Pesti Srácok

Pécsi színigazgató Alföldi Róbert kitiltásáról: azt akarom, hogy a színház semleges maradjon

Pécsi színigazgató Alföldi Róbert kitiltásáról: azt akarom, hogy a színház semleges maradjon

Azt akarom, hogy az intézmény semleges maradjon, mert a művészet a missziója, és nem az, hogy politikai állásfoglalásokat támogasson - ezzel indokolta a 24.hu-nak Vincze Balázs azt, hogy nem engedte a pécsi Zsolnay színházban játszani Alföldi Róbertet. A Zsolnay Örökségkezelő Nonprofit Kft. ügyvezetője hozzátette: elismeri Alföldi művészi tevékenységét, ugyanakkor úgy látja, a színész-rendező gyakran túllép a művészet keretein és politikai aktivistaként működik.

Interjút készített a 24.hu Vincze Balázzsal, a Zsolnay Örökségkezelő Nonprofit Kft. ügyvezetőjével. Ő volt az, aki kitiltotta az Igenis, miniszterelnök úr! című darabot a pécsi Zsolnay-színházból, mert Alföldi Róbert játszik benne. Vincze Balázs a portálnak röviden válaszolva azt mondta, nem érzi úgy, hogy különösebben magyarázkodnia kellene azért, hogy az intézményt nem engedte át egy politikai aktivistának.

Arról is beszélt, a döntést maga hozta meg, amiért vállalja a felelősséget. Arra a felvetésre, hogy Berkecz Balázs, az Együtt politikusa, a szigetvári előadás szervezője politikai boszorkányüldözésnek nevezte a történteket Vincze Balázs azt válaszolta, nem az a politikai játszma, hogy ő leállította a dolgot, hanem az, ami utána lett belőle.

PestiSracok facebook image

Hozzátette: ahogyan eddig, úgy ezután is lehetnek kritikus hangvételű előadások. Példaként Bödőcs Tibor estjét hozta fel.

Az ügyvezető az interjú végén azt mondta, elismeri Alföldi Róbert művészi tevékenységét, de nem akarja, hogy a Zsolnay színház „ilyen kampányoknak adjon otthont”.

- tette hozzá. A 24.hu megkereste Alföldi Róbertet is az ügyben, aki azonban nem kívánta kommentálni Vincze Balázs szavait.

Forrás: 24.hu; fotó: pecsma.hu

Ajánljuk még

Az MTA az utolsó sztálinista intézmény? - Az Öreg vendége Náray-Szabó Gábor akadémikus, egyetemi tanár

Az Öreg május 15.
Erről az általános véleményről beszélgettem Náray-Szabó Gáborral, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagjával. Szerinte nem itt ragadt sztálinista intézmény az Akadémia, inkább feudális szemléletű. A kommunista hatalom 1949-ben maga alá rendelte a tudományos intézményt és Rákosi-Kádár korszakban, akik ezt az ideológiát nyíltan tagadták, azokat kizárták az akadémia soraiból. Ez történt például Hóman Bálint nagynevű történésszel, oktatás politikussal, Orsós Ferenc egyetemi tanárral, patológussal, aki feltárta a katyni szovjet mészárlást, ahol az erdőben több tízezer lengyel katonatisztet, értelmiségit végeztek ki, vagy Bay Zoltán világhírű magyar fizikust, Bibó István és hosszú a sor.