Pesti Srácok

Bukarestben döntik el, kell-e román zászlót kitűzni Sepsiszentgyörgyön a magyar megszállás alóli felszabadítás emlékére

Bukarestben döntik el, kell-e román zászlót kitűzni Sepsiszentgyörgyön a magyar megszállás alóli felszabadítás emlékére

A Kovászna megyei törvényszék a felperes kérésére a bukaresti törvényszékre helyezte át csütörtökön azt a pert, amely során a bírák azt mérlegelik, hogy ki kell-e tűzni a román zászlót a sepsiszentgyörgyi városháza tornyára "a magyar megszállás alóli román felszabadítás" emlékére.

A pert a székelyföldi magyar szimbólumok és feliratok ellen pereskedő Méltóságért Európában Polgári Egyesület (ADEC) indította, arra kérvén a bíróságot, hogy kötelezze Antal Árpád polgármestert a zászló kitűzésére. A szélsőséges magyarellenességéről ismert Dan Tanasa blogger, az ADEC elnöke a pereskedést bejelentő decemberi blogbejegyzésében úgy vélte, hogy a "román nép ellenségére jellemző" az a magatartás, amellyel Antal Árpád elutasítja a toronyzászlót. Felidézte: a zászlót Nicolae Spiroiu védelmi miniszter jelenlétében tűzték ki a toronyra 1994. szeptember 8-án, Sepsiszentgyörgy "idegen megszállás alóli felszabadításának az 50. évfordulóján", Antal Árpád polgármester azonban 2015-ben az épület felújítása során eltávolíttatta onnan. A polgármester arra hivatkozott, hogy a toronyra az eredetinek megfelelő toronydísz került, amely a villámhárító szerepét is betölti, és nem teszi lehetővé a zászló kitűzését. Ennek ellenére lehetővé tette, hogy évről évre, az 1944-es román bevonulás évfordulóján egy napra kitűzzék a román zászlót a toronyra.

Antal Árpád korábban kijelentette: a törvény értelmében Románia és az Európai Unió zászlaját a közhivatalok homlokzatára kell kitűzni, és a sepsiszentgyörgyi városháza homlokzatán ott lobog mindkét zászló. Hozzátette: reméli, hogy a törvényt úgy módosítja a román parlament, hogy e zászlók mellett a városzászlónak és a magyar közösség zászlajának is helyet biztosítanak. A polgármester arra utalt, hogy éppen Dan Tanasa egyesülete perelt be számtalan székelyföldi önkormányzatot azért, mert nemcsak azokat a zászlókat és nemcsak oda tűzték ki, ahová a törvény előírja. A kormány megyei képviseletét ellátó prefektus és az ADEC keresetei nyomán a bíróságok beszűkítő módon értelmezték a törvényt, és eltávolíttatták a homlokzatról a törvényben elő nem írt, de nem is tiltott székely zászlót.

Sepsiszentgyörgyön évek óta feszültség forrása a polgármesteri hivatal tornyára kitűzött román zászló. A város korábbi polgármesterére, Albert Álmosra 2002-ben tetemes pénzbírságot rótt ki a prefektus, amikor eltávolíttatta a toronyról a zászlót, és a bírságot a volt polgármesternek bírósági úton sem sikerült érvénytelenítenie. 2010-ben azonban az Emberi Jogok Európai Bírósága kártérítés fizetésére kötelezte a román államot amiatt, hogy a bíróságok indoklás nélkül utasították el a volt polgármester zászlóügyben benyújtott fellebbezését. A közel 56 ezer lakosú Sepsiszentgyörgyön a lakosság 77 százaléka vallotta magyarnak magát a 2011-es népszámláláson.

PestiSracok facebook image

Forrás/fotó: MTI

Ajánljuk még

Rabok legyünk vagy szabadok? - Halkó Petrával, az új könyvéről beszélgetünk a csütörtöki Polbeat-felvételen

‎Polbeat 2025 június 11.
A szabadságelvűségünk magyar? Volt-e valaha szabad a magyar nemzet, vagy mindig is a nemzetközi ideológiák társadalomátalakító kísérleteinek terepeként szolgált? A rendszerváltoztatás idején, 1989–1990-ben valóban visszaszereztük a szabadságunkat vagy csak egy illúziónak, esetleg egy átverésnek estünk áldozatul? Halkó Petra, a XXI. Század Intézet vezető elemzője Rabok legyünk vagy szabadok? című könyvében ezekre a kérdésekre keresi a választ, Stefka István és Huth Gergely pedig ezeket a témákat feszegeti majd a Polbeat következő, június 12-i, csütörtöki nyilvános felvételén, melyre ezúttal is az R56 Gasztrosörözőben kerítünk sort. Természetesen nem némi, hanem sok aktualitással fűszerezve, mert a szabadságharcosok és hazaárulók vetélkedése - sajnálatosan - örök!