Pesti Srácok

Július 1-től újabb tízmilliárd forinthoz juthatnak a dolgozó nyugdíjasok

Július 1-től újabb tízmilliárd forinthoz juthatnak a dolgozó nyugdíjasok

Július 1-től minden dolgozó nyugdíjasra érvényesek lesznek a kedvező adószabályok, így sem egészségbiztosítási, sem nyugdíjjárulékot nem kell fizetniük. A tehercsökkentés idén fél év alatt tízmilliárd forintot hagyhat az érintettek zsebében - közölte Tállai András, a Pénzügyminisztérium parlamenti államtitkára az MTI-vel.

Az államtitkár emlékeztetett, hogy a jelenlegi szabályok szerint a munkaviszonyban dolgozó nyugdíjasok keresetéből csak a 15 százalékos személyi jövedelemadót (szja) vonják le, a munkavállalói járulékokat nem. 2020. július 1-jétől már nemcsak a munkaviszonyban álló, hanem foglalkoztatási formától függetlenül minden munkát végző saját jogú nyugdíjas, így például a megbízási jogviszonyban álló is mentesül a biztosítási- és járulékfizetési kötelezettség alól - ismertette Tállai András. Leszögezte, a nyugdíjasok ma számíthatnak a kormányra, amely olyan többgenerációs országban gondolkodik, ahol az időseknek is több megbecsülés jut. Mint mondta, a változtatás a jelenlegi keresetükhöz képest 14 százalékos megtakarítást jelent az érintetteknek. A havi bruttó százezer forintos megbízási díjból most 71 ezer forint marad a nyugdíjasoknál, ha levonják belőle az szja-t és a járulékokat. Július 1-től csak az szja jön szóba, így akkor már 85 ezer forint jár az érintetteknek. Ez azt jelenti, hogy - a példánál maradva - százezer forintos bérnél egy év alatt 168 ezer forinttal több marad a nyugdíjas munkavállaló zsebében - magyarázta Tállai András.

A rendelkezésre álló adatok szerint több mint 36 ezer nyugdíjas dolgozik munkaviszonyon kívül, nekik a szabályváltozás 14 százalékkal emeli júliustól a nettó fizetésüket. A kormányzat számításai szerint a járulékmentesség kiterjesztése évente mintegy húszmilliárd forintot hagy az érintetteknél. Tállai András elmondta, amikor 2019 elején a járulékmentességet bevezették a munkaviszonyban dolgozó nyugdíjasoknál, akkor 75 ezer időskorú tevékenykedett ilyen formán. Idén februárban már 129 ezer nyugdíjast foglalkoztattak a cégek munkaviszonyban. A koronavírus-válság hatására, áprilisban valamelyest csökkent a létszám, mintegy 109 ezerre, de még a járvány mélypontjának számító hónapban is lényegesen több nyugdíjast foglalkoztattak, mint 2018-ban. Tállai András szerint ezért is nagyon időszerű most a járulékkedvezmény kiterjesztése minden dolgozó nyugdíjasra. A szabály a gazdasági szereplőknek is kedvez - jegyezte meg. Egyrészt azért is, mert a korábban nyugdíjba vonult szakemberek felvételével olyan tapasztalat és tudás kerülhet a cégekhez, szervezetekhez, amely a legnagyobb hozzáadott értéket jelentheti. Másrészt júliustól 17 százaléknyi közterhet takaríthatnak meg, ha nyugdíjast alkalmaznak, ugyanis a cégek, a szervezetek mentesülnek a szociális hozzájárulási adó és a szakképzési hozzájárulás megfizetésének kötelezettsége alól - tette hozzá. A kedvező szabályok kiterjednek a nyugdíjas egyéni és a társas vállalkozókra is - közölte az államtitkár. 2020. július 1-jétől a nyugdíjas vállalkozók nem fizetnek társadalombiztosítási járulékot, illetve a cégeknek sem kell a nyugdíjas társas vállalkozó után egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni - részletezte.

Forrás: MTI

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

Az angolszász civilizáció egyedül akarja uralni a világot – Loránt Károly közgazdász és az Öreg

Az Öreg 2024 július 12.
Az angolszász harc a világuralomért részben békés eszközökkel folyik, máshol valódi háborúba torkollik. Szoktuk ezt háttérhatalomnak is nevezni, de pontosabb a neoatlantizmus és a mondializmus. Mind a kettő az angolszászok vezette katonai és politikai tömb győzelme után kialakult világrendet jelenti és az azt hirdető, népszerűsítő ideológiát. Loránt Károly közgazdász volt az Öreg vendége.

Az MTA az utolsó sztálinista intézmény? - Az Öreg vendége Náray-Szabó Gábor akadémikus, egyetemi tanár

Az Öreg május 15.
Erről az általános véleményről beszélgettem Náray-Szabó Gáborral, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagjával. Szerinte nem itt ragadt sztálinista intézmény az Akadémia, inkább feudális szemléletű. A kommunista hatalom 1949-ben maga alá rendelte a tudományos intézményt és Rákosi-Kádár korszakban, akik ezt az ideológiát nyíltan tagadták, azokat kizárták az akadémia soraiból. Ez történt például Hóman Bálint nagynevű történésszel, oktatás politikussal, Orsós Ferenc egyetemi tanárral, patológussal, aki feltárta a katyni szovjet mészárlást, ahol az erdőben több tízezer lengyel katonatisztet, értelmiségit végeztek ki, vagy Bay Zoltán világhírű magyar fizikust, Bibó István és hosszú a sor.