Pesti Srácok

Vonzó a nyári diákmunkaprogram

Vonzó a nyári diákmunkaprogram

Kibővítette a nyári diákmunkaprogram keretösszegét a Pénzügyminisztérium, miután minden eddiginél nagyobb érdeklődést tapasztaltak idén a fiatalok részéről – mondta el a Magyar Nemzetnek Bodó Sándor foglalkoztatáspolitikáért és vállalati kapcsolatokért felelős államtitkár.

A napilap pénteki számában olvasható cikkben az államtitkár kiemelte: már átlépte a 30 ezer főt az államilag finanszírozott diákmunkaprogramban részt vevők száma. A hatalmas érdeklődésre való tekintettel a minisztérium 400 millió forinttal kiegészítette a program keretösszegét, a fiatalok kereseti lehetőségének bővítéséhez így immár mintegy 4 milliárd forinttal járul hozzá az állam. A program augusztus 31-ig tart; az államtitkár a dolgozni vágyó fiatalok létszámának további emelkedésére számít addig. Bodó Sándor elmondta, hogy a keretösszegből a legtöbb, mintegy 27 ezer diáknak a nyári hónapokban az önkormányzatok adtak munkát. Az önkormányzatoknál a fiatalok keresetét teljes mértékben az állam állja, beleértve a szociális hozzájárulási adót is. Az államtitkár arról is beszélt a lapnak, hogy a turizmus és a vendéglátás területein 2900-an, míg a mezőgazdasági vállalkozásoknál 470-en helyezkedtek el. Esetükben a munkabér és a kapcsolódó szociális hozzájárulási adó összegének 75 százalékát kaphatják meg a munkáltatók, így csupán a fennmaradó bérköltséget és a járulékokat kell megfizetniük a diákmunkások után. Bodó Sándor megjegyezte, hogy a legtöbb diák Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Hajdú-Bihar megyében vesz részt a programban, amely "érdemben segíti a munkaerő-kereslet kielégítését ezekben a térségekben". Az államtitkár szerint óriási lehetőséget jelent a program mind a fiataloknak, mind a támogatásban részesülő településeknek, vállalkozásoknak.

Forrás: Magyar Nemzet; Vezető kép: Füzes Hírek

PestiSracok facebook image

Ajánljuk még

Az angolszász civilizáció egyedül akarja uralni a világot – Loránt Károly közgazdász és az Öreg

Az Öreg 2024 július 12.
Az angolszász harc a világuralomért részben békés eszközökkel folyik, máshol valódi háborúba torkollik. Szoktuk ezt háttérhatalomnak is nevezni, de pontosabb a neoatlantizmus és a mondializmus. Mind a kettő az angolszászok vezette katonai és politikai tömb győzelme után kialakult világrendet jelenti és az azt hirdető, népszerűsítő ideológiát. Loránt Károly közgazdász volt az Öreg vendége.

Az MTA az utolsó sztálinista intézmény? - Az Öreg vendége Náray-Szabó Gábor akadémikus, egyetemi tanár

Az Öreg május 15.
Erről az általános véleményről beszélgettem Náray-Szabó Gáborral, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagjával. Szerinte nem itt ragadt sztálinista intézmény az Akadémia, inkább feudális szemléletű. A kommunista hatalom 1949-ben maga alá rendelte a tudományos intézményt és Rákosi-Kádár korszakban, akik ezt az ideológiát nyíltan tagadták, azokat kizárták az akadémia soraiból. Ez történt például Hóman Bálint nagynevű történésszel, oktatás politikussal, Orsós Ferenc egyetemi tanárral, patológussal, aki feltárta a katyni szovjet mészárlást, ahol az erdőben több tízezer lengyel katonatisztet, értelmiségit végeztek ki, vagy Bay Zoltán világhírű magyar fizikust, Bibó István és hosszú a sor.