Pesti Srácok

Bukarestben döntik el, kell-e román zászlót kitűzni Sepsiszentgyörgyön a magyar megszállás alóli felszabadítás emlékére

Bukarestben döntik el, kell-e román zászlót kitűzni Sepsiszentgyörgyön a magyar megszállás alóli felszabadítás emlékére

A Kovászna megyei törvényszék a felperes kérésére a bukaresti törvényszékre helyezte át csütörtökön azt a pert, amely során a bírák azt mérlegelik, hogy ki kell-e tűzni a román zászlót a sepsiszentgyörgyi városháza tornyára "a magyar megszállás alóli román felszabadítás" emlékére.

A pert a székelyföldi magyar szimbólumok és feliratok ellen pereskedő Méltóságért Európában Polgári Egyesület (ADEC) indította, arra kérvén a bíróságot, hogy kötelezze Antal Árpád polgármestert a zászló kitűzésére. A szélsőséges magyarellenességéről ismert Dan Tanasa blogger, az ADEC elnöke a pereskedést bejelentő decemberi blogbejegyzésében úgy vélte, hogy a "román nép ellenségére jellemző" az a magatartás, amellyel Antal Árpád elutasítja a toronyzászlót. Felidézte: a zászlót Nicolae Spiroiu védelmi miniszter jelenlétében tűzték ki a toronyra 1994. szeptember 8-án, Sepsiszentgyörgy "idegen megszállás alóli felszabadításának az 50. évfordulóján", Antal Árpád polgármester azonban 2015-ben az épület felújítása során eltávolíttatta onnan. A polgármester arra hivatkozott, hogy a toronyra az eredetinek megfelelő toronydísz került, amely a villámhárító szerepét is betölti, és nem teszi lehetővé a zászló kitűzését. Ennek ellenére lehetővé tette, hogy évről évre, az 1944-es román bevonulás évfordulóján egy napra kitűzzék a román zászlót a toronyra.

Antal Árpád korábban kijelentette: a törvény értelmében Románia és az Európai Unió zászlaját a közhivatalok homlokzatára kell kitűzni, és a sepsiszentgyörgyi városháza homlokzatán ott lobog mindkét zászló. Hozzátette: reméli, hogy a törvényt úgy módosítja a román parlament, hogy e zászlók mellett a városzászlónak és a magyar közösség zászlajának is helyet biztosítanak. A polgármester arra utalt, hogy éppen Dan Tanasa egyesülete perelt be számtalan székelyföldi önkormányzatot azért, mert nemcsak azokat a zászlókat és nemcsak oda tűzték ki, ahová a törvény előírja. A kormány megyei képviseletét ellátó prefektus és az ADEC keresetei nyomán a bíróságok beszűkítő módon értelmezték a törvényt, és eltávolíttatták a homlokzatról a törvényben elő nem írt, de nem is tiltott székely zászlót.

Sepsiszentgyörgyön évek óta feszültség forrása a polgármesteri hivatal tornyára kitűzött román zászló. A város korábbi polgármesterére, Albert Álmosra 2002-ben tetemes pénzbírságot rótt ki a prefektus, amikor eltávolíttatta a toronyról a zászlót, és a bírságot a volt polgármesternek bírósági úton sem sikerült érvénytelenítenie. 2010-ben azonban az Emberi Jogok Európai Bírósága kártérítés fizetésére kötelezte a román államot amiatt, hogy a bíróságok indoklás nélkül utasították el a volt polgármester zászlóügyben benyújtott fellebbezését. A közel 56 ezer lakosú Sepsiszentgyörgyön a lakosság 77 százaléka vallotta magyarnak magát a 2011-es népszámláláson.

PestiSracok facebook image

Forrás/fotó: MTI

Ajánljuk még

Húsz éve verték agyon Simon Tibort, a Fradi legendáját – Gyilkosai túl olcsón megúszták

Sport 2022 április 23.
Húsz éve, 2002. április 23-án hunyt el Simon Tibor 16-szoros válogatott labdarúgó, a Ferencváros legendás hátvédje. Az „elhunyt” szó persze sántít, hiszen a Fradi játékosát agyonverték. Magyar György, az egyik tettes védője korábban Szabó Gergő kollegánknak így foglalta össze az eseményeket: ezek a lények puszta szórakozásból vertek halálra egy menekülő, bocsánatot kérő és életéért könyörgő embert, majd ott hagyták saját vérében a flaszteren.

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.