Fontos pápai döntés Mindszenty boldoggá avatási ügyében
Ferenc pápa engedélyezte a Szentté Avatási Kongregációnak, hogy dekrétumban tegye közzé Mindszenty József bíboros, esztergomi érsek, Magyarország egykori prímása "hősies erényeinek elismerését" - közölte a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia szerdán. Az életszentség elismerése a boldoggá avatási eljárás fontos lépése, amelyet a boldoggá avatáshoz szükséges csoda kivizsgálása követ.
Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek a hírre reagáló közleményében azt írta, nagy örömmel értesült róla, hogy
Ferenc pápa jóváhagyta azt a határozatot, amely megállapítja, hogy Isten Szolgája, Mindszenty József bíboros, esztergomi érsek, Magyarország prímása hősies fokban gyakorolta a keresztény erényeket.
"Ezentúl tehát hivatalosan is tiszteletreméltónak nevezhetjük őt" - tette hozzá. A bíboros kitért arra, "fontos lépés ez a boldoggá avatás felé, hiszen most már az imameghallgatások és csodák felülvizsgálata kezdődik".
Ennek pozitív eredménye megmutathatja, hogy Mindszenty bíboros személyére nemcsak úgy tekinthetünk, mint példaképünkre, hanem hathatós közbenjárásával támogatni is tud minket
- olvasható a közleményben. Hozzátette: "hosszú évtizedek imádsága és munkája után különös kegyelem számunkra egyházunk legfőbb hatóságának elismerése".
Ezért hálás köszönetet mondunk a Szentatyának és tovább folytatjuk imádságunkat, hogy tiszteletreméltó elődünket, aki minden szenvedést vállalva, rettenthetetlen hűséggel szerette Istent, Egyházunkat és népünket, mielőbb a boldogok sorában ünnepelhessük
- írta Erdő Péter.
Mindszenty József 1892-ben született, eredeti neve Pehm József volt. Zala megyei plébános volt, majd 1944-ben nevezte ki XII. Pius pápa veszprémi püspökké, röviddel ezután a nyilas kormány bebörtönözte. Esztergomi érsek és Magyarország prímása 1945-ben lett, bíborosi rangot 1946-ban kapott. Koholt vádak alapján 1948 karácsonyán bebörtönözték, 1949-ben életfogytiglani börtönre ítélték. Az 1956-os forradalom alatt kiszabadították, a szabadságharc leverése után az Egyesült Államok budapesti nagykövetségére menekült. A követségen tartózkodott 1971-ig, akkor elhagyhatta az országot és Bécsbe költözött. Ott halt meg 1975-ben. Végakarata szerint az ausztriai Mariazellben temették el. A rendszerváltás után koncepciós per áldozatának nyilvánították és rehabilitálták, a Fővárosi Bíróság 1990. május 18-án kimondta, hogy az ellene hozott népbírósági ítéleteket semmisnek kell tekinteni. A hercegprímás teljes jogi, erkölcsi és politikai rehabilitálására Erdő Péter bíboros kérésére 2012 márciusában került sor. Boldoggá avatási eljárása 1994-ben kezdődött.
Kovács Gergely, Mindszenty József boldoggá és szentté avatási eljárásának viceposztulátora (magyarországi felelőse) elmondta, a boldoggá avatás eljárásának római szakasza nem vértanúhalált halt jelölt esetén két részből áll: az első, érdemi rész az életszentség vizsgálata és elismerése, majd ezt követi egy csoda elismerése. Most a folyamat első része zárult le. A Szentté Avatási Kongregáció több szinten kivizsgálta az összegyűjtött dokumentumokat, és egyhangú döntésével elismerte az életszentséget, a döntést pedig Ferenc pápa jóváhagyta és elrendelte írásbeli közzétételét.
A következő lépés egy csoda elismerése lesz. Mindszenty József esetében egy orvosilag megmagyarázhatatlannak tűnő rákos gyógyulást értékel majd a kongregáció
- ismertette Kovács Gergely. A szakmai döntés után a csoda elismerését ismét Ferenc pápának kell jóváhagyni, majd ezt követően - újabb pápai jóváhagyás esetén - kerülhet sor a boldoggá avatásra - tette hozzá.
Forrás/fotó: MTI
