Pesti Srácok

Az ENSZ szerint idén már több mint 500 civil halt meg az afganisztáni fegyveres konfliktusban

Az ENSZ szerint idén már több mint 500 civil halt meg az afganisztáni fegyveres konfliktusban

Több mint 500 civil halt meg az év első negyedében az afganisztáni fegyveres konfliktusban, további 760-an pedig megsebesültek. A regisztrált esetek nagy része márciusban történt, pedig akkor jó remény volt arra, hogy a kormány és a tálib lázadók meg tudnak állapodni a békében - közölte hétfőn bemutatott jelentésében az ENSZ helyi missziója (UNAMA).


- állapította meg Deborah Lyons, az ENSZ-főtitkár afganisztáni különmegbízottja, az UNAMA vezetője.

Az áldozatok jelentős része nő vagy gyerek. Az UNAMA szerint ebben az időszakban 152 gyerek veszítette életét, és 265 sebesült meg, valamint 60 nő halálát okozták, és 108-at megsebesítettek fegyverek.

PestiSracok facebook image


- hívja fel a figyelmet az ENSZ-szervezet. Összességében a lázadók - nemcsak a tálibok, hanem az Iszlám Állam nevű terrorszervezet és más, meg nem nevezett csoportok is - az összes civil áldozat 55 százalékát okozták.


A NATO pénteken felszólította az afganisztáni tálibokat, hogy hagyjanak fel erőszakos cselekményeikkel, és fogadják el az Asraf Gáni afgán elnök által előző nap - a ramadán böjti hónap kezdete alkalmából - felajánlott tűzszünetet. Mind a lázadókat, mind a kormányerőket felszólították, hogy jó szándékuk jeleként gyorsítsák fel a fogolycserét egymás között. Csütörtök este a tálibok közölték: nem tartják észszerűnek, sem elég meggyőzőnek a kormány tűzszüneti felhívását. Elutasításukat azzal magyarázták, hogy úgy vélik, a kabuli kormány a koronavírus-járvány idején veszélyezteti azoknak a tálib foglyoknak az életét, akiket még mindig nem engedtek szabadon. A fogolycsere az egyik kulcspontja a februárban aláírt amerikai-tálib megállapodásnak. Ennek értelmében az afgán kormány ötezer, míg a tálib felkelők ezer foglyot engednének szabadon, hogy megkezdődhessenek az afgánok közötti béketárgyalások. A megállapodás rendelkezik a nemzetközi haderő fokozatos kivonásáról is biztonsági garanciákért cserébe.

A NATO nemrég úgy határozott, hogy nyárig 16 ezerről 12 ezerre csökkenti Afganisztánban állomásozó katonáinak számát. Jens Stoltenberg NATO-főtitkár április elején a tagállamok külügyminisztereinek videotanácskozásán azt mondta, hogy a létszámcsökkentésről a terepen uralkodó körülmények függvényében fognak dönteni.

Forrás: MTI/Fotó:MTI

Ajánljuk még

Az MTA az utolsó sztálinista intézmény? - Az Öreg vendége Náray-Szabó Gábor akadémikus, egyetemi tanár

Az Öreg május 15.
Erről az általános véleményről beszélgettem Náray-Szabó Gáborral, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagjával. Szerinte nem itt ragadt sztálinista intézmény az Akadémia, inkább feudális szemléletű. A kommunista hatalom 1949-ben maga alá rendelte a tudományos intézményt és Rákosi-Kádár korszakban, akik ezt az ideológiát nyíltan tagadták, azokat kizárták az akadémia soraiból. Ez történt például Hóman Bálint nagynevű történésszel, oktatás politikussal, Orsós Ferenc egyetemi tanárral, patológussal, aki feltárta a katyni szovjet mészárlást, ahol az erdőben több tízezer lengyel katonatisztet, értelmiségit végeztek ki, vagy Bay Zoltán világhírű magyar fizikust, Bibó István és hosszú a sor.