Pesti Srácok

Száztízezren kértek eddig menedéket

Száztízezren kértek eddig menedéket

A nemzetközi adatok szerint hetven százalékkal emelkedett a bevándorlók száma, Magyarországon idén száztízezer menekültet regisztráltak.

Végh Zsuzsanna, a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal (BÁH) főigazgatójának tájékoztatása szerint sok a tévhit a menedékkérők között azzal kapcsolatban, hogy ha nem regisztrálják őket Magyarországon, akkor nagyobb eséllyel tudnak továbbutazni. Mint kifejtette, a regisztrált menedékkérőnek van "területen maradási joga". Ez azt jelenti, hogy be kell érkezniük a kijelölt befogadóállomásra, mert ott tudják az eljárást lefolytatni. Ha azonban nem jelentkeznek, akkor megszegik az együttműködési kötelezettséget. Ebben az esetben „el lehet gondolkodni, hogy valóban védelemre szorul-e", valóban kéri-e a magyar hatóság védelmét. Aki nem várja meg az eljárás végét, az illegálisan hagyja el az országot.

A főigazgató szerint a civileknek is a jogkövető magatartásra kell ráirányítaniuk a menedékkérők figyelmét, mert csak a kijelölt befogadóállomáson tudják kérelmüket érdemben kivizsgálni. Az eljárás harminc nap alatt lezáródhat, de rendkívül körültekintő munkát igényel egy-egy kérelem elbírálása, hiszen nagyon fontos a benyújtó szavahihetőségének tisztázása, állításának elemzése. Ebben szakhatóságok is közreműködnek, amelyek a biztonsági kérdéseket vizsgálják, a kockázatokat elemzik egy-egy kérelmező esetében.

PestiSracok facebook image

A hatóság sok érdemi döntést hozott már - tette hozzá a főigazgató -, de a határozatok meghatározó hányada az eljárás megszüntetése volt, mivel a menekült közben elhagyta az országot. A befogadóállomásokon jelenleg 4000-4500-an vannak, ami duplája a meglévő helyeknek, de mindenki megfelelő ellátást kap. Végh Zsuzsanna szerint szükség volna ideiglenes befogadó intézményekre is, mint amilyen a Kiskunhalason megépülő új menekültügyi befogadóközpont, ahol ötszáz ember elhelyezésére lesz lehetőség. A BÁH főigazgatója szerint elegendő az a költségvetési keret, amelyet a kormány biztosított, hiszen ötszáz munkatárs felvételére nyílik lehetőség.

Forrás: MTI

Ajánljuk még

Hová tűnt a galambászok pénze? – Nyomozás és botrányok sora a sportszövetségnél

Exkluzív 2023 október 27.
Áll a bál a Magyar Postagalamb Sportszövetségnél, miután kiderült, hogy hosszú időn szórhatta el indok nélkül a szövetség pénzét, sok esetben saját családtagjait is haveri körét hizlalva az előző elnökség – tudta meg a PestiSrácok.hu. A zűrös pénzügyek miatt több feljelentés történt a közelmúltban, az elnöknek mégis kemény harcokat kell vívnia az elnökségben egyelőre többségben lévő régi garnitúrával. Azokkal, akik a birtokunkba került számlák alapján rendkívül jól jártak a korábbi időszakban. Többek között közpénzmilliók landoltak Lajosmizse milliárdos vállalkozójánál, a Magyar Postagalamb Szövetség elnökségi tagjánál, de a nemzetközi szövetség elnöke párjánál – aki mellesleg a sárospataki egyetem augusztusban bukott rektora – és annak lányánál is. A konferencia összköltségének pedig a negyedét logóhasználatért fizették ki a nemzetközi szövetségnek. Mindez akkor történik, amikor Magyarország a 2026-es postagalamb-olimpia megrendezésének fő esélyese.

Milliárdos ingatlanvagyonnal gyarapodik tovább tatabányai családok nyomorán a „Szeviép-család” – Csinos céghálót találtunk az egykori vezér fia körül

Exkluzív 2022 május 25.
A Pesti TV Az Ügy című riportműsorában mutattuk be a tatabányai szellemtársasházat, amely tizenöt éve áll befejezetlenül. A huszonegy lakásos, a földszinten nagy irodaépületet is magába foglaló ingatlant sajátos konstrukcióban kezdték építeni 2004 után. A telektulajdonos, első számú építtető, a Környe és Vidéke Takarékszövetkezet ingatlanhasznosító cége, a Tak-Ing végelszámolás alatt áll; az építő Pólus Kft. 2007 óta felszámolás alatt; a lakásaikat előre kifizető tatabányai családok, összesen tizenöt károsult család a mai napig nem kapott vissza egy fillért sem. Közben tavaly év végén a félkész épület az egyik szeviépes érdekeltség kezébe került. A Szeviép-üggyel a PestiSrácok.hu az elmúlt években kiemelten foglalkozott; követjük a több száz kisvállalkozó csődjéért felelős, csődbűncselekménnyel vádolt milliárdosok ma is tartó büntetőperét. Megmutattuk, hogy a mai napig milyen luxusban élnek, és egy tényfeltáró cikksorozatban azt is, hogy a Szeviép csődeljárása előtt milyen elképesztő céghálót építettek fel a Szeviép-vezérek, amely cégekben immár egy-egy családtagjuk a tulajdonos. Ebben a tényfeltáró riportban azt mutatjuk meg, hogyan kerül a Szeviép-vezér B. Sándor fia Tatabányára, miként jutottak hozzá a tizenöt család anyagi megnyomorítását jelentő, milliárdos értékű ingatlanvagyonhoz, és azt is, hogy a tatabányai botrányban szereplő cég csak egy az újabb céghálóban. Körülbelül tíz milliárdos vagyont találtunk éppen csak, hogy „muzsikáló” cégekben, és mindez az egyik B.-fiú kezében fut össze.