Pesti Srácok

Varga: régen született ilyen kedvező IMF-jelentés az országról

Varga: régen született ilyen kedvező IMF-jelentés az országról

A nemzetgazdasági miniszter, aki az IMF és a Világbank tavaszi közgyűlésén vesz részt, azt mondta: az IMF misszióvezetőjével tekintette át a valutaalap legutóbbi magyar országjelentését, véleménykülönbségünk pedig nem volt.

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) és az Európai Bizottság magyar országjelentéséről, Magyarországnak az exportpiacok bővítése céljából a Világbank-csoport fejlesztési programjaiba való bekapcsolódásáról folytatott megbeszéléseket pénteken Washingtonban Varga Mihály. A nemzetgazdasági miniszter, aki az IMF és a Világbank tavaszi közgyűlésén vesz részt, az MTI-nek kijelentette: a tanácskozás alkalmat adott arra, hogy hozzájáruljon Magyarország számára fontos ügyek előmozdításához.

A tárcavezető Costas Christouval, az IMF misszióvezetőjével tekintette át a valutaalap legutóbbi magyar országjelentését. "Azt kell mondanom, hogy régen született ilyen kedvező jelentés az IMF részéről az országról, ezért véleménykülönbségünk sem volt" - fogalmazott Varga Mihály.

Elmondta, hogy Pierre Moscovici európai adóügyi biztossal folytatott egyeztetésén kifejezésre juttatta: a magyar kormány "messze nem érzi úgy", hogy az Európai Bizottság most készülő magyar országjelentése visszatükrözi azt a pozitív gazdasági előrelépést, amelyet az ország az elmúlt két évben mutatott fel. "Miközben korábban az EB őszi vagy téli országjelentése kedvezőbb volt, most úgy érezzük, hogy a kedvező tények, adatok nem köszönnek vissza" - mondta.

Karin Finkelstonnal, a Nemzetközi Pénzügyi Társaság (International Financial Corporation, IFC) alelnökével és Franciscus Godtsszal, a Világbank Magyarországot is képviselő országcsoportjának vezető igazgatójával tárgyalva Varga Mihály kifejezte Magyarország törekvését, hogy a most megnyíló finanszírozási keretekből minél nagyobb arányban részesüljön.

"Nekünk az a fontos, hogy Magyarország ne passzív figyelője legyen csak a különböző fejlesztési programoknak, hanem azok haszonélvezője is tudjon lenni" - jelentette ki. Hangsúlyozta: a magyar kormány elkötelezett aziránt, hogy az exportpiacok bővítése érdekében ezekben a beruházásokban részt vegyen, ennek jegyében fog csatlakozni az Ázsiai Infrastrukturális Beruházási Bankhoz (AIIB) is. Ugyanígy, üzleti megközelítésben kíván részt venni a Világbank-csoportnál működtetett különböző alapokban, amelyek elsősorban a mezőgazdaság, az egészségügy és a vízipar területén jelenthetnek kapcsolódási lehetőséget a magyar exportáló vállalatoknak.

Szavai szerint a Világbank-csoporton keresztül segíti Magyarország globális szintű érvényesülését az Eximbank által most aláírt, 50 millió dolláros befektetői csatlakozás az IFC egymilliárd dolláros összértékűre tervezett pénzügyi növekedési alapjához. A magas hozamú fejlődő és feltörekvő piacokon történő befektetéseket célzó alapokhoz Magyarország az IFC-vel, valamint japán és kínai befektetőkkel együtt társul, összesen 345 millió dollár értékben. Az erről szóló dokumentumokat Varga Mihály szombaton írja alá Jin-Yong Cai-jal, az IFC vezérigazgatójával.

"Az IFC által kezelt pénzügyi alap a kedvező pénzügyi megtérülés mellett a feltörekvő piacok jobb megismerését és a hazai cégek exportlehetőségeinek bővítését jelenti majd" - mondta.

Varga Mihály szombaton részt vesz a Nemzetközi Monetáris és Pénzügyi Bizottság (IMFC) ülésén, a Moody's elemzőivel találkozik, és Paul Thomsennel, az IMF európai részlegének vezetőjével tárgyal.

Forrás: MTI

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

Ki hozhatta be a marhavészt? - Az Öreg vendége Prof. Dr. Sótonyi Péter, az Állatorvostudományi Egyetem rektora

Az Öreg április 10.
A Széchenyi-díjas professzor szerint a vírus, a ragadós száj-és körömfájás a középkor óta Európában van. Mégis nálunk 52 év óta nem volt volt. Az Európai Unióban legutóbb 2001-ben Nagy-Britanniában ütötte fel a fejét a vírus, amikor is 6 millió szarvasmarhát kellett leölni. Ez óriási gazdasági károkat okozott, még a kulturális, turisztikai programokat is el kellett halasztani Angliában. Magyarországon a legnagyobb higiéniai elővigyázatosság ellenére újra megjelent a vírus. Sótonyi Péter, az Állatorvostudományi Egyetem rektora úgy látja, hogy akarattal nem fertőzhette meg senki sem a szarvasmarhákat, még ha nyomozás is indult az eredet kikutatására. Ugyanis szél útján is terjedhet a vírus és ami a legvalószínűbb- vélte a professzor, hogy emberi hanyagság okozhatta a fertőzést. Szerencsére csak néhány telepen fedezték fel a ragadós száj-és körömfájást, amit azonnal lokalizálták.