosztási rendszer mellett az is a megállapodás részét képezi, hogy minden elutasított bevándorló után 20 ezer euró összeg megfizetésére kötelesek a tagállamok. Borsos fejkvótát számol fel tehát Brüsszel azért, hogy a tagállamok nemzeti szuverenitásukat gyakorolva visszautasíthassák a migránsok befogadását, pedig az külön ellentételezés nélkül is a jogukban áll. Petri Bernadett jogász, a Szabad Európa Munkacsoport tagja, a XXI. Század Intézet kutatója a kötelező bevándorlási kvóta jogállamsértő gyakorlatát vizsgálta, európai uniós és Magyar szemszögből.
Erősödik a békepárti tábor? – Deák Dániel a Grundban
A Grund legutóbbi adásában Hoppál Hunor Deák Dániellel, a XXI. Század Intézet vezető elemzőjével, a Megafon tagjával beszélgetett. A műsorban szóba került az Európai Unió jobboldali kormányokat csuklóztató gyakorlata: azt láthatjuk, hogy Magyarország jövő évi uniós soros elnökségének támadása mellett most Lengyelország ellen indítana kötelezettségszegési eljárást az Európai Bizottság, Manfred Weber pedig egyenesen ellehetetlenítené Törökország EU-csatlakozását Erdoğan ismételt győzelme miatt. Mindeközben nem vett vissza háborúpárti álláspontjából az európai fősodor, de mégis úgy tűnik, hogy a békepárti tábor erősödik – Törökország, Spanyolország és (a népszerűségi tendenciákat tekintve) Szlovákia esetében egyaránt. Ezeket a témákat jártuk körül a legfrissebb Grundban.
Ajánljuk még
Tálib zászló Berlin felett, avagy Merz eszement terve egész Európát veszélybe sodorja
Trump azt mondta Zelenszkij elnöknek Magyarországról: "Megértem őket"
Zelenszkij talán végre felfogta, a labda nem nála pattog
Nagy kérdés, hogy az ukrán elnöknek sikerül-e változtatnia a hozzáállásán Washingtonban.
Rájár a rúd a franciákra - Leminősítő ítélet érkezett a gazdaságukról
