Pontosan száz évvel ezelőtt írták alá az első világháborút lezáró fegyverszüneti egyezményt. Európa öngyilkosságára rányomták a pecsétet, a győztesek jutalma és a vesztesek büntetése ugyanaz lett: a sarkaiból kifordult, minden korábbi biztos pontjától megfosztott világ. Nekünk, magyaroknak persze örök seb marad a világháború következményeként a trianoni országcsonkítás, de ugyanúgy elvették tőlünk a biztos alapokra helyezett életünket, ahogy az összes többi európai néptől is.
A világ többet változott az elmúlt évszázadban, mint azelőtt 1500 év alatt. Teljesen átalakították a környezetünket: leszabályozták, kiegyenesítették, kibetonozták a folyókat, kivágták az erdőket, lecsapolták a mocsarakat, beszántották a patakokat, lebetonozták a réteket és szántóföldeket, egész hegyeket bontottak el bányászati nyersanyagokért. A második világháború végéig még jelentős mértékben létezett Európában is az eredeti vagy ahhoz hasonlító természeti környezet, azóta viszont már a természeti környezetünk is nagyrészt mesterséges, és az eredeti állapotok legfeljebb oázisszerűen őrződtek meg itt-ott. A legnagyobb részt pedig szenvtelenül elszennyezi vegyszerekkel a bányászat, a feldolgozóipar és a modern mezőgazdaság.
Annyira természetessé vált számunkra a hülyeség, hogy meg sem ütközünk rajta, hogy némely folyónkban, ahol a középkorban még egy rész víz és két rész hal volt, most egy rész víz és két rész diklórfenoxi-ecetsav folyik.
A természet teljes kizsigerelése és egy szűk elit anyagi hasznává való átváltoztatása viszont nem ment volna, ha benne él az az ember, a földet művelő paraszt, aki mindig is benne élt. Alkalmazkodott hozzá, ismeri a működését, az ütemét, a dinamikáját; ha lehet, kihasználja, ha kell, védekezik ellene, de nem leigázza, hanem együtt él vele. A természet teljes, szó szerinti kiaknázása akkor kezdődhetett meg, amikor a vidéki ember végre valahára eltűnt onnan. De miért tűnt el?
Irány a város!
A harmadik világban, így a mi szemünk elől jórészt rejtve zsoldoskatonákat vetnek be a bányászati vállalatok és olajcégek a természeti környezetük tönkretétele miatt tiltakozó helyi lakosok ellen. Még egyszerűbb, ha a helyi, korrupt kormány megkenésével az ottani reguláris hadsereget lehet rábírni, hogy szétcsapjon a kellemetlenkedő parasztok és pásztorok közt. Nem egyszer fegyveres harcokig fajul a dolog, és az olaj meg az ércek nemcsak értékesebbek, hanem erősebbek is a lázongó helyieknél. És amíg mi ezt nem nagyon látjuk itt a fejlett világban, addig különösebb gond nélkül lehet koszba fojtani és halomra lőni az Isten háta mögött élő négereket. Főleg, ha ennek köszönhetően van miből legyártani a legalább néhány évente új okostelefonunkat, laptopunkat, autónkat.
Ugyanezen a pusztítási szakaszon azonban mi is nagyrészt túl vagyunk, igaz, nálunk más módon ment végbe. Nálunk világháború kellett hozzá, hogy ne legyen feltűnő.
A XIX. század végén kezdett felgyorsulni, majd a második világháború után kapcsolt irdatlan sebességbe az urbanizáció, vagyis a vidéki emberek városokba áramlása. Egyre többen kezdtek azon gondolat mentén szocializálódni, hogy a csillogó városokban van lehetőség a jobb életre, oda érdemes menni lakni. Persze a csábító hírekből kimaradtak a nagyvárosok peremein ugyanekkor megnövekvő nyomornegyedekről, a 12 órás gyári műszakról meg az ágybérletről szóló közlések.
Megölték a vidéket fenntartó embereket
Erre a gondolatra azokat a fiatalokat a legkönnyebb kondicionálni, akiket a szüleik, nagyszüleik nem nevelnek a vidéki életre és annak lehetőségeire. Tehát amíg van egy másfél évezrede földet művelő, a földjéhez ragaszkodó, keresztény európai parasztság, addig legalábbis problémás a vidék kiürítése és a városok felhizlalása. Na de mit lehet tenni az olyan emberrel, akinek semmiféle csábító propaganda, de még a csillogó városi hívságok kedvéért sem akaródzik feladni a kipróbált vidéki életét, amelyben otthonosan mozog, és ahol kézzelfogható értékeket teremt?
Például meg lehet ölni. Na nem úgy direktben, az túl feltűnő lenne. De mondjuk egy jó kis elhúzódó háború pont megfelelő lenne erre.
1918 végén egyik hadviselő fél sem értette, hogy tulajdonképpen mi a búbánatért hentelték egymást csaknem négy és fél éven át. Ha a gyarmatosítást nézzük, akkor eredetileg olyasmiért, amit átgondoltabb időkben harmadik világbeli csetepatékkal rendeztek le. Ha a világgazdaság pozícióinak újraosztását nézzük, akkor viszont olyasmiért, ami egyiküké se lett. Aprólékosan rommá lőtték az európai hegemóniát, és a nyertesek is csak azt nyerték, hogy beállhattak másodhegedűsnek ahhoz, aki végül nevető harmadikként megkaparintotta a háború céljaként kihirdetett nyereményt. Aki az utolsó egy évre szállt be a buliba, amikor az eredeti szereplők kiontott vére már elég jól megalvadt Európa talaján.
Minden széthullott, ami addig biztos volt
Európában ezalatt teljes vidékek működése omlott össze. Voltak olyan falvak, ahol a lakosság több, mint harmada meghalt – besorozott katonaként, az otthonától távol. Egyszercsak elvitték a faluból a fiatal férfiakat, és soha többé nem jöttek haza. A munkákat egy darabig elvégezték a nők és az öregek, de aztán a hétköznapi vidéki élet összeomlása elől még azok is elkezdtek az egyre nagyobb városokba menekülni, akik amúgy nem szerettek volna. A vidék elkezdett kiürülni, egyre kevesebben voltak felelősek érte, és egyre kevesebben kísérték figyelemmel, hogy mi történik ott. És egyre vadabb dolgok kezdtek történni.
Mivel addig a lakosság nagy többsége vidéken élt, az első világháború szó szerint súlyosan megtizedelte a vidéki lakosságot. Ezzel párhuzamosan a háború alaposan felpörgette a városokba tömörülő ipari termelést, ami később sem hagyott alá, majd amikor az ipari túltermelés válságba torkollott, akkor kezdett fölpörögni a szintén a városokba összpontosuló szolgáltatói szektor.
Ezek nyomában pedig özönlöttek az emberek vidékről a városokba, mára pedig sok helyen már az emberek harmada sem él a falvakban, és aki ott él, az is városias életmódot folytat, városba jár dolgozni.
A nők vidéken és a városokban egyaránt kénytelenek voltak elvégezni a frontra elvitt férfiak munkáját is. A nőknek is ugyanúgy megvolt időtlen idők óta a munkájuk a társadalomban, ők is dolgoztak, viszont új szerepkörben találták magukat. Immár kénytelenek voltak a gazdaságot is igazgatni – eleinte még a férjeik frontról, levélben megírt tanácsai szerint. Mert a katonák gondolatai más körül sem forogtak a hazaírt leveleik alapján, mint a családjukon és a gazdaságon. Ezt a világot verte szét a háború. Sok család széthullott, mert az apák jóvátehetetlen lelki és akár mentális sérüléseket szenvedtek el a frontokon, mert felbomlott a családok addigi életmódja és gazdasági berendezkedése, mert felborultak a nemi szerepek.
A mai fogyasztói őrületet és genderforradalmat elnézve nem biztos, hogy rá kellett volna lépni erre az útra.
A paraszti vidék a nagyvállalatok kezébe került
A termőföldeket, amelyekért korábban lázadásokat robbantottak ki, a városokba csábuló vidéki emberek végül önként átengedték a nagyvállalatoknak. A paraszti földművelés jószerével eltűnt, a vidék általában véve a nagyvállalatok kezébe kezdett kerülni, a falu pedig a valóságtól elszakadt, értelmetlen skanzenné silányult le. És senki nem szólt, hogy ez rossz, hogy elszennyeznek, tönkretesznek mindent, mert már senki sem volt felelős érte. A habzó Rába, az elciánozott Tisza is csak akkor zavarja a mai embert, amikor a városába ér a szennyezés. Ma már, amikor az a téma, hogy lombikban kitenyésztett izomszövetből kéne hamburgert csinálni, akkor ki a francot érdekel a termőföld?! Hát a nagyvállalatokat valamiért mégis…
Ne szőjünk összeesküvés-elméleteket, csupán elevenítsük fel a bibliai bölcsességet, miszerint gyümölcséről ismerszik meg a fa! A történelem korábbi kataklizmáinál (csak a mi esetünkben: tatárjárás, törökvész) mindig parasztokkal pótolták a kiirtott parasztságot, az első világháború során uniformisban tömegével leölt parasztokat viszont különös módon már városi fogyasztókkal pótolták. Ebből pedig nem nagyon lehet másra következtetni, mint hogy a lemészárolt parasztok már fölöslegesek voltak a háború utáni szép új világ szervezői számára. Abból pedig, hogy hirtelen tízmilliószámra haltak meg, legfeljebb két lehetőség következik.
Lehet, hogy az iparra és a szolgáltatásokra, na meg az önellátó parasztok helyett a termékekre rászoruló fogyasztókra alapuló szép új világ szervezőinek éktelen mákjuk volt, hogy éppen akkor haltak meg a parasztok tízmilliói, amikor már fölöslegessé váltak az új világrend szempontjából. Ráadásul egy olyan háborúban, amelyhez a szép új világ szervezőinek nyilvánvalóan semmi közük nem volt, különös tekintettel annak 4 évig elhúzódására.
Vagy pedig elképzelhető, hogy ezeket a szerencsétlen, fölöslegessé vált, városi fogyasztói létre átszoktathatatlan parasztokat módszeresen, előre kitervelten vágóhídra küldték egy szándékosan elnyújtott háborúban a szép új világ szervezői.
Talán a haladók majd egyszer megválaszolják a haladó világ kezdetének eme rejtélyes titkát.
A világháború egyetlen nyertese
A háborúban ráadásul nemcsak a parasztságot tették tönkre. Az európai országok rettenetesen eladósodtak, az adósság pedig a hadikölcsön révén jelentős részben a saját, emiatt ugyancsak eladósodó középosztályukat terhelte. A parasztság és a hagyományos városi középosztály megroppanása miatt a bankszektornak nem sok konkurenciája maradt a gazdasági kezdeményezés terén, és ez az állapot azóta is jellemzi a társadalmunkat. A helyzet kialakulásának pedig lehet némi köze a háború elhúzódásához is.
A német bankár, Max Warburg volt II. Vilmos császár fő tanácsadója hírszerzési ügyekben, vagyis gyakorlatilag az akkor még nem intézményesített német hírszerzés vezetője. Édestestvére, Paul Warburg egy New York-i bankár lányát feleségül véve addigra Németországból az Egyesült Államokba költözött, és már amerikai állampolgár, sőt, az USA egyik legbefolyásosabb bankára volt. Egy hónappal a háború kitörése után nevezték ki a Fed, vagyis a háborúban előbb hadianyaggal és pénzzel, majd katonailag is az antantot támogató USA központi bankjának elnökségi tagjává.
A későbbi ellenség egyik legbefolyásosabb bankárának testvére által vezetett német hírszerzés pedig nem mindig okvetlenül pontosan tájékoztatta a Párizs felé döntő csapásra törekvő német hadsereget.
Emellett pedig a német utánpótlásban is akadtak váratlan gondok, annak ellenére, hogy nem kellett nagy távolságokat áthidalni, és az elfoglalt területek megszállásával eleve számoltak.
Persze mindez lehet egyszerű véletlen is, az viszont tény, hogy mindezek hatására egy évszázad alatt teljesen megváltozott a világunk, és szinte teljesen eltűnt az a része, amelyre az európai társadalmak épültek. Eltűnt a természeti környezet, eltűnt a parasztság, eltűnt a falu, eltűnt a középosztály, és maradt helyettük egy mesterséges világ meg a fogyasztók tagolatlan tömege, amelyet a huszadik századi nagy világháború (1914–1945) hozott létre. És persze maradt a nagy világháború egyetlen nyertese, a fogyasztói igényeket kialakító és kielégítő globális nagytőke.
apolitikus
2018-11-13 at 10:40
Régen olvastam ilyen jó írást. Gratulálok a szerzőnek.
Lelenc
2018-11-12 at 14:55
Az Osztrák-Magyar Monarchia mindenképpen szétesett volna a nemzetiségek elnyomása és az abszolutizmus miatt. Az 1. világháború, bár rengeteg vérrel és szenvedéssel járt, megszabadította Közép-Európát a Habsburgoktól és független államot adott nekünk, magyaroknak is, ami mindenképpen pozitív dolog.
D. László
2018-11-12 at 15:09
A mi lett volna ha kérdése nem történelmietlen. Ha megmarad a fél-Nagy-Magyarország (tehát minden, Horvátország nélkül), akkor is kb. 3/5-öd 2/5-öd lett volna a magyar-nemzetiségi arány. Állandó elszakadási törekvésekkel, cirkusszal, polgárháborús indulatokkal, amit a csehek és a románok (a jugók támogatása mellett) folyton szítottak volna. A legtöbb, amit elérhettünk volna, az egy többé-kevésbé etnikai határú ország lett volna kb. 130 ezer nkm-nyi terület 85 %-ban magyar többséggel, úgy, hogy a Kárpát-Medencei 15 millió magyarból 13 millió élhetett volna egy országban. Félek, hogy mára ebből is csak annyian lennénk, mint ahányan most vagyunk.
zolatiguszti
2018-11-13 at 03:04
De több lett volna a föld akkor is…ember lehet akármennyi de termőföld na az nem.
Egyébként ha azt akarom tudni mi lett volna ha Mo ellen áll az Antatntnak akkor megnézem törökország történetét 1918-1924 ig.Őket ugyanis ugyanúgy szét alarták cincálni mint minket.Mármint a szín török területeket is.
Hja csak ott nem egy török károlyival meg kunnak kezdtek, hanem egy Kemál Attatürkkel folytatták Gallipolli után…Úgy verik ki a Brit-Francia alakulatokat Isztambulból 2x is!Mert bevonulni azt tudtak mindehová…
Érdemes átböngészni rengeteg a párhuzam a két ország között.
Pl Horthy külön törvényt hoz a “bűnös város ” Bp ellen. Kemal azt mondja:
“Isztambul annyira eltért az erkölcsös és igaz útról, annyira eluralta a hazugság és korrupció és romlottság hogy nem érdemli meg hogy az új Törökország fővárosa legyen.És azzal a lendülettel lesz a főváros Ankara…Lehet Horthynak is jobb lett volna ha az új főváros Debrecen vagy Pécs lett volna.Vagy Sopron ha ,már visszatért.
ómió
2018-11-12 at 13:12
És még mindig nem elég neki!
Bokor Géza
2018-11-12 at 09:29
…hát nem….
Nem értek egyet a cikkben írottakkal. Háborúval együtt is, és annak ellenére is nőtt a lakosság létszáma, Európában kevésbé, világszerte óriási ütemben. Ennyi ember ellátásához már a hagyományos módszerek tökéletesen alkalmatlanok voltak, szükségszerű volt a gépesítés, a kemikáliák bevezetése, egy új rendszerű mezőgazdaság kialakítása. Természetesen ennek vannak hátrányai, de eltörpülnek az előnyei mellett.
A folyamatok természetes velejárói a fejlődésnek, s ugyanazok a folyamatok játszódnak le a háborúval nem sújtott területeken is, esetenként késve, esetenként megelőzve az átlagot.
Egyetlen egyben értek egyet, ez pedig az hogy mindennek a globalizácó vezérei a nagy nyertesek…..de azok mindig nyertesek, történjen bármi a nagyvilágban.
Tetszik, nem tetszik, ez van……
Zita
2018-11-12 at 08:07
Cui prodest?? (Az I. és a II. világháború is) Azoknak, akik ebből a 2 mega-bizniszból óriásit szakítottak. Na, és kik ezek…?
Lupus
2018-11-11 at 22:23
Gondoltam, jó lesz ez a vers hozzászólásként a témához ezen a vegyes érzelmekkel teli mai napon:
*
Állampolgársági kérelméhez ezeket a sorokat csatolta pár hónapja egy kérvényező:
Alulírott magyar honosítást kérek.
Nem vagyok szerb, román, még csak nem is német.
Erdély szép szívében, Maros mentén élek,
itt ahol nap mint nap fogy a magyar lélek.
Valamikor régen, amikor születtem,
Magyarország volt a szülőhazám nékem.
Mások döntötték el hovatartozásom
Párizs mellett, ’20-ban, “béketárgyaláson”.
Átjöttek a hegyen sunyi, szolga népek,
kik a magyar földön piócaként éltek,
s amikor legutóbb csatát veszítettünk
Áruló féregként fordultak ellenünk!
Így került szép hazám tolvajok kezébe,
Árulóknak ez lett búsás fizetsége!
Szeretnének minket ma is kiirtani,
Mert a rabolt földet vissza kéne adni.
Remélem és hiszem, fordul majd a világ,
Nyílik nekünk is majd sok-sok színes virág.
Nem lehet, hogy a sors mindig verjen minket,
S begyógyítjuk végre vérző sebeinket!
Százszor megfizettük a reánk rótt adót,
Amit balsors egykor vállainkra rakott.
Nem voltunk, nem leszünk szolganemzet soha,
Itt az időnk végre, vagy most, vagy tán soha!
Mély álomból lassan felébred a nemzet,
Vezetőink ezért nagyon sokat tesznek!
Egyszer, majd egy napon feleszmél a világ,
Hogy kinek jár tövis, és kinek a virág!?
Vár reánk a közös, szabad Európa
– Határait védtük sok évszázad óta!
Nyugodtan élhettek benne a nemzetek;
Védték őket bátor, vitéz magyar kezek!
Szép Erdélyországom, mikor leszel szabad?
El kéne már űzni a kakukkmadarat!
Te, aki egykoron sasok fészke voltál,
Ily szomorú sorsra miért is jutottál?
Te vagy a magyarok igazi bölcsője,
magyar nemzetünknek sokszor megmentője!
Elkerült minket a török veszedelem,
Itt mindig magyar volt minden fejedelem!
Nem kedvezett viszont a huszadik század,
Elorozták tőlünk gyönyörű hazánkat!
Kakukk-nemzetségnek sunyi, lusta népe
Árulásért kapta hazámat cserébe!
Lett is üldözése itt a magyar szónak,
Sokan letagadták, hogy magyarok voltak.
Más meg elment innen új hazát keresni,
Idegen hazában sorsán keseregni.
Én aki maradtam, nagyon szépen kérem:
magyar honosságom adják vissza nékem!
Ígérem az leszek, aki eddig voltam,
én magyar maradok – itt az ősi honban!
Erdély, 2018.
Füge
2018-11-12 at 08:12
Ez pontosan így van! Aki tudja ossza! Olvassák értsék a világban a MAGYARSÁGOT!!! Jó lenne angolra is lefordítva ugyan azt terjeszteni! A libsik pedig inkább hallgassanak!
Bokor Géza
2018-11-12 at 09:31
10!
Hesslerezredes
2018-11-12 at 12:55
Könnybe lábadt a szemem.
Ibbur
2018-11-11 at 21:24
És most vessük össze mindezt a honlap másik hírével, miszerint leépítik az állami természet, és környezet védelmet…
Ha a kormány támogatói egyetértenek a fenti cikk szellemiségével, akkor vállalhatatlan kell legyen számukra az ilyen kormányzati lépés. A globalitás vs. lokalitás küzdelmében, ugyanis a valódi “zöld” gondolatot szükségképpen a lokalitásoknak kell fölvállalniuk, és az öket támogató kormányoknak. Ha nem teszik, majd megteszik a globalista “zöldek”, mint Németországban, de az gender ideológiával és a globális hatalomgazdaság terrorjával fog együttjárni. Ezt akarjuk?
csakafidesz
2018-11-11 at 19:22
Weiss Manfred hatalmas vagyont keresett hadianyag-szállítóként. A hadikölcsön -amit kötelező volt jegyezni- soha nem lett visszaadva, holott így jegyezték. A pénz viszont W.M. gyárát gyarapította.
judit.torok
2018-11-11 at 19:12
A szerző nem élt még, amikor a 60-as években már működtek a “fekete vonatok”,
az “ingázás”. Nemcsak a cigányok ingáztak a “fekete vonaton”. A családfő vasárnap este utazott a városba dolgozni.
https://vimeo.com/81268277
Péntek, vagy szombat este ment haza. Volt, amelyik a végén már haza se
ment, csak a fizetését küldte, végül azt sem. Rengeteg vidéki család
esett szét. Tragikus, embertelen életük volt.
“mit lehet tenni az olyan emberrel, akinek semmiféle csábító propaganda”
Például amit az MSZP-SZDSZ, Kuncze, Gyurcsány, Bajnai, Horn Gyula, Horn Gábor csináltak:
-elhanyagolni fél Magyarországot;
-a 2006-ban az önkormányzati választásokon megbüntetni a Fidesz-KDNP-re szavazó vidéket (Im Mounika belügyminiszter: “Ne aggódjatoik, a kassza klulcsa nálunk van!”)
– aztán megszüntették az infrasturktúrát.
Nezárták:
-a bölcsődét; óvodát;
-az iskolát;
-az orvosi rendelőt;
-a gyógyszertárat;
-a rendőr őrsöt;
-a könyvtárat;
-az üzleteket;
Megszüntették a helyközi kisvasutakat;
Ritkították a helyközi buszjáratokat.
Ezzel mindenkit a városba kényszerítettek.
Eközben beindult a biznisz: még mélyebbre zuhantak a falvak, községek telek és ház árai. Voltak, akik személyenként tucatszámra vásároltak fel fél, vagy egész falukat. Körbekerítették, a legtöbb házat lerombolták. Van, ahol
“faluturizmus” vállalkozást működtetnek…
zolatiguszti
2018-11-13 at 02:55
Igen ez is igaz.De most hogy 8 éve nincsen MSZP-SZDSZ kormány, a falvak mégse tértek magukhoz úgy mint az ország.
Teljesen téves elképzelések vannak a mezőgazdaság eltartó erejéről.
Ha megnéz egy középkori falut döbbenten látni hogy 8-14 db házakról írnak!
Egy falu nem volt 500 fős! Ma meg 1500 fő kistelepülés és elvárják hogy sokkal gépesítettebb körülmények között az 1500 fő fele mondjuk mind a mezőgazdaságból éljen meg! Hát amikor teljesen kézi és állati erővel ment akkor se tartott le a határ annyit…Akkor is elment aki tudott zsoldosnak, papnak vagy városba szökött.
zolatiguszti
2018-11-11 at 18:14
Egyszer már begépeltem a reakciómat a cikkre aztán javítottam és eltűnt, mint a kámfor.
Remélem csak technikai hiba, és nem kell megtapasztalnom azt amit a baloldali portálokon,.
hogy az igazság politikai kategória.
Mégpedig azért remélem, mert szerintem a cikk téved a szerzőjével együtt.
A parasztság tömeges felszámolása a kommunizmus esetében magalapozott állítás lehet de az amit az I VH kapcsán állít szerintem téves magyarázat.
Próbálom alátámasztani az állításaim.
A falu elhalása nem I VH környéki esemény a folyamat többször végbe ment a történelem folyamán és nem volt semmi szükség, arra hogy ehhez tömegesen öljenek meg parasztokat.
1 Végbe ment anno az Ókorban, amikor a rabszolgák dolgoztak a földeken a bányákban etc a lakosság, pedig tömegével tódult a kézművességhez, kereskedelemhez.
Rabszolgákon kívül a másik nagy nyomás a lakosságon a nagy latifundumok létre jötte volt ami föld éhséget eredményezett.
Azért ne felejtsük már el a Marius féle haderő reformot aminek egyik eleme a vateranusok 20 éves szolgálatának a jutalmazása FÖLDDEL a birodalom területén.
Vagy a két néptribun a Garcchusok vajon miért haltak meg? Nem azért mert a Licenius féle földtörvényt akarták újra megújítani ami korlátozta a latifundumok méretét kvázi újraosztva a birodalmon belül a termőföldeket? Gyorsan meg is nyuvasztották mindkettőt…
Hát a nincstelen tömegekkel töltötték fel a Marius féle hederő reformmal az új zsoldos típusú haderő légióit. És ez mind a földéhség követekzeménye volt ahogy a római lakosság szám!
Rómának Augustus idejében 4 937 000 felnőtt lakosa volt a korabeli összeírás szerint.Vessük mér össze a mai Budapest alig 2 milliós lakosságával vagy 2000 év távlatából liftek nélkül pl.
http://www.romaikor.hu/romai_elet/mindennapi_elet/elet_roma_varosaban/roma_nepe/cikk/roma_lakossaga_a_csaszarkor_kezdeten
Korabeli fogamzásgátlás és földművelési technológiák mellett…Vagyis a lakosságnak vidékről kellett Rómába mennie .
2 Ugyanígy a reneszánsz kezdete környékén a nagy pestis járvány után egy mai napig töretlen növekedés figyelhető meg az Európai városok lakosságának növekedésében.
3 De ha nagyot ugrok az 1860-1910-es évekre, akkor is azt látom, hogy már a háborúk előtt is ürültek bőven a falvak. A mieink meg különösen.
Honnan tudjuk? Hát pl 1900 környékére már szinte hisztérikus parlamenti felszólalások maradtak ránk az ügynökök tevékenységéről, akik hülyítik a népet, hogy vándoroljanak ki pl Amerikába.
Mi lehet ennek az oka? Nos roppant egyszerű a nagy birtokok rendszere. Aki nem foglalkozik mezőgazdasággal (vagy foglalkozott) az egyszerűen nincs is képben, hogy mennyire érzi egy gazdálkodó, hogy mennyi az általa egy napon járóföldön belül megművelhető földek mérete.
Míg a középkor óta 1860-ban a 3-ik nagy mezőgazdasági forradalmat éltük át, és vele a népesség robbanását addig a földek évszázadok alatt csak kevesek kezére koncentrálódott.
1860-tól ezért a föld nélküli tömegek először a szomszédos országokba vándoroltak ki, Horvátországba, Szlovéniába, vagy romániába, hogy ott földet bérelhessen, vehessen. (igen nem írom nagybetűvel direkt)
1870 től gyökeres változás állt be elindult az amerikázás. A földműves (és más) lakosság elhagyta a kontinenst. 1900-ig kb 500 ezer főt vesztett így az ország 1900-1913 között meg 1,5 milliót!!! Trianonnál meg siratjuk a külföldre szakadt 3-at!
Na ez a nagybirtok rendszer kb semmit se változott 1914-re sőt 1945-ig
4 A nagy birtok rendszer 1950-es évekre bekövetkezett erőszakos felbomlása sem segített a falvak kiürülésén. Különös módon valami hasonló miatt, mint az ókorban.
Rövid periódus után a földet kollektivizálták az az más tulajdoni szerkezetben de ismét földéhséget eredményezett. Az állam elvette az összes földet a parasztságtól.
A mellette létrejött erőteljes iparosítás viszont munkaerő éhséggel párosult a szívó hatás létre jött költöztek a parasztok ész nélkül a városba. Ráadásul a 60-as évekre nálunk kiterjeszkedett gépesítés ugyanazt a hatást érte el amit anno az ókorban a rabszolgaság.
A gépek csökkentették a munkaerő igényt és ezúttal tartósan.
A jelen gazdaság alapja (is) az olcsó élelmiszer. Ha az élelmiszer nem olcsó nem veszenek semmi mást ilyen egyszerű.
Voltak kíséreltek arra hogy a hatást megfordítsák:
1925 körül elindított egy rurarizálási programot teljes csőddel. Hiába állt be maga a Duce a cséplő gép elé a filmesek előtt azt megenni nem lehetett a nép meg tódult a Fiatba meg az USA-ba.
http://dasandere.it/il-mussolini-privato-e-il-reato-della-pederastia-le-ragioni-di-una-sconfitta-2/
De ugyanilyen részben sikeres kísérletnek tekinthető a Tsz-ek 1970-80-as években un mellék üzemági kísérelte is., amikor a TSZ-ek ipari beszállítói üzletágban szereztek részesedést, és ezzel helyben felszívták a munkaerő egy részét. Ez legalább üzemelt pár évtizedig, a nyereségessége változó volt. Még így is a falunak annyi munkaerő feleslege volt hogy hetente ingázott több tízezer fő Bp-re vagy a nagyvárosokba.
Ez nem sokat változott csak romlott a rendszerváltás után.A földéhség ma is akkora , hogy miközben vidéken gond nélkül lehet venni jó állapotú használt lakást telekkel addig a határban a BP-i ingatlan árnövekedést megszégyenítő módon, megy fel a termő föld ára és már 1-5 holdara is többen, próbálnak ajánlatot tenni, ha nincs eladási szándék, akkor is folyamatosan. A Tsz-ek széthullásával újra nagybirtok rendszer kezd restaurálódni csak most nem állami vagy arisztokrata elv mentén, hanem mezőgazdasági cégek tőke ereje révén.
Mellette a kialakult gépesítés olyan fokú, hogy 10-20 fővel elüzemel egy közepes mezőgazdasági vállalkozás. Miközben egy kis települést 1500 fő környékétől kezdünk jelezni.
Az olcsó élelmiszer igénye a korlátozott művelhető terültekkel oda vezetett hogy az élőmunka egyre inkább nem kívánatos a mezőgazdaságban. A Ha-onkénti árak – költségekkel akkora nyereség kulcsot adnak, hogy a növekvő bértömeg nem a tömeges munkaerő alkalmazás felé tolja zömmel a mérleg nyelvét.
Egy traktor 1 km –es üzemanyag költsége 8 ft körül van. Vajon lelnénk ma olyan munkavállalót aki eltolna egy traktort 1 km –re 8 ft –ért?
Ha teljesen kézzel aratnánk a búzát egy kiló kenyér nem lenne 5000 ft alatt csak minimálbéren kifizetve az összes munkaposztot ami a kézi aratásban szükséges. Gyakorlatilag Ha-onként lebontható hogy mennyi a várható bevétel a bele vetett növénykultúra függvényében. Éhező ember nem vesz laptopot, az élelmiszernek olcsónak kell lennie és tömegesnek. Ez a mai gazdaságunk alapja az egész bolygón.
Még a haszonállatoknál is tetten érhető a folyamat. A lovat a 80-as években végleg a rotációs kapa vagy kerti traktor száműzte a mezőgazdaságból.10 liter benzinnel gyakorlatilag egész nap elketyeg a földön. Ha viszont lóval művelek annak van legelő igénye és téli takarmány igénye. Ha több földet veszek akkor tőbb ló kell , több ló több legelő és takarmény ami szintén valahol terem.A lóval történő művelés tehát nem kevés termőföldet von ki a szántóföldek közül kvázi üzemanyagot pótolva a lovakba a traktor helyett.
Ha tehát fel akarjuk éleszteni a falvakat akkor ahhoz a megélhetést kell biztosítani ott , mert a mezőgazdaság szerkezetéből és fejlődési irányaibóla adódóan nem több hanem még kevesebb embert fog eltartani.
2017 volt az első év amikor egy brit 1 ha –os terülten úgy sikerült betakarítani és megművelni a termést és a földet hogy ember se tette rá a lábát a földre. A jövő az egy két személy által automata gépekkel művelt nagy földeké hiába tetszene a családi gazdálkodás.
A falvak kiürülését pedig mint fent látható két tényező okozta mindíg is a történelemben :
– Földhiány
– Munkahely hiánya az az föld pénzügyi eltartó képességének hiánya.
Nincs ehhez szükség háborús mészárlásra . A hatása nyilvánvaló de hogy a célja nem ez volt az szinte ziher.
A parasztságot semmi se számolja fel hatékonyabban mint a jobban fizető mukahely a mezőgazdaságnál. Kezdve nagyapámmal aki 6 elemivel asztalos lett inkább és 1915-ben született…
Füge
2018-11-11 at 16:02
Európa nyugati része most is az, “öngyilkos lett”.
zolatiguszti
2018-11-12 at 13:21
Benedek Károly!
Ez igaz, de semmilyen üzlet nem megy ha nincs igény a szolgáltatásra.
Az ügynököket sokat kárhozattaták a különböző lapokban és felszólalásokban a parlamentben is. De a vége csak az lett hogy az 1870-1900 között zömmel hamburgba irányuló forgalmat át tudták tenni Fiumébe.
Miután szakirodalom egyet ért abban hogy a kivándorláson a legtöbbet a hajótársaságok kerestek, Hamburg akkor Német , Fiume meg akkor Osztrák-Magyar volt így a téma kezelése max annyiban merült ki, hogy a germánoktól sikerült elhappolni az utaztatási üzletágat maguknak.
Miközben a gond a nagybirtok kiszorító hatása volt a földművelésből párosulva a gyenge ipar korlátozott munkaerő felveveő képességével.
A nagybirtok kiszorító hatása rányomta a bélyegét a szabad földterületek adásvételében az árakra is.
A mai kialakuló birtokszerkezet igen emlékeztet erre.teljesen mindegy hogy a Grófé vagy egy mezőgazdasági konzorciumé.Anyám falujában házat telekkel közművel lehet venni 5-5,5 millióért. Romániából jönnek át vásárolni annyira nyomottak az árak.Ugyanennyiért lehet földet venni kb 5 holdat és annak az ára megy folyamatosan fel.A mi 5 holdunkra évente úgy tesznek vételi ajálatokat hogy nincs eladónak említve se nem hirdetve, és van aki művelje. Idősek a szülők azt gondolják hátha..egymást tapossák le csak adják el.
és most megjósolom, ha elterjed a Brit kísérlet-márpedig miért ne terjedene- az automata mezőgazdasággal, nem megmaradnak a falvak , hanem lebontják a házakat is és bevetik a helyüket ahogy ezt Ditroit elhagyott városrészeiben is tervezik.
Értem én hogy a jelen politikai óhaj a falvak megmaradása de ennek egy feltétele van. megélhetést is adni kell hozzá a falvakban és az zömmel nem a mezőgazdaság kell hogy legyen mert ott a mezőgazdasági gépészet és informatika öles léptekkel halad előre.És másképp ne is lehet , mert egyre több az ember és az olcsó élelmiszer a jelen gazdaság alapja.Itt pedig az egyre drágább és kifinomultabb termelési módok mellett már csak az egyre emelkedő munkabérek maradnak lehetősgéként.Vagyis nincs visszaút, ha a falu megmarad akkor is városiasul -ergó hátránya lesz a piacától lévő nagy távolság a munkahelyeinek, kombinálva a helyi kis piac miatti korlátozott szolgáltatási lehetőségekkel.
Vagy eltűnik és annyi lakhely marad ami a helyszínre kijáró karbantartók, gépkezelők, agronómusok lakhatását biztosítja ha ki kell menni a terültere, akér a tanyás település szerkezet.Ugyanis ha valaki városi életformát választ annak legjobb a vársoban lakni.Nem mellesleg globálisan olcsóbb is.
Ma a vidéken sorvadozó tömegközlekedés miatt szinte mindenki kénytelen autót tartani pl….Autó vs városi tömegközlekdés. melyiknek kisebb az ökolábnyoma?
Lucifer
2018-11-11 at 15:41
A vidék elnéptelenedését szerintem a mezőgazdaság gépesítése okozta, okozza. A gépek nagyon sok ember munkáját kiváltották.
Benedek Károly
2018-11-11 at 16:43
Már a hatvanas években elhagyták a tanyákat a parasztok.
zolatiguszti
2018-11-11 at 18:29
Már 1860-ban elhagyták a tanyát a cselédek zsellérek.
Két dolog miatt ürül ki a falu:
-Földhiány
-Munkaerő nem kell a földekre
https://lib.pte.hu/sites/ptebtkscan/mellekletek/2013_apr_kivandorlas/2013_14_kivandorlas_04.pdf
De én hozok még régebbi példát!
Ókori Róma megvan?
Marus féle haderő reform? Az addig saját költségen önként katonáskodó köztársasági polgárok helyett nincstelenekből zsoldos haderőt, akik 20 év szolgálat fejében VETERANUSOKÉNT KISBIRTOKOKAT KAPTAK!
Gondolom ha lett volna szabad föld nem mentek volna el harcolni érte…
Vagy két néptribun a Gracchusok, akik fel akarják újítani a licinius féle fölldtörvényt ami meghatározná azt hogy mekkora lehet egy személy maximális földje az egy földreformmal érne fel.
Meg is ölik őket gyorsan
Hogy nézett ki Róma pl Augustus idejében?
Lakossága több mint 4 milliós!
A legtöbb föld a nagy latifundumukban van az nagybirtok rendszer van.
Ezeket az idő nagy részében RABSZOLGÁKKAL MŰVELIK MEG!
Ergo se föld se mezőgazdasági munkahelyek.
Csoda ha Róma már ekkor 4 milliós és Marius új mintájú hadseregébe tömegesen lehet a légiókat feltölteni?
A parasztság megszüntetésének ez a két fő eszköze vidéken.Vedd el a földjét és ne adja rajta munkát neki. Rögtön csomagol és megy városba ilyen egyszerű.Nem kell ehhez világháborút szervezni.
Mo-ról 1860-1900 között elment 500 ezer ember.
1890-1910 között meg 1,5 millió!
És siratunk 3 millió embert a Trinanoni elcsatolásban!
Hát előtte már majdnem elment annyi magától háború nélkül!
Parlamenti felszólások tömege volt róla akkoriban!
És majd csak 4 év múlva jön a háború!
Benedek Károly
2018-11-11 at 19:18
zolatiguszti!
“Mo-ról 1860-1900 között elment 500 ezer ember.
1890-1910 között meg 1,5 millió!”
Voltak, akik nagyon szorgalmazták, hogy menjenek, biztatták, őket a szatócsboltban és a borkimérésben, kocsmában. Felvásárolták tőlük fillérekért a kis vagyonkájukat, s küldték őket a “szép Újvilágba”… pusztulni…
Na ez
2018-11-11 at 15:18
Balliberális milliárdos Soroséknak mert ránk európai emberekre ,őslakosokra sincsen szükségük ,annál inkább szükségük van képzetlen ,tudatlan csak a Korán szerint élő és gondolkodó arabokra ázsiaiakra és egyéb afrikaiakra , arra számítanak hogy a sokkal jobb életszínvonalért cserében chipet is engednek magukba ültetni …… stb. . Marx a legnagyobb akadályt a kommunista diktatúrájának létre hozásában ,kiteljesedésében a parasztságot nevezte meg , ahogy Sztálin megvalósította a szibériai táboraiban azt az leírva Marx javasolta , írta meg. Juncker elvtársaival együtt is nem hiába dicsőitette németeknél Marxot életművével együtt.
Netta
2018-11-11 at 16:46
“a parasztságot nevezte meg”
Mert az ősi örökség letéteményese volt, a természettel élt szimbiózisban
és nem az idiotizmussal. “Józan paraszti ész…”
A városi prolikat már a szabadkőművesek kiszemelték maguknak, mint a leguszíthatóbb, leghasználhatóbb réteget.
Most az utódaik a belvárosi újprolik, mint Gulyás Márton, FeGyőr és a többi
gendrekretén.
Oriza Triznyák
2018-11-11 at 14:03
A Trombitás és Keresztúri félék meg csak néznek hülyén és semmit se értenek az egészből!
gyozo2018
2018-11-11 at 16:50
Trombitás Kristófra gondolsz?
Az tényleg hülye. Azt írta, hogy ne akarjunk mi magunknak
“történelmen csinálni”,
elégedjünk meg a Szent Istvánig követhető múltunkkal.
És ezt a korlátolt, stupid alakot szerepelteti nap mint nap az Echo mint “véleményvezért”?!
Megáll az ember esze.
zolatiguszti
2018-11-12 at 14:29
Szerintem nem hülyék hanem ügynökök, troll hadak.A mögöttük álló szellemiség ami hülye és nem tudja mit lépjen.De az csak érdekből hülye.
Én azért tudok ennyit kommentelni met épp nincs munkám, de ezek hol érnek rá egész évben ennyit pötyögni perceken belül?
Vajda MIklós
2018-11-11 at 13:46
Kitűnő cikk, amely végigvezeti a gondolatmenetet, amely sajnos teljesen helytálló. Csak annyit fűzök hozzá, hogy az I. világháborút, – miként a másodikat is – már jó előre megtervezték azok a körök, amelyek jól tudták, hogy az európai társadalmakat leggyorsabban és legalaposabban egy nagy háborúval lehet megváltoztatni.
Minden módon támogatták a harcoló felek mindegyikét, majd amikor eldöntötték, hogy számukra melyik félnek a győzelme a kedvezőbb, akkortól már csak azt támogatták. De arra is figyeltek, hogy a későbbi vesztesek is még vissza tudják fizetni a nekik nyújtott kölcsönöket.
Albert Pike, amerikai szabadkőműves már 1871-ben megírta, hogy miért kell három világháborút kirobbantani. Az elsőnek az egyik titkolt célja volt az európai keresztény dinasztiák teljes felszámolása (Hohenzollerek, Habsburgok, Romanovok)
A harmadik világháború most van folyamatban. érdekes az is, hogy mindhármat a Wall Street bankárjai szervezték meg, és mindhárom Európában folyik. Vajon miért?
Katalin
2018-11-11 at 14:46
Wall Street bankárjai szervezték meg a világháborúkat. Nem csak azokatt. Afrika, Ázsia teljes kiaknázását, az emberek leamortizálását, kúltúrák eltörlését. Most is ez zajlik. Akik azt mondják, hogy véletlen tévednek. A régmúlt sajtóit olvasva bennük van a terv is. A dolgok összefüggnek még akkor is ha vannak akik tagadják. A cikk nagyon jó. Sok feltáró jellegű sajtó kellene, hogy igenis tudjunk a régmúlt időkben történt történelmet formáló döntések hátteréről.
Családom faluról elszármazott a városba. Majd a gyökerek erős vonzásában visszatértünk. Semmihez sem fogható az a szabadság amit a parasztember birtokol. A fenti írás áthallásából is ez derül ki.
Benedek Károly
2018-11-11 at 16:40
A harmadik világháború folyik, ezt is jó előre eltervezték.
2014-ben. az I. vh emlékévében jelentette ki Merkel, hogy ne gondolja Európa népe, hogy még 70 évet meg fog úszni hánorú nélkül.
2015-ben elindították az inváziót…
csakafidesz
2018-11-11 at 19:24
A második világháború tulajdonkép az első folytatása volt.
F. László
2018-11-11 at 20:03
Már Kossuth megírta Deáknak 1865-ben, hogy Magyarországnak nem szabad hozzákötni magát a Habsburg házhoz (Kosuth ellenezte a kiegyezést), mivel már készen állnak a tervek egy nagy európai háborúra (lásd szabadkőmúvesek), mely el fogja törölni a katolikus Habsburg dinasztiát és ez magával fogja sodorni Magyarországot is!!!
zolatiguszti
2018-11-12 at 14:21
A román háborút akkor se úsztuk volna meg. A haderő fejlesztéshez meg nem volt pénz se kapaciás. Még a FÉG-et is csak másodjára sikerült megalapítani 1890 körül.A kiegyezésig a Monarchiában a Magyaroknak tilos volt fegyvert gyártani. Nézze meg a fegyver próbajelzések történetét labancoknál meg nálunk!
POROSZLAI RÓBERT
2018-11-11 at 13:36
Köszönjük Laci!
MISZTÓTFALUSI
2018-11-11 at 13:12
Tisztelt VÉSEY KOVÁCS LÁSZLÓ!
A szívem összeszorul nagyszerű áttekintését olvasván, ui. az én nagyszüleim még a Magyar Királyságban születtek mindannyian. Minden emlék,élettapasztalat és ismeretszerzés, amelyek e nemzethez fűznek egyszerre ömlött rám, de fájdalmasan, nagyon.A gondolata ívével tökéletesen egyetértek, mert fájdalmasan igaz amit és ahogyan leírta: az önjelölt sátáni világfelforgatóknak sikerült a világot felfordítani,így a magyarság világát is,s nem boldogabbá, hanem kifejezetten idiótává tennie.Egy spiritualitás és szakralitás nélküli világgá – ahogy Hamvas Béla írta.Tovább írnék, de erre az egészre, csak elszorul a torkom…
Dobrai Éva
2018-11-11 at 19:08
Én is sírok az utódaim eljövendő sorsa miatt!De közhely szerint a remény hal meg utoljára!
Hesslerezredes
2018-11-12 at 12:53
A reményhal megdöglött. Új kedvencem a szarok rája. :))) :(((