xxi. század intézet
Az AfD EP-listavezetője szerint Németország ébredezik
Németországban egyfajta ébredést láthatunk – mondta a német AfD EP-listavezetője a XXI. Század Intézet rendezvényén. Maximilian Krah beszédében kiemelte, hogy az az Európai Uniót meg kell változtatni, mert a baloldal egységes embereket akar a kontinensen. Az AfD viszont szuverén nemzetállamok szövetségét szeretné, ami azt jelentené, hogy belülről szabad, kívülről pedig egységet mutat.XXI. Század Intézet: antidemokratikusabb eszközökhöz nyúlnak a globalista erők
Az Amerikai Egyesült Államokban Donald Trumpot lehúznák a szavazólapokról, Lengyelországban erőszakkal veszik át a közmédia irányítását és politikai tisztogatásokba kezdtek, Németországban betiltanák az egyébként nemzetbiztonsági megfigyelés alatt álló jobboldali AfD-t, Brüsszelben pedig tovább folytatják a nyomásgyakorlást Magyarország ellen amiért más a magyarok álláspontja a háború ügyében – mondta legújabb videóelemzésében Deák Dániel. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte: mindez azt mutatja, hogy egyre antidemokratikusabb eszközökhöz nyúlnak a globalista erők miután az előrejelzések szerint mind Európában, mind Amerikában jelentősen meggyengülhetnek az idei választásokon. A kettős mércét jelzi, hogy mindeközben éppen ők vádolják Magyarországot a jogállamiság megsértésével.Halkó Petra: Magyarország az élharcosa lehet az európai rendszerváltásnak
Az évezred első, immár közel negyedszázada bővelkedik az olyan társadalmi, politikai és gazdasági folyamatokban, amelyek világszerte trendszerű változásokat és folyamatban lévő világrendszerváltást idéztek elő. Mindeközben Európa felszámolta stratégiai autonómiáját, amely helyzet európai szintű rendszerváltást sürget – olvasható a XXI. Század Intézet „Európai rendszerváltásra van szükség” című elemzésében, amely az európai választások apropóján a globális és az európai körülményeket, valamint magyarországi tapasztalatokat górcső alá véve egy európai szintű rendszerváltás szükségszerűségét latolgatja.Üres székek politikája, avagy miért hiteltelen az Európai Unió bővítési stratégiája
Az Európai Unió bővítési politikája az utóbbi években enyhén szólva sem mutatja az átgondoltság jeleit. Miközben a stratégiai fontosságú nyugat-balkáni csatlakozási kísérleteket és Törökország integrációját folyamatosan mellékpályára vezetik, addig Ukrajna felvétele a tagállamok közé prioritást élvez. Az elmúlt években tulajdonképpen csak egyszer mutatott némi eredményt a bővítéspolitika, a döntéshozatalban pedig az "üres székek politikája" sem képes már kifejezni a függetlenséget.Gyilkos, nyomozó, vagy a kés pengéje? – Bemutatták G. Fodor Gábor új könyvét
Alighanem igaza lesz Ókovács Szilveszternek abban, hogy G. Fodor Gábor új könyve nem fogja a sikerlisták élét ostromolni. A gondolkodásról gondolkodás nem ígérkezik tömegek kedvenc olvasmányának, ugyanakkor messze nem is haszontalan. Az pedig kifejezetten érdekes ötlet volt, hogy a politika világán kívülről érkező művészeket ültessenek a szerzővel egy asztalhoz, hogy az egyéni és a közösségi gondolkodás folyamatáról beszélgessenek.XXI. Század Intézet: Magyarország álláspontja változatlan Ukrajna EU-s csatlakozása kapcsán
A csatlakozási tárgyalások megindulása egyáltalán nem jelent uniós tagságot Ukrajnának, az várhatóan csak évtizedek múlva következik be, teljesen bizonytalan a kimenetele – mondta legújabb videóelemzésében Deák Dániel. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte: más tagállam sem támogatja Ukrajna gyorsított felvételét, a mostani brüsszeli döntés csupán egy gesztus Ukrajna felé. Magyarország kitartott álláspontja mellett, továbbra is ellenzi Ukrajna uniós tagságát és a háború finanszírozását, az extra ukrán pénzek ügyében vétózott is a magyar kormányfő.Békés Márton: A kulturális szuverenitás védelme az elsődleges
Az elmúlt években hazánkban is tapasztalható külföldi beavatkozások és szuverenitássértő incidensek arra utalnak, hogy a 21. században a nemzetállamok önrendelkezését újabb kihívások érik – írja legújabb elemzésében Békés Márton történész-politológus.XXI. Század Intézet: egyszerre van jelen a pilóta nélküli technológia és a lövészárok-hadviselés (videó)
A XXI. században az élet minden területére a hibriditás a jellemző, és ez alól a háborúzás sem kivétel. A távoli jövő és a régmúlt egyszerre van jelen: a harctéren egymással párhuzamosan érvényesül a valós idejű műholdas felderítés és pilóta nélküli technológia, valamint a lövészárok-hadviselés és az élőerő bevetése. Van a háborúzásnak örökérvényű művészete, vagy mindenestül új szemlélet uralkodik a XXI. században? Erre keresi a választ legújabb videójában, a Mozgásban című sorozatának legújabb adásában a XXI. Század Intézet.XXI. Század Intézet: egész Európa jövőjét befolyásoló kérdésről dönthetünk a nemzeti konzultációban
Bár a baloldal kezdetben felesleges pénzkidobásnak tartotta a nemzeti konzultációt, mostanra már ők is hasonló kezdeményezésekkel próbálkoznak, azonban az ő témafelvetéseik rendre érdektelenségbe fulladnak. A mostani nemzeti konzultáció ugyanakkor nagy érdeklődésre tarthat számot, ugyanis olyan rendkívül fontos kérdésekben dönthetnek a magyarok, mint Ukrajna EU tagsága vagy a belügyekbe való külföldi beavatkozás -hívta fel a figyelmet a XXI. Század Intézet vezető elemzője. Deák Dániel megjegyezte: Orbán Viktornak ellenzékben is fontos volt, hogy egyetértési pontokat találjon az emberekkel.Ajánljuk még