Sűrű év volt 2021 – ez a PS Hálózat című rovatára is igaz. Megírtuk Vágó István külkeres kalandjait, a Bauer–Eörsi–Pető-féle társaság hátterét (az „ÁVH baráti kör”), lelepleztük a 168 óra hetilap mögött álló hálózati vállalatot, beszélgettünk Maróth Gáspárékkal a hálózatról, de azért akadtak felemelőbb történetek is. Bemutattuk a Megtörhetetlen ember, Pákh Tibor portréját. Melyik volt a legemlékezetesebb, legütősebb írás? Szavazzon az év Hálózat-cikkére!
Bauer fiatalon és később. Forrás: Magyar Hírlap
Bauerék és Eörsiék – ÁVH, Munkásőrség, Komplex, SZDSZ, DK, avagy a hálózati családok fényes ösvénye
A DK-s Bauer Tamás idén elérkezettnek látta az időt egy alapos történelemhamisításra: már-már áldozatnak állította be apját, az ÁVH néhai hírhedt alezredesét, Bauer Miklóst, akire ráragadt a „körmös Bauer” gúnynév. Valóban az volt? Saját jelentése szerint megpofozta és leköpte (!) a megkínzott Ries István minisztert. De benne volt sok-sok koncepciós ügyben, ártatlan emberek halálával járó játszmákban. Bauert Péter Gáborékkal együtt vették elő a kommunista hatalmi harcban, de a haja szála sem görbült: előbb az Igazságügyi Minisztériumhoz, majd a Komplex külkeres vállalathoz került, ahol egy bizonyos Eörsi Mátyás lett a beosztottja. Ez az Eörsi volt az, aki a rendszerváltás után SZDSZ-képviselőként maga mellé vette az öreg Bauert az ügyvédi irodájába (ma már persze Eörsi is DK-s). Műsorunkban beszélgetőtársunkkal, Máthé Áron történésszel nemcsak az egykori „ÁVH-s baráti kört”, a két Eörsit és a két Bauert leplezzük le, de bemutatunk jó pár átmentett ÁVH-s gazembert. Például Komlós Jánost, Janikovszky Bélát, Kardos Györgyöt, Hárs Jenőt.
Mester Ákos (balra). Fotó: MTI
Ha ezt Mester Ákos tudná! A 168 Óra mögött is egy állambiztonsági leányvállalat állt
Február végén megjelent A média lenyúlásának titkos története című könyvem, amely röviden összefoglalva arról szól, hogy hogyan szerezte meg, illetve tartotta meg a posztkommunista hálózat a kulcspozícióját a magyar médiában. Ebben a cikkben egy olyan történetet villantok fel, amelyet korábban még nem publikáltam, és amely a 168 Óra elindításáról szól. Kiderült, hogy az ismerten baloldali lap és a Tallózó mögött is egy állambiztonsági leányvállalat állt, egészen pontosan az a Delta Könyvkiadó, amelyet a legfontosabb időszakban az MNVK-2. tisztje vezetett. A háttérben felbukkan Siklósi Norbert, a médiacár és persze Demján Sándor is. A 168 Óra elindításában egyébként Mester Ákosék mellett az MSZMP KB korábbi hírhedt munkatársa, Agárdi Péter is komoly szerepet vállalt. Utóbbi mind a Tiszatáj, mind a Mozgó Világ elleni akcióikban is részt vett, együttműködve az állambiztonsággal.
Gyárfás Tamás érkezik tanúként a barátja, Ihász Sándor volt fellebbviteli főügyész ellen hivatali visszaélés miatt indított büntetőper tárgyalására. Fotó: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu
Miért vádolhatják Gyárfást a Fenyő-gyilkossággal? Egy nyilvános magánháború titkai 1.
Idén is folytatódott, folytatódik Gyárfás Tamás pere, a tét komoly. A vád szerint Gyárfás felbujtóként vett részt az egykori médiamogul, Fenyő János meggyilkolásában. Az 1998-ban agyonlőtt Fenyő felemelkedéséről több cikkben írtunk, most azt járjuk körül, hogyan lettek riválisokból gyakorlatilag ellenségek a kilencvenes években. Bár kiderült, hogy 1994-ben egy jól értesült cikk szerint még közös tévéről is tárgyaltak, a viszony hamar elmérgesedett. Elsősorban azért, mert Fenyő megirigyelte Gyárfás Tamás Nap TV-jét és azzal „járó” politikai befolyást, kapcsolati hálót, üzleti hasznot. Ezért egyszerűen megpróbálta azt „lenyúlni” Gyárfástól, a terv első lépése sikerült: elcsábította Székely Ferencet, a Nap TV egyik alapítóját, akit Gyárfás a „legjobb barátjának” nevezett. Fenyő megpróbálta teljesen kiszorítani Gyárfást a Nap TV-ből, amit utóbbi csak nagy nehezen tudott „visszaszerezni”. Közben elveszítette az akkor már tévéelnök (!) Székelyt, amit saját elmondása szerint is alig-alig tudott megemészteni, „átállását” személyes árulásnak tartotta. Fenyő nem elégedett meg ennyivel: oknyomozó újságírókat állított Gyárfásra, akik meg is írták utóbbi áfacsalási ügyét, majd az atlantai úszóbotrányból csináltak óriási botrányt, ami után Gyárfás színleg lemondott az úszóelnökségről. Utóbbi tényleg sokat veszíthetett: egy interjúban azt mondta, hogy azért esett el a saját tévé lehetőségétől, mert külföldi partnerei visszaléptek a médiában látott „lejárató” cikkek hatására.
Desirée Nosbusch és Vágó István, a műsorvezetői a nyugatnémet RTL Plus, az osztrák ORF és a Magyar Televízió szervezésében „Köszönet Magyarország” címmel rendezett és Európa-szerte élőben közvetített nemzetközi gálaműsorban az Operettszínházban, ahol a keletnémet menekültek segítésében játszott szerepéért mondtak köszönetet hazánknak a résztvevők az egész német nép nevében. Fotó: MTI/Pataky Zsolt
Azt azért elismerte, hogy titkos úti jelentéseket írt – Vágó István külkeres kalandjai
Sokan meglepődtek akkor, amikor az addig szinte apolitikus szerepet játszó Vágó István pár éve a DK politikusa lett. Vágó akkoriban egy felmérés szerint az ország egyik legnépszerűbb emberének számított, nem véletlenül: tudatosan építették a karrierjét a rendszerváltás előtt és után. De honnan indult? Külkeresként. Vágó Istváné klasszikus hálózati karrier. Apja, Vágó György a rezsim ünnepelt nyelvtanára volt, Indiában és Afrikában is dolgozott, fia is sokat utazott, nyelveket tanult, külföldiekkel levelezett, majd vegyészmérnökként a Medimpex külkereskedője lett. Állítása szerint „csak” titkos úti jelentéseket írt, amelyekről azt sem tudta, hogy a belügybe vagy a külügyhöz kerültek. Ezen jót nevettünk Schiffer Andrással és Borvendég Zsuzsannával, akiknek elmeséltem Vágó kalandjait a Pesti TV ma esti (csütörtök, 22.00) adásában (A Hálózat). Róla és a többi hálózati, külkeres emberről, az elszabotált rendszerváltásról is elbeszélgettünk. De ebben a cikkben bemutatom, hogyan is lett Vágóból tévés, miután visszamondott egy állítólagos többéves mexikói kiküldetést.
Pákh Tibor beszél a tüntetőkhöz egy korábbi március 15-én a budapesti Bem szobornál.
Fotó: MTI/ H. Szabó Sándor
A megtörhetetlen – Mélyinterjú Pákh Tiborral, akit Isten segített, sehogy sem lehetett kikészíteni
Egy ember, aki túlélt mindent. Elektrosokkot, Gulágot, börtönt, üldöztetést, lejáratást. Pákh Tiborral, a nemzeti ellenállás majd százesztendős legendájával beszélgettünk. Azzal a szuperhőssel, aki szinte teljesen ismeretlen a nagyközönség előtt. Pedig értünk is harcolt. A valódi emberi jogokért. A szabadságért. Pákh Tibor szerint Isten nem engedte, hogy gyenge legyen. A hite segítette át a kommunizmus és a múlt század összes szörnyűségén. Hallgassuk, nézzük – egy valóban inspiráló személyiség.
Beszélgettünk. Fotó: PS
Hogyan történt, hogy a Legvidámabb barakk léte és legendája jelentette az igazi tragédiánkat? Miért haragudhatunk a Nyugatra Schiffer szerint? Miért nagyon nehéz küzdeni a hálózattal? Hogyan lett bűn a patriotizmus Magyarországon, és miért nem lett az a nálunk szélsőségesebb kommunista rendszerekben? Ezt a beszélgetést nem árt megnézni, ha látni is akar az ember, nemcsak nézni. Borvendég Zsuzsanna, Maróth Gáspár és Schiffer András először ült le hármasban beszélgetni. És meglepően sok dolgot hasonlóan látnak.
Ipper Pál válaszol az úttörő riporterek kérdéseire a magyar úttörők békenagygyűlésén a Győzelem Napján, a Budapest Sportcsarnokban. Fotó: MTI
Az ÁVÓ-tól a 168 Óráig: bemutatjuk Ipper Pál századost, aki mindent megtett Mindszentyék ellen
Ezeknek a régi rádiósoknak még volt gerincük. Vagy nem. Ipper Pál százados az ÁVH (ÁVÓ) egyik fontos embere volt az egyház és a hit elleni könyörtelen harcban. Mind a Mindszenty József bíboros, mind a Hamvas Endre püspök utáni hajszában, a hírhedt koncepciós perekben is fontos szerepet játszott, de ha kellett, a cserkészmozgalmat, a hazafias ifjúságot támadta. Sokáig nem lehetett erről szinte semmit sem tudni, hiszen szinte mindent eltüntettek állambiztonsági múltjáról. Ő maga meg 1989-ben, amikor Kubinyi Ferenc leleplezte, egyszerűen letagadta az egészet. Azt mondta, a kémelhárításnál volt. Bemutatjuk Ipper Pált, Mester Ákos és társai szellemi, morális vezetőjét, akit 1953-ban szereltek le az ÁVH-tól (abban az évben, amikor Péter Gáborék is megbuktak), hogy aztán rádiósként, majd tévésként szolgálja lakájként a diktatúrát.
Nagy Imre a szőlőben. Fotó: Fortepan
„»Vologyát« 1933. január 17-én szerveztük be, s azóta igen értékes információkkal szolgált a magyar emigráció egyes tagjainak szovjetellenes tevékenységéről” – jelentette a rettegett NKVD (a KGB elődje) egyik tisztje akkor, amikor a terrorszervezet véletlenül Nagy Imrét is letartóztatta pár napra. Persze rögvest kiengedték. Nagy Imre, a kommunisták és posztkommunisták »hőse« és »mártírja« valójában ugyanolyan menthetetlen politikai bűnöző volt, akár Rákosi és a többiek. Nagy önként (!) lépett be az NKVD-hez, amelynél számtalan embert feljelentett. Sokukat kivégezték… Később pedig belépett az NKVD egyik elitalakulatába, úgy harcolt a Vörös Hadsereg mellett. Szétzúzzuk a Nagy Imre-mítoszt.
Vitray Tamás műsorvezető-riporter. Fotó: MTI/Fényes Tamás
PestiTV, Hálózat: Kit néztünk mi? Első rész: Ipper századostól Vitray hadnagyig
A Tévé csillagai voltak. Szakértőknek, kedves embereknek voltak álcázva. Valójában volt közöttük több ex-ÁVH-s, politikai tiszt, munkásőr, de a lényeg: a meghatározó riporterek és újságírók jelentős része valamelyik erőszakszervezet embere volt. Sokan már elmentek, mások jólétben, rivaldafényben öregedtek meg és most már csak ülnek és mesélnek. Most megmutatjuk kicsit a másik arcukat. Nem árt, a cikkek, portálok, tévék jelentős része továbbra is ajnározni fogja őket. A Mestereket. Lássuk a titkos, elrejtett történeteket. Kit néztünk mi?
Eörsi gépel, Pető bambul, ketten az ÁVH-s baráti körből / Fotó: Fortepan, ad.: Szalay Zoltán
Öveket bekapcsolni, hosszú-hosszú cikk következik. Megpróbáljuk bemutatni, miért volt esélytelen az igazságtétel azokkal az emberekkel, akik hatalmon voltak. Nemcsak a vezető SZDSZ-esek szülei voltak vastagon érintettek (ÁVH, ex-belügyminiszter, megtorló-jogász, stb.), de még az MDF illetékes helyettes államtitkára is. Utóbbit Bárd Károlynak hívták, ő nyilatkozott az igazságtételről a kormány nevében. Apja is Bárd Károly volt – és az ÁVH főtisztje. És akkor beszéljünk az Alkotmánybíróságról is, illetve annak vezetőjéről, a konzervatívnak ismert Sólyom Lászlóról. Ő Pécsről indult, ott született, apósa az MSZMP Központi Bizottságának a tagja, Baranya megye korábbi párttitkára volt. Ilyen háttérrel, ezekkel az emberektől hogyan várhattunk egy valóban antikommunista, rendszerváltó lépést? Még csak nem is haragudhatunk rájuk: ki akarta volna bíróságra cipelni a papát, a mamát vagy az apóst?
Facebook
Twitter
YouTube
RSS