Pesti Srácok

Akár jó is lehet a kötelező felvételi a gimnáziumokban

Akár jó is lehet a kötelező felvételi a gimnáziumokban

A kötelező középiskolai felvételi nem rossz ötlet, kivéve, ha ezzel akarják átterelni a diákokat a szakképzésbe - mondta Horváth Péter, a Nemzeti Pedagóguskar (NPK) elnöke a Magyar Hírlapnak.

A lap emlékeztet: Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter megkerülhetetlennek nevezte a kötelező felvételi bevezetését a gimnáziumokban a múlt heti kormányinfón. A pedagóguskar elnöke a Magyar Hírlap hétfői cikke szerint azt mondta, csak akkor lehetne felháborodni, ha az elképzelés mögött a férőhelycsökkentés szándéka húzódna meg, olyan nehézségű feladatsorokat állítanának össze, hogy csak kevés diáknak sikerüljön a felvételi, tehát adminisztratív eszközzel próbálnák "átterelni" a tanulókat a szakgimnáziumok, szakiskolák felé.

Horváth Péter ésszerűnek tartja ugyan, hogy a gyengébb képességű gyerekek inkább valamilyen szakmát tanuljanak, ám arra figyelmeztet, hogy ebben az életkorban még kevesen tudják eldönteni, mivel akarnak majd foglalkozni, a szakmát adó intézmények között pedig nehéz az átjárás, a képzés drágább, többe kerül az államnak, és könnyen lehet, hogy a fiatal rájön, más érdekli. Ilyen körülmények között még mindig jobb, ha a diák elvégez egy gimnáziumot, ahol két nyelvet tanul és szélesebb körű alapismereteket szerez, érettségi után esetleg már jobban tud szakmát választani, amelyet elsajátíthat felsőfokú OKJ-s képzésen. Ez rugalmasabb rendszer lenne - hangsúlyozta a pedagóguskar elnöke. Hozzátette, a középiskolai felvételi kötelezővé tételét komoly előkészítő munkának kellene megelőznie, az elsődleges feladat azonban meghatározni, mi a gimnázium szerepe.

PestiSracok facebook image

A teljes cikk itt érhető el.

Forrás: MTI

Fotó: kaposvarmost.hu

Ajánljuk még

Rabok legyünk vagy szabadok? - Halkó Petrával, az új könyvéről beszélgetünk a csütörtöki Polbeat-felvételen

‎Polbeat 2025 június 11.
A szabadságelvűségünk magyar? Volt-e valaha szabad a magyar nemzet, vagy mindig is a nemzetközi ideológiák társadalomátalakító kísérleteinek terepeként szolgált? A rendszerváltoztatás idején, 1989–1990-ben valóban visszaszereztük a szabadságunkat vagy csak egy illúziónak, esetleg egy átverésnek estünk áldozatul? Halkó Petra, a XXI. Század Intézet vezető elemzője Rabok legyünk vagy szabadok? című könyvében ezekre a kérdésekre keresi a választ, Stefka István és Huth Gergely pedig ezeket a témákat feszegeti majd a Polbeat következő, június 12-i, csütörtöki nyilvános felvételén, melyre ezúttal is az R56 Gasztrosörözőben kerítünk sort. Természetesen nem némi, hanem sok aktualitással fűszerezve, mert a szabadságharcosok és hazaárulók vetélkedése - sajnálatosan - örök!