Dollár, jüan, rubel: Varga Mihály tárgyalásai Washingtonban, Pekingben és Moszkvában

Ma a világnak három pólusa van: az Egyesült Államok, Kína és Oroszország. Magyarországnak elemi érdeke, hogy ezekkel a nagyhatalmakkal kiegyensúlyozott kapcsolatot ápoljon. Varga Mihály pénzügyminiszter hasonlóan gondolhatja, hiszen az elmúlt két hónapban végiglátogatta ezen államok fővárosait. Érdemes áttekinteni, hogy a magyar kormány képviseletében miről tárgyalt és milyen ígéreteket kapott.

Ha diplomáciáról van szó, akkor az embernek elsősorban a külügyminiszter neve jut az eszébe, nevezetesen Szijjártó Péteré. Pedig Magyarország érdekeit más tárcák is képviselik, és néha meglehetősen intenzív tevékenységet fejtenek ki külföldön. Varga Mihály pénzügyminiszter szintén ezt tette az elmúlt két hónapban, hiszen végiglátogatta a világ legfontosabb fővárosait: Washingtont, Pekinget és Moszkvát.

Az IMF továbbra is a régiónkban van

A pénzügyminiszter október elején kereste fel az IMF (Nemzetközi Valutaalap) új vezérigazgatóját, a bolgár Krisztalina Georgievát, aki a francia Christine Lagarde-ot váltotta ebben a tisztségben. Lagarde-ot egyébként időközben az Európai Központi Bank elnökévé választották. A magyar pénzügyminiszter Washingtonban kifejtette:

Magyarország 2010 előtt még segítségre szoruló ország volt, ma pedig már az Európai Unió egyik legstabilabban fejlődő gazdasága. Készen állunk tehát arra, hogy az elmúlt kilenc év tapasztalataival segítsük az IMF-et az új típusú gazdasági kihívások kezelésben.

Varga Mihály utóbbi mondata kis odaszúrásként értelmezhető az IMF közgazdászai felé. Emlékezünk még azokra az időkre, amikor Magyarországot tartották a világ fekete bárányának és minden rosszat elmondtak rólunk, amit csak lehetett és amit csak ki tudtak találni. Mostanság úgy néz ki, hogy az amerikai irányítás alatt álló pénzügyi szervezet kezd megbékélni Magyarországgal. Legalábbis erre utalhat a közleményben olvasható egyik mondat: “új alapokra helyeződhet hazánk és a Valutaalap kapcsolata”. Ma már az IMF nem túl aktív a régiónkban, és jelenleg csak Romániának és Ukrajnának hitelez.

Kína, a feltörekvő hatalom

A következő úti célja a pénzügyi tárca vezetőjének Peking volt. Kína ma már a világ második számú gazdasági hatalma, és a pénzügyek területén szeretne felnőni ugyanarra a szintre, ahová már az ipari termelés és a high-tech révén eljutott. Erre egyre inkább rá van utalva, főleg azóta, hogy a kínai-amerikai kapcsolatok megromlottak. Az ázsiai nagyhatalom egyre kevésbé számíthat a dollárra, és ha tetszik neki, ha nem, idővel a saját lábára kell állnia a pénzügyek terén is. Mi persze ebbe a globális harcba nem tudunk beleszólni, ám fontos számunkra, hogy ha történik valami, akkor jelen legyünk – hátha nekünk is leesik néhány jó üzleti lehetőség. Ha Kína fejleszteni akarja a globális pénzügyeit, akkor miért ne segítsünk nekik ebben. Varga Mihály jelezte is a kínai kormánynak: a magyar kormánynak az a szándéka, hogy Budapest regionális pénzügyi központtá váljon, ezért szeretné, ha a Bank of China mellett további kínai bankok is a magyar fővárost választanák fióknyitási színhelyül. Sikerült is tető alá hozni egy keretmegállapodást a világ legnagyobb bankjával.

Az 1984-ben alapított ICBC mintegy négyezermilliárd amerikai dollár értékű eszközállományával a világ legnagyobb bankja, 47 országban és régióban 426 képviselettel rendelkezik, a bank 15 európai országban van jelen, és budapesti régiós iroda nyitását mérlegeli. Az aláírt kétoldalú egyetértési megállapodást Varga Mihály fontos állomásnak nevezte a magyar-kínai pénzügyi kapcsolatok erősítése szempontjából, amelynek célja átfogó és hosszú távú, közös érdekeken alapuló stratégiai együttműködés kialakítása Magyarország és Kína között. A dokumentum szerint a Kínai Ipari és Kereskedelmi Bank kész aktívan közreműködni Magyarországgal az úgynevezett “renminbi-kötvénykibocsátásban”, illetve támogatja a határon átnyúló renminbi üzleti kapcsolatokat, fizetési műveleteket, valamint magyar infrastruktúra-projektek finanszírozását. (Erről a programról bővebben a Magyar Nemzeti Bank szakoldalán olvashat.) Az ICBC ezen túl kapcsolatokat építhet ki az érdekelt magyar bankokkal a mesterséges intelligencia, a felhőalapú szolgáltatások és az egyéb digitális fejlesztések területén is. Az ICBC a magyar-kínai tranzakciók megkönnyítése, valamint az “Egy övezet, egy út” kezdeményezés beruházásainak támogatása érdekében budapesti iroda nyitásának előnyeit is számba veszi. A felek egyetértettek abban, hogy az ICBC magyarországi – és egyben közép-kelet-európai – jelenléte tovább erősítené Magyarország regionális pénzügyi központ szerepét.

Oroszország nagyhatalom akar maradni

Moszkva pedig szeretné fenntartani globális befolyását, aminek érdekében nemcsak az energiapolitikában vagy a harcászat terén tesz meg mindent, hanem a pénzügyekben is. Az oroszok erőfeszítései a nemrégiben létrehozott Eurázsiai Fejlesztési Bankhoz kapcsolódnak.

Az előzetes tárgyalásokat követően Magyarország kifejezte készségét, hogy csatlakozzon az Eurázsiai Fejlesztési Bankhoz. A magyar kormány úgy döntött, hogy kész a pénzintézet teljes jogú tagjává válni

– jelentette ki Varga Mihály Moszkvában. A jelenleg hat államra és 185 milliós piacra kiterjedő fejlesztési bankhoz csatlakozás a magyar vállalkozásoknak újabb piacokat és forrásokat, a magyar gazdaságnak új beruházásokat jelenthet. A csatlakozási tárgyalások 2020-ban zárulhatnak le, amely kitűnő lehetőség a közép-európai és az eurázsiai régió együttműködéséhez. Ha a tárgyalások eredményre vezetnek, olyan tőkeerős pénzintézet tagja lehet Magyarország, amely a hitelminősítők szerint is határozott pénzügyi profillal rendelkezik, működése megfelel a nemzetközi elvárásoknak, és finanszírozott projektjein keresztül hozzájárul az érintett országok fejlődéséhez. Az Eurázsiai Fejlesztési Bank tagállamai közé jelenleg Oroszország, Fehéroroszország, Örményország, Kazahsztán, Kirgizisztán és Tádzsikisztán tartozik. Ennyit lehet tudni a “hivatalos közleményekből”, de azt mindenki megteheti, hogy a sorok közt olvasva más összefüggésekre is rájön.

Vezető kép: MTI/Kovács Tamás